Őrizetbe vették a kémkedéssel gyanúsított nyugállományú osztrák főtisztet

2018.11.10. 20:03

Robert Holzleitner, az ügyben illetékes salzburgi ügyészség szóvivője azt mondta, őrizetbe vették az Oroszország javára való kémkedéssel gyanúsított nyugállományú osztrák főtisztet szombatra virradóra.

A gyanúsítottat részletekbe menően kikérdezik, az esetleges vizsgálati fogságáról későbbi időpontban fognak dönteni.

A kémbotrányról a nap folyamán telefonon egyeztetett orosz kollégájával Karin Kneissl osztrák külügyminiszter. Kneissl a Szergej Lavrovval folytatott beszélgetésében azt mondta, teljes körű együttműködést vár Oroszországtól az ügyben. Mint mondta, az osztrák kormány intézkedései világos tényeken alapszanak.

Ez a kémügy elfogadhatatlan beavatkozást jelent (Ausztria) belügyeibe

– mondta.

Kneissl ugyanakkor reményét fejezte ki, hogy az ügy nem befolyásolja a két ország kapcsolatát.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter megalapozatlannak nevezte a vádakat, és elégedetlenségét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy Ausztria az üggyel még az orosz fél értesítése előtt a nyilvánosság elé állt.

A két ország közt felmerülő bármilyen, tényeken alapuló problémát a már meglévő diplomáciai csatornákon keresztül kell elintézni

– idézi az orosz külügyminisztérium közleménye Lavrovot.

Pénteken Sebastian Kurz osztrák kancellár Bécsben sajtóértekezleten bejelentette, hogy az osztrák ügyészség nyomozást indított egy 70 éves, nyugállományú salzburgi ezredes ellen, aki a vád szerint a 90-es évek vége óta kémkedett Moszkvának.

Kneissl az ügyről értesülve lemondta a december elejére tervezett moszkvai látogatását.

Az orosz ügyvivőt péntek délelőttre bekérették a bécsi külügyminisztériumba.

Ausztria, amely nem tagja a NATO-nak, és számos nemzetközi szervezetnek ad otthont, régóta fontos színtere a különböző titkosszolgálatok kémtevékenységeinek, és a hidegháború idején a keleti és a nyugati tömb közötti találkozópontként szintén meghatározó szerepet töltött be.

Márciusban Bécs nem csatlakozott az EU azon tagállamaihoz sem, amelyek a Szkripal-ügyre válaszul orosz diplomatákat utasítottak ki. Kurz és Kneissl akkor azt hangsúlyozta, Ausztria szeretné nyitva hagyni a kommunikációs csatornákat Oroszországgal.