Csúfosan megbukott Merkel terve

Illegális bevándorlók, illegális bevándorlás, migráns, migránsok, Franciaország
Migrants and refugees wait in front of the city hall to have their situation examined and to obtain emergency accommodation in Nantes, western France, on July 23, 2018, following the evacuation by police of their camp at the Daviais square. French police on July 23, 2018 cleared some 450 Sudanese and Eritrean migrants from a park in the western city of Nantes where they had been camping for more than a month. / AFP PHOTO / Sébastien SALOM GOMIS
Vágólapra másolva!
Teljesen megbukott Angela Merkel német kancellár azon ötlete, hogy az unió tagállamai mondjanak le bizonyos jogköreikről a Frontex javára, hogy közösen védjék a határt. A terv nem arról szólt, hogy az EU valóban védje meg a határait, hanem arról, hogyan lehet az illegális migrációt legálissá tenni, ahogyan arról a német kancellár is többször beszélt. Orbán Viktor magyar kormányfő világossá tette,  hogy Magyarország meg tudja védeni a határait, és nem mond le újabb jogkörökről. Miközben az Európai Unióban az értelmetlen javaslatról vitáztak, addig tovább erősödött a migrációs nyomás. 
Vágólapra másolva!

Az égei-tengeri görög szigeteken ismét kiéleződtek a feszültségek az illegális bevándorlók érkezése miatt. Leszbosz és Számosz szigetén több mint 20 ezer ember zsúfolódott össze. A helyzet romlása miatt

a görög kormány felgyorsította azoknak a bevándorlóknak a továbbutaztatását az európai kontinens felé, akikről úgy gondolja, hogy jogosultak lehetnek a menekültstátuszra.

Dimitrisz Vicasz, a menekültügyért felelős görög miniszter szerint ezen a nyáron csaknem kétszer annyian érkeztek a görög szigetekre, mint tavaly.

Ismét egyre nagyobb a migrációs nyomás az EU-n Forrás: AFP/Sebastien Salom Gomis

Orbán Viktor: Nincs szükség a jogkörelvonásra

Miközben Görögországban ismét egyre élesebb a migrációs helyzet, addig az Európai Bizottság és Angela Merkel ismételten egy teljesen alkalmatlan javaslattal állt elő a válság kezelésére. Az EB reformterve alapján a Frontex felfegyverzett egységei

az EU-tagállamok nemzeti hatáskörén átlépve hajthatnának végre műveleteket,

és a közösséghez nem tartozó országokban is elláthatnának határőrizeti feladatokat. Orbán Viktor miniszterelnök csütörtökön Salzburgban az EU-csúcson azt mondta, nincs szükség arra, hogy határvédelmi jogköröket vonjanak el Magyarországtól, „mert képesek vagyunk megvédeni a határainkat”.

A bizottsági javaslat alapján a Frontex munkatársainak száma a jelenlegi 1500-ról 2020-ra 10 ezerre emelkedne. Mindezzel kapcsolatban Janik Szabolcs, a Migrációkutató Intézet igazgatóhelyettese azt mondta: tízezer Frontex-dolgozó nem elég mindenre, de nem kevés; hétezer fő a tagállamokból érkezne, és különleges szerződéses formában lennének állományban.

Orbán Viktor: Képesek vagyunk megvédeni a határainkat Forrás: MTI/AP/Kerstin Joensson

Régi káposztát melegített fel Merkel

Összességében az uniós csúcson annak ellenére keveset beszéltek az EB javaslatáról, hogy a német kancellár a berlini törvényhozásban a napokban sürgette, hogy az EU peremén fekvő országok adják át a határvédelmüket a Frontexnek. Angela Merkel szerint ugyanis csak így lehet az unió határvédelemmel megbízott ügynökségét valóban átfogó hatalommal felruházni.

A kancellár nem egészen új igénnyel állt elő, mert már a három évvel ezelőtt megindult menekültáradat idején az Európai Unió brüsszeli központjában szóba került, hogy az unió külső határait a Frontex néven életre hívott Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség lássa el. Ez a gyakorlatban azt jelentette volna, hogy érintett államok nemzeti hatáskörük jelentős részét átruházzák az Európai Bizottságra, és így

Brüsszelben határozhatják meg, hogy ki léphet be az Európai Unió, így Magyarország területére.

Angela Merkel a Frontex hatáskörének a bővítését szerette volna, de a javaslata egyelőre elbukott Forrás: AFP/Michael Kappeler

Lopakodó műveletet folytat az EB

A terv megvalósítását Angela Merkel most ismét szorgalmazni kezdte. A jelszó a „szolidaritás”, mert – mint a kancellár a berlini képviselőház előtt kifejtette – a tagállamok közti szolidaritás mértékét is meghatározza az együttműködés készsége a Frontexszel, ha arról van szó, hogy emberek lépnek be az unió területére, vagy ha kötelezettség merül fel a legális migráció engedélyezésére.

Angela Merkel kijelentése egyértelműen arra vall, hogy a színfalak mögött már jó ideje azon fáradoznak, hogy az Európai Bizottság miként tudná átvenni a határőrizet jogát az EU peremét alkotó tagállamok kormányaitól, függetlenül attól, hogy az érintett kormány akarja, vagy sem, illetve képes-e önerőből megvédeni határait, vagy sem.

Egyelőre nem bővül a Frontex jogköre, mert a tagállamok nagy része nem akar lemondani a szuverenitásáról Forrás: AFP/-

Sokan kiálltak mellettünk

Mint arról korábban beszámoltunk, a kétnapos EU-csúcsot az ET soros elnökségét adó osztrák kormány hívta össze. Az első napon az Európai Néppárt (EPP) is tanácskozott. A fő téma természetesen az illegális migráció és a határvédelem kérdésköre volt, ezenkívül a Brexit folyamatának a megvitatása is napirendre került. Úgy néz ki, hogy

a kontinens vezetői végre elfogadták Orbán Viktor magyar miniszterelnök álláspontját a határvédelem fontosságáról,

ami egyértelműen Orbán Viktor győzelmének tekinthető. Salzburgban több EU-s tagállam is kiállt hazánk mellett.

Itt a magyar javaslat

Kovács Zoltán kormányszóvivő szerint az uniós állam- és kormányfők salzburgi informális csúcstalálkozóján az országok többsége elutasította a Frontex szerepének növeléséről szóló új javaslatot, amely a határőrizet részleges jogát venné el. Azt mondta, hogy nem az Európai Bizottság, hanem Angela Merkel német kancellár hirdette meg az említett Frontex-javaslatot, amely

gyakorlatilag azt fogja jelenteni, hogy a tagállamoknak fel kell adniuk szuverenitásuk egy részét.

Kovács Zoltán szerint ezért adták át újra, ezúttal az osztrák elnökségnek a magyar javaslatot, amely arról szól, hogy mikor lenne szükség a Frontexre; akkor, ha egy tagállam nem tudja vagy nem akarja ellátni a schengeni határok védelmét. Ilyenkor akár fel is lehetne függeszteni az érintett ország schengeni tagságát, és a következő, szomszédos állam léphetne a helyére.