Az ukrán parlament honlapján petícióban követelik a kárpátaljai magyarság deportálását

2018.10.09. 13:45

A kijevi nacionalista vezetés a majdani események óta minden alkalmat megragad arra, hogy a belerúgjon a kárpátaljai magyar kisebbségbe és a többi őshonos nemzeti közösségbe. Kisebbségellenes nyelv- és médiatörvényt fogadtak el, nyílt elukránosítási szándékkal hoztak egy önkényes oktatási rendeletet, valamint elkezdték vegzálni a magyar állampolgársággal is rendelkező kárpátaljaiakat. Néhány napja az ukrán külügyminisztérium kiutasította a beregszászi magyar konzult, most pedig az ukrán parlament oldalán követelik a kárpátaljai magyarság deportálását. Közben hazaárulókként listázzák a kárpátaljaiakat.

A kijevi törvényhozás, a Verhovna Rada honlapján petíciót indítottak, amiben a következő leírás szerepel:

„Magyarország Beregszászi Konzulátusán magyar állampolgárságot osztogatnak az ukrán állampolgároknak, s ezt pezsgőzés kíséretében végzik. Ezenkívül Ukrajna állampolgárai a magyar államnak esküdnek hűséget. Úgy vélem, hogy egy ukrán állampolgár ilyen cselekedete ellenséges és elfogadhatatlan azzal az állammal szemben, ahol él. Azt javaslom, hogy intézkedjenek annak érdekében, hogy ezektől az emberektől elvegyék az ukrán állampolgárságot, majd pedig deportálják őket új szülőföldjük, Magyarország felé"”

A kezdeményezők a vészkorszakot időző módon tehát deportálni akarják azon kárpátaljai magyarokat, akik felvették a magyar állampolgárságot.A petíciót az ukrán nyelvű Transkarpatia.net nevű hírportál szúrta ki, magyarra a Kárpátaljalap.net fordította le.

Forrás: karpataljalap.net

A petíciót szeptember 21-én indították, és nagyjából 500-an írták alá. Kijevben a szélsőséges kezdeményezéstől még egy hivatalos személy sem határolódott el.

Tömeges méretet öltöttek a magyarokkal szembeni támadások

Közben ukrán nacionalisták számtalan alkalommal provokálták a kárpátaljai magyar közösséget, Ungváron rendszeren megrongálják Petőfi Sándor szobrát, Vereckén a honfoglalás emlékművét, nemrég pedig a galíciai Lemberg (ma Lviv) városában szélsőséges csoportosulások
különös kegyetlenséggel meggyilkoltak egy magyar anyanyelvű roma fiút, és a társait pedig megsebesítették.

Ezután ukrán szélsőségesek egy magyarok által használt imaházat és egy magyar ajkú roma család lakását is felgyújtották Kárpátalján.

Kijev a magyarellenes provokációk ellen csupán egyetlen alkalommal lépett fel – akkor is megkésve – nevezetesen a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) ungvári székházának a felgyújtásakor, de csak azért, mert a gyanúsítottak az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) emberei voltak.

Így fosztották meg a kárpátaljai magyarokat a jogaiktól

A nyugatbarát majdani forradalom után az új és erősen nacionalista Arszenyij Jacenyuk vezette kijevi adminisztrációnak az volt első rendelkezése 2014 februárjában, hogy eltörölte a kisebbségeknek kedvező, számukra az állami és önkormányzati intézményekben 10 százalékos nyelvhasználati küszöböt biztosító törvényt.Az ukrajnai kisebbségek körében hatalmas felháborodást váltott ki a lépés.

Múlt csütörtökön – pont aznap, amikor kiutasították az egyik beregszászi magyar konzult – az ukrán parlament elfogadott egy új kerettörvényt a kisebbségi nyelvek használatáról. Az új törvény első olvasatban drasztikusan korlátozza a kisebbségek, így a kárpátaljai magyarság nyelvi jogait.

A jogszabály a kijevi törvényhozásban is éles vitát szült, hiszen a 450 képviselőből alig 261-en támogatták, de ezt sajnos elégséges volt.

Az ukrán parlament, a Verhovna Rada épületeForrás: Shutterstock

A törvény kimondja, hogy Ukrajnában az egyetlen állami és egyetlen hivatalos nyelv az ukrán.

Az államnyelv nyilvános elhanyagolása, illetve megsértése büntetőjogi felelősséget von maga után, amelynek büntetési tétele a pénzbírságtól egészen a három évig terjedő szabadságvesztésig terjedhet.A törvényjavaslat előírja továbbá, hogy a filmeket kötelező ukrán nyelven vagy ukrán felirattal bemutatni a mozikban. Az eredeti nyelven, ukrán felirattal bemutatott filmek aránya azonban nem haladhatja meg a havi 10 százalékot.

A nyomtatott sajtótermékek esetében a javaslat engedélyezi a több nyelven való megjelenést, de előírja, hogy az egyik mindenképpen az ukrán nyelv kell, hogy legyen. A különböző nyelven megjelenő kiadványoknak azonosaknak kell lenniük címükben, tartalmukban és terjedelmükben.

A könyvek esetében évente legalább az 50 százalékuknak az államnyelven kell megjelenniük.Mindezeken túl az összes általános információnak – hirdetéseknek, felszólításoknak, üzeneteknek, egyebeknek – hang- és vizuális jelzéseknek egyaránt az államnyelven kell megjelenniük.

Azt még nem lehet hivatalosan tudni, hogy a korábbi 10 százalékos küszöb helyett az állami és önkormányzati intézményekben hány százalékos lesz az új nyelvhasználati határ, de nem hivatalos információk alapján 33 százalékot emlegetnek, ami nagyarányú visszafejlődést fog eredményezni a kisebbségi jogok területén.A SZOCISZ, a KMISZ, a Rejting és a Razumkov nevű kijevi intézetek által 2017 nyarán végzett felmérések összesítése alapján viszont Ukrajnában a lakosság mindössze 50,5 százaléka használja kizárólagosan az ukrán nyelvet a mindennapi kommunikációban családtagjaival, illetve ismerőseivel. 24 százalék az orosz nyelvet használja.

Ugyanennyien válaszolták azt a megkérdezettek közül, hogy nagyjából egyenlő arányban beszélnek ukránul és oroszul, illetve más nyelveken (magyarul, románul, stb.) is családtagjaikkal, ismerőseikkel.

Ennek tükrében egyértelműen kudarcra van ítélve az ország nyelvi értelemben vett elukránosítása, és csak arra lesz jó, hogy ismét Kijev ellen hangolja a kisebbségeket.A felmérésben ráadásul nem szerepelnek a nagytöbbségében oroszajkúak által lakott szakadár területek, a Krím és a Donbasz.

Ukrajna nyelvi térképeForrás: Reddit

Nemrég a szintén kisebbségbarát médiatörvény hatályon kívül helyezése és egy erőteljesen szabályozott, nyíltan a média elukránosítására törekvő törvény ratifikálására került sor.

Ezt követte Kijev részéről 2017 szeptemberében egy új oktatási rendelet elfogadása, amelynek a kisebbségi nyelvek tanításáról szóló, hírhedt 7-es cikkelye szerint ezentúl csak az óvodákban és az önkormányzati iskolák alsó osztályaiban tanulhatnak anyanyelvükön a gyerekek a kötelező ukrán nyelv mellett. A középiskolákban az anyanyelv és esetleg még egy-két tantárgy kivételével mindent ukránul kellene tanítani, a kisebbségi nyelvű felsőoktatást pedig teljesen felszámolnák.

A kárpátaljai magyar közösség körében egyértelműen az oktatási törvény keltette a legnagyobb felháborodást, ennek értelmében ugyanis veszélybe került 71 magyar iskola működése, és be kellene zárni a beregszászi II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolát, illetve meg kellene szüntetni a magyar oktatást az Ungvári Nemzeti Egyetemen, noha ez utóbbi helyen még a szovjet időkben is képeztek anyanyelven pedagógusokat.Magyarország kormánya ebben a kérdésben is nyíltan és egyértelműen a kárpátaljaiak mellé állt, úgy határozva, hogy az oktatási törvény kisebbségellenes rendelkezéseinek a visszavonásáig gátolni fogja Ukrajna euroatlanti integrációját, vállalva ezáltal a konfliktust mind Brüsszellel, mind Washingtonnal.

