Eltűnőben van Európából a baloldal

2018.11.08. 15:31

Nincs víziója, és nem tudja megszólítani a tömegeket a nyugat-európai baloldal, és hasonló a helyzet a közép-európai térség sok országában is, ezért a hagyományos szociáldemokrata pártok soha nem látott mélyrepülésben vannak. A mostani felmérések szerint a májusi európai parlamenti választáson még 20 százalékot sem fognak elérni az érintett pártok. A Nézőpont Intézet szerint Magyarországon a baloldal mindkét pártja, az MSZP és a DK sem tudta tisztázni azt, hogy mi a nemzeti érdek, nem tudta a globalizációhoz való viszonyát sem képviselni, valamint a migráció kérdésében is „problémákkal" küzdenek.

Nemcsak Nyugat-Európa több jelentős tagállamában (Németország, Franciaország, Olaszország) gyengültek jelentősen a hagyományos baloldali pártok, hanem a közép-európai térségben is komoly szavazatmennyiséget vesztettek az egykor erős alakulatok. A jelentős politikai átalakulás mérlegét a jövő májusi európai parlamenti választáson mérhetjük le igazán, de a folyamatok lényegét már most is megragadhatjuk. A legfrissebb felmérés szerint egyébként a hagyományos baloldali pártok csupán 17,9 százalékot érnének el, ha most lennének az EP-választások, míg 2014-ben közel 26 százalékot kaptak. 

Az európai baloldal nagy gödörben vanForrás: AFP/ATTILA KISBENEDEK/Attila Kisbenedek

Nincs miből osztogatni

Nincs víziója, és nem tudja megszólítani a tömegeket a nyugat-európai baloldal – többek között emiatt sikertelenek az egykor erős pártok. A baloldalnak a 2008-as gazdasági válság, valamint a felerősödő bevándorlás sem tett jót, de hiányoznak a karizmatikus vezetők is. Tagadhatatlan az európai baloldal válsága - mondta korábban Marc Lazar, a párizsi Tudománytörténeti Egyetem vezetője.

Az európai történelemnek abban a szakaszában vagyunk, amikor a gazdasági válság, a menekültprobléma és az unió előtt álló kihívások miatt a hagyományos baloldal nagyon nehéz helyzetben van. A baloldali politika akkor volt sikeres, amikor az európai gazdaságoknak sokkal jobban ment. A gyors bővülés lehetővé tette, hogy a baloldali kormányok a szegényebb rétegek életszínvonalát látványosan növeljék – vélte Lazar.

Hadilábon a nemzeti érdekkel

Az európai baloldal válsága a közép-európai térségbe is begyűrűzött. Persze közvetlen összefüggést nehéz kimutatni a nyugati pártok gyengélkedése és a régiónkbeli eredmények között, de az biztos, hogy új, inspiráló gondolatok nem érkeznek a Lajtán túlról. Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet vezetője a magyar baloldal válságának okairól szólva arról beszélt, hogy a baloldal mindkét pártja, az MSZP és a DK sem tudta tisztázni azt, hogy mi a nemzeti érdek, nem tudta a globalizációhoz való viszonyát sem képviselni, valamint a migráció kérdésében is „problémákkal" küzdenek.

Az MSZP hosszú évek óta válságban vanForrás: MTI/Bruzák Noémi

A támogatottságukról szólva elmondta, hogy 2014-ben a közös baloldali lista a 2010-es eredményekhez képest jobban szerepelt, a választók több mint negyedét sikerült akkor megszólítaniuk, de a legutóbbi, 2018-as választáson a baloldal támogatottsága nem érte el a 18 százalékot. Galló Béla politikai elemző azt mondta, hogy az MSZP történelmi felelőssége, hogy a megalakulásától kezdve a „neoliberális mantrát fújták és fújják azóta is". Rámutatott arra is, hogy van egy baloldali európai „lejtmenet", a magyar helyzet nem egyedüli és nem speciális.

Lengyel és cseh bukás

A baloldal hanyatlása nemcsak Magyarországot, hanem Közép-Európa több országát is elérte. Különösen szembeötlő a helyzet Lengyelországban, ahol a posztkommunista baloldali párt 2015-ben a parlamentbe sem jutott be. Akkor 7,6 százalékot kapott, de mivel pártszövetségben indultak, ezért a 10 százalékos küszöböt kellett volna elérniük.

Helyzetük finoman szólva sem javult az azóta eltelt időben, mivel a mostani önkormányzati választáson csupán 6,7 százalékot sikerült szerezniük. Tehát a baloldal visszaesése Lengyelországban tovább folytatódott. Ha ismét valamilyen pártszövetségben gondolkodnak a lengyel baloldali pártvezetők a 2019-es választásra, akkor ismét könnyen a parlamenten kívül találhatják magukat.

A baloldali pártok szereplése a térségünkbenForrás: Nézőpont Intézet

A cseh szociáldemokrata párt kormányon eltöltött évei szintén katasztrofális, 7,3 százalékos eredményt hoztak számára a 2017-es választáson. A globalizáció, a migráció és a nemzeti érdekvédelemben is akadt népszerűbb alternatívája. Bár az októberi helyhatósági választáson némileg erősödtek a szocdemek, azonban a szenátusi választáson súlyos vereséget szenvedtek, és 12 mandátumot elvesztettek.

Bulgáriában egyfajta hullámvasúton ül a baloldal. 2013-ban még bőven 20 százalék fölött voltak, aminek a fő oka az volt, hogy ellenzékben voltak négy évig. A 2014-es előre hozott választáson csupán 15,4 százalékot kaptak, majd pedig 2017-ben három ellenzékben tötltött év után több mint 27 százalékot.

Ez a helyzet a Nyugat-Balkánon

Horvátországban hosszú ellenzéki lét után került 2011-ben hatalomra a baloldal. Akkor több mint 40 százalékos eredményt értek el. Négy év kormányzás után visszaestek 32,3 százalékra. Mindez nem jelentett katasztrofális vereséget a számukra, azonban stabil kormányt egyetlen párt sem tudott alakítani, így 2016-ban újabb választás jött, amikor egy picit javítottak a szocdemek, mégis ellenzékben maradtak. Szerbiában és Szlovéniában a 2010-es évtizedben 10 százalék körüli eredményeken stagnált a baloldal, de mindig részesei voltak az aktuális kormánykoalíciónak.

Szlovákiában Peter Pellegrini vezeti azt a baloldali kormányt, amiben több jobboldali párt is helyet foglalForrás: AFP/Joe Klamar

Kakukktojások

A közép-európai országok közül azonban akad két kakukktojás: Romániában és Szlovákiában is kormányfőt ad a helyi baloldal. Mindkét országban a széleskörű társadalmi támogatás oka, hogy a baloldaliságot kibékítették a nemzeti politikával, és a migráció kérdésében is a társadalom elvárásai szerint kritikus álláspontot fogalmaztak meg.

Azonban mindkét ország kapcsán fontos megjegyezni, hogy a baloldal azért is van hatalmon, mert a jobboldali kormányok vagy megszorító politikát folytattak, vagy pedig azért mert a gazdasági világválság éveiben a jobboldal volt hatalmon. Mind Romániában, mind Szlovákiában a jobboldal másik hátránya a baloldallal szemben a jelentős széttagoltság és az erős vezető hiánya.