Az osztrák kancellár leleplező szavai a Soros-Sargentini jelentésről

2018.10.14. 17:10

Úgy tűnik, nem túl büszke Sebastian Kurz osztrák kancellár a Soros-Sargentini jelentés vitájára és a szavazásra, mert egy német lapinterjúban meglehetősen lekicsinylő szavakkal illette a jelentőségét (pedig párttársai az utasítására megszavazták). Azt mondta, hogy az EP döntése a Sargentini-jelentésről nem ítélet és nem is bizonyíték, hanem lehetőség egy párbeszéd elkezdésére és a kifogások kivizsgálására - amire, persze, eddig is meg lett volna a lehetőség, ha az EP-ben bárki párbeszédet akart volna. Kurz azt is mondta: a kötelező kvóta megbukott, arról már felesleges beszélni. 

 

A Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitung (FAS) című német lapban közölt interjúban arra a felvetésre, hogy a jogállamiság magyarországi helyzetéről szóló Sargentini-jelentés európai parlamenti (EP-) elfogadásával kezdeményezett eljárással kapcsolatban az EPP-ben egyesek a Fidesz kizárását sürgetik, ő pedig kilátásba helyezte a tagság felfüggesztésének lehetőségét, azt mondta, hogy a helyes eljárás a folyamatok pontos szemrevételezése és a kedvezőtlen fejlemények elkerülése.

Az európai uniós pártcsaládok tagjai pedig nagyon is tudnak hatni egymásra informálisan, ahol ez szükséges - jegyezte meg az EPP-hez tartozó Osztrák Néppárt (ÖVP) elnöke.

Az EU soros elnöki tisztségét betöltő Ausztria kormányfője elmondta, hogy a tagállamok EU-s ügyekért felelős minisztereit összefogó Általános Ügyek Tanácsa a következő ülésén foglalkozik a témával. Azokon a területeken, amelyeken a kifogások megalapozottnak bizonyulnak, a magyar félnek utólagos kiigazításokat és javításokat kell eszközölnie - mondta Sebastian Kurz. 

Nemmel válaszolt a konzervatív lap azon kérdésére, hogy

nevezte-e őt Orbán Viktor magyar miniszterelnök megbízhatatlan labancnak.

Hozzátette: "nagyon korlátozó irányvonalat" képvisel a migráció ügyében, mert úgy véli, hogy az illegális migráció veszélyezteti Európa rendjét, biztonságát és stabilitását. "Ugyanennyire egyértelműen képviselem azt, hogy a jogállamiság és a demokrácia az együttélés alapja Európában" - mondta, megjegyezve, hogy álláspontja valamennyi kollégája előtt ismert.

Az EU-s menekültügyi rendszerrel kapcsolatos soros elnöki törekvésekről szólva hangsúlyozta, hogy a "jó irányba tartó erőteljes mozgás" látható. A "trendforduló" a júniusi EU-csúcs volt, amelyen az állam-, illetve kormányfők megegyeztek arról, hogy az EU-s külső határ védelmét és a származási-, és tranzitországokkal folytatandó együttműködést kell a középpontba helyezni.

Ezzel a megegyezéssel befejeztük a kötelező elosztási kvótákról évek óta folytatott vitát - értelmezte a megállapodást Sebastian Kurz. 

Hozzátette, hogy most a váltás előkészítése zajlik, el a kötelező kvótától, amely nem fog megvalósulni, egy kötelező szolidaritás felé, amelyhez ugyan mindenkinek hozzá kell járulnia, "de nem feltétlenül migránsok befogadásával".  Vagyis nyilvánvalóvá tette, amit eddig is tudott mindenki: a kvóta és a szolidaritás nem szinonímák.

Szerinte a külső határ védelmét illetően abszolút jó úton járnak, mert az "érkezések száma 95 százalékkal csökkent 2015-höz képest". Arról is szólt, hogy le kell zárni az Európába irányuló "illegális utakat", és helyettük "legális utakat kell nyitni Európa felé áttelepítési programok révén", amelyekkel az EU-tagállamok számára "elviselhető" számban érkeznének emberek, és így valóban a védelemre szorulóknak segítene az EU. Az nem derült ki, hogy a legális út mit jelent és hány ember számára lenne nyitott.

KAPCSOLÓDÓ CIKK