Magyarország kiállt Ukrajna mellett, Kijev cserébe hátba szúrta Budapestet

Az elmúlt egy évben számtalan két- és többoldalú találkozóra került sor Szijjártó Péter magyar és Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszter között, de a nacionalista kijevi vezetés nem volt hajlandó engedni és teljesíteni Budapest, a nemzetközi szervezetek, illetve a kárpátaljai magyarság jogos elvárásait.

Szijjártó, amikor 2017 októberében először találkozott ez ügyben Klimkinnel, úgy értékelte a történteket: a törvényt Magyarország hátba szúrásként élte meg, mert sok kérdésben támogatta Ukrajnát, sokszor rizikós döntéseket vállalt a szomszédos országért.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter és Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszter a találkozójukat követően tartott sajtótájékoztatón a Külgazdasági és Külügyminisztériumban 2017. október 12-énForrás: MTI/Szigetváry Zsolt

Példaként említette a gázszállítást keleti szomszédunknak, több tucat sebesült ukrán katona magyarországi kezelését, gyermekek üdültetését, a kötöttsegély-hitelprogramot, intézmények támogatását, és arra is emlékeztetett: Budapest követelte elsőként és a leghangosabban, hogy Kijevet ne várakoztassa az Európai Unió a vízummentességre.

Ukrajna nagyarányú támogatásáért cserébe Magyarország csupán azt kérte, hogy Kijev ne korlátozza a kárpátaljai magyarok jogait.

Az ukrán fél viszont egyértelműen elutasította ezt.

A nacionalista vezetésnek úgy tette még feszültebbé a két ország viszonyát, hogy szeptember 19-én az Ukrinform kijevi hírügynökség kiszivárogtatott egy ukrán titokszolga által rejtett kamerával készített felvételt, amelyen kárpátaljai magyarok magyar állampolgársági esküt tesznek a beregszászi magyar konzulátuson.

Pavlo Klimkin külügyminiszter az ügy kapcsán elrendelte október 4-én az egyik beregszászi magyar konzul kiutasítását.

A magyarellenes provokációsorozat persze itt nem állt meg.

A szélsőségesen nacionalista ukrán Mirotvorec („Béketeremtő”) szervezet felvette nyilvános adatbázisába Szijjártó Pétert, arra hivatkozva, hogy a magyar diplomácia vezetője egy korábbi nyilatkozatában felrótta Porosenkónak az ukrajnai magyarok elnyomását.

A szélsőségesek által működtetett oldal öt kárpátaljai magyar önkormányzati képviselőt is listázott, akiket hazaárulónak nevezett, mivel felvették a magyar állampolgárságot.

Mirotvorec a hazaárulók listáján korábban megjelentetett egy oroszbarátnak tartott parlamenti képviselőt és egy újságírót is. Néhány nap múlva mindkettejüket rejtélyes körülmények között meggyilkolták.

A tettesek „természetesen” azóta sem kerültek elő.

A Kárpátaljalap.net beszámolója alapján a szélsőségesek által üzemeltetett oldal ma újabb 300 kárpátaljai magyar személyes adatait hozta nyilvánosságra, akik magyar állampolgársági esküt tettek. A Mirotvorec a listázottak neve mellett többek között magyar útlevelük számát, ukrán adóazonosító számukat, helyhatósági tisztségüket és a lakcímüket is közli.

Amíg Ukrajnát a jelenlegi elnök, Petro Porosenko vezeti, az ukrán állam által vezetett és inspirált, a magyarokkal szembeni hangulatkeltésre alapuló politika nem is fog megváltozni, mert az államfő azt gondolja: ez lehet az egyik eszköz arra, hogy némi társadalmi támogatottságot szerezzen, jelenlegi támogatottsága ugyanis nagyon alacsony.

Petro PorosenkoForrás: AFP/Presidental Press Service/Michail Palinchak

2019 márciusában, Ukrajnában államfőválasztásokat tartanak, októberben pedig új parlamentet fognak választani.

Egy nemrég ismertetett felmérés szerint Porosenko bizonyult a legnépszerűtlenebbnek az ukrán politikusok közül.

Petro Porosenko támogatottsága mindössze 6,8 százalékos.

Az elnökválasztást valószínűleg Julija Timosenko volt miniszterelnök nyeri majd meg.

Várhatóan ezután indulhat meg a párbeszéd a magyar-ukrán államközi viszony rendezése érdekében.