Németországnak nem szabad csatlakoznia a megállapodáshoz, mert a jelenlegi formájában sok kérdést nyitva hagy, és nem választja szét egymástól a menekültügyi migrációt és a gazdasági bevándorlást - mondta a Die Weltnek a csoport vezetője, Marian Wendt.
Fenntartásait hangoztatta mások mellett a CDU egyik elnökjelöltje, Jens Spahn, aki egy hét végi interjúban sürgette, hogy
ne csak a kormány foglalkozzék az üggyel, hanem a CDU/CSU Bundestag-frakciója is.
A Welt am Sonntagban kiemelte: csak olyan megállapodásról lehet szó, amelynek révén „Németország megőrzi szuverenitását a migráció irányításában és korlátozásában".
Michael Kretschmer, Szászország tartomány CDU-s miniszterelnöke ugyancsak a napokban egy lapinterjúban felelőtlennek nevezte a kormány hozzáállását. Mint mondta, „populisták tiltakozási hullámot tudtak elindítani hamis állításokkal, mert nincs nyilvános vita erről a nemzetközi megállapodásról". „Hogyan lehet ennyire technokrata módon eljárni egy ilyen érzékeny ügyben?" - fogalmazott a tartományi kormányfő a Frankfurter Allgemeine Zeitungnak.
Hozzátette: a szövetségi kormánynak éppen azt kellene megtanulnia a 2015-ös menekültválságból, hogy
a migráció ügyében „a lehető legnagyobb átláthatóságra, információra és vitára van szükség a parlamentben és a nyilvánosságban".
A megállapodást a Bundestag pártjai közül csak a CDU/CSU-tól jobbra álló Alternatíva Németországnak (AfD) utasítja el egységesen. A szövetségi kormány menekült- és bevándorlási politikájának bírálatára összpontosító ellenzéki párt társelnöke, Jörg Meuthen szerint az ENSZ globális migrációs csomagja „áttelepítési program a szegénység elől menekülő gazdasági bevándorlók számára", ezért Németországnak nem szabad csatlakoznia.
A Bundestag csütörtökön az AfD kezdeményezésére vitát tart a csomagról.
A kormány álláspontja szerint a megállapodás Németország érdekében áll, mert legfőbb célja az illegális migráció visszaszorítása.
Mint arról korábban beszámoltunk, egyre több állam követi a magyar példát, és hangoztatja a fenntartásait az ENSZ bevándorláspárti politikájával szemben. Eddig hivatalosan Magyarország, az Egyesült Államok, Ausztrália és legutóbb Ausztria lépett ki a migrációs csomag jóváhagyási folyamatából. A kilépést Lengyelország, Csehország és Horvátország is fontolgatja, fenntartásainak pedig hangot ad Dánia és Svájc is.
Az ENSZ migrációs csomagja gyakorlatilag olyan, mintha Soros György diktálta volna tollba. A tervezet szerint a csomag teljes mértékben zárójelbe teszi az emberek jogát a biztonsághoz, mert meg akarja tiltani, hogy a migránsok személyes adatait átadják a kiutasításokkal foglalkozó bevándorlási hatóságoknak.
Vagyis hiába lehetne tudni, hogy illegálisan tartózkodnak egy országban, nem lehetne kiutasítani őket.
Elképesztő eleme a javaslatnak, hogy már a migránsok megindulását megelőzően képzési programokat indítanának nekik. Mindez pedig világosan mutatja, hogy Soros György is nagy erőkkel felügyeli a migrációs csomag tárgyalási folyamatát. A különféle egyeztetéseken személyesen vett részt Soros György megbízottja, Louise Arbour migrációval foglalkozó főtitkári különleges képviselő, aki a Globális Migrációs Csomag alapját képező dokumentumot is készítette (Migration Works for All).