Trump érti a nacionalizmus és a globalizmus közötti fontos különbséget

MACRON, Emmanuel; TRUMP, Donald; MERKEL, Angela
Párizs, 2018. november 11. Emmanuel Macron francia elnök Angela Merkel német kancellár lábára teszi a kezét, mellettük Donald Trump amerikai elnök és a felesége, Melania Trump az első világháborút lezáró fegyverszüneti egyezmény 100. évfordulójának alkalmából rendezett ünnepségen a párizsi diadalívnél 2018. november 11-én. MTI/AP/Francois Mori
Vágólapra másolva!
Donald Trump amerikai elnök érti a nacionalizmus és a globalizmus közötti fontos különbséget – ezzel a címmel közölt elemzést a The Daily Caller amerikai hírportál Raheem Kassam brit politikai elemzőtől.
Vágólapra másolva!

Kassam a washingtoni konzervatív Claremont Intézet kutatója, korábban a brexitet szorgalmazó brit politikus, Nigel Farage tanácsadója volt.

Régebben a Breitbart London főszerkesztőjeként is tevékenykedett. A szülei Tanzániából települtek át az Egyesült Királyságba. Az indiai származású családja az afrikai országban a brit gyarmati elit tagja volt.

Kassam muszlimnak született, de kiábrándult az iszlámból.

Elemzésében, a francia államfőnek az első világháborús megemlékezésen a nacionalizmusról mondott szavait alapul véve,

álnoknak nevezi a bevándorláspárti Emmanuel Macront.

Emmanuel Macron francia elnök, illetve Angela Merkel német kancellár, mellettük Donald Trump amerikai elnök és a felesége, Melania Trump az első világháborút lezáró fegyverszüneti egyezmény 100. évfordulójának alkalmából rendezett ünnepségen a párizsi diadalívnél 2018. november 11-én Forrás: MTI/AP/Francois Mori

– írta.

Felidézte, De Gaulle 1913-ban azt mondta: „aki nem szereti jobban a saját édesanyját a többi anyánál és a saját hazáját mások hazájánál, az sem az édesanyját, sem a hazáját nem szereti”.

A szerző kifejtette: miközben a média már arra készült, hogy Macron szavaival Donald Trump ellen támadjon, nagyon kevesen vették maguknak a fáradságot, hogy megértsék, mi is volt a 20. század két világháborújának a valódi oka.

A globalizmus nagyapja az imperializmus, és nem a nacionalizmus

– szögezte le.

Kassam idézte a francia elnököt, aki azt állította, a nacionalizmus a patriotizmus elárulása, mert az erkölcsi értékek elárulása az, ha valaki a saját érdekeit helyezi mindenek elé, tekintet nélkül másokra.

– tette hozzá.

Raheem Kassam hangsúlyozza:

a nacionalizmus és a patriotizmus ugyan valóban különbözik egymástól, de nem ellentéte egymásnak.

A nacionalizmus a kormányzásnak, vagy annak a filozófiája, hogy az emberek hogyan szervezik meg a mindennapjaikat, a patriotizmus egy kormányzó, vezérlő filozófia – fejtette ki.

Szerinte, bár gyakran a nacionalizmus filozófiájának kiegészítéseként értékelik a patriotizmust, pontosabb az önfeláldozás formájaként értelmezni.

Kassam párhuzamot von az imperializmus és a globalizmus között.

„Könnyen megfeledkezünk arról, hogy a 20. századba lépve még az imperializmus korát éltük. Az emberiség a Krisztus előtti 2400-tól számítva alig ismert mást, mint birodalmi berendezkedést. A betoppanó globalizmus, amelyet a külföldi tőke és a multinacionális intézmények táplálnak, bajosan különbözik ettől” – írja.

Hangsúlyozza, hogy:

A szerző szerint Donald Trump nacionalizmusa valójában visszatérés az Egyesült Államok régi, be nem avatkozási doktrínájához, amelyet George Washington elnök 1796-ban elmondott beszédében így értelmezett:

nem lenne bölcs, ha mesterséges kötelékek révén belekeverednénk az európai politika napi viszontagságaiba, vagy a barátságok és ellenségeskedések szokásos kombinációiba és összeütközéseibe.

A szerző álláspontja szerint a 20. század két nagy háborújának oka az volt, hogy az imperializmus ámokfutásba kezdett az európai kontinensen. Szerinte nihilizmusban gyökeredző imperializmus volt ez, amely az állam totalitását helyezte előtérbe, a nacionalizmust csupán hívószóként, a szocializmust kormányzati elvként használta, és a zsidókat a nevetségesség és a bűnbakképzés alanyaiként kezelte.

A mai imperializmust globalizmusként ismerjük

– állapította meg.

Álláspontja szerint ez vezeti a nemzeteket, hogy kifelé irányítsák akaratukat, többnyire erőszakkal, ezért keltek át hadseregek a határokon mások leigázására vagy mások természeti kincseinek megkaparintására; központi autoritás és külföldi tőke ellenőrzése mellett ez határozza meg világot, térséget, vagy kontinenst.

Kassam szerint

„A globalizmus kigondolta, hogyan lehet gazdasági függőséget teremteni: ezt láttuk az angol fontnál, aztán a dollárnál és manapság pedig sokaknál az euró esetében” – írja.

Az elemző úgy véli, az emberiség történetében az imperializmus szolgált jó célokat is, igaz, csak akkor, amikor talált az embernél nagyobb kapaszkodót, természeti törvényt, Istent, vagy valami mást. Ezek azonban szerinte csupán múlékony dolgok voltak.

– állapította meg.

„Egy nacionalistának nem áll szándékában lerohanni az országodat, vagy megváltoztatni a társadalmadat. Egy nacionalista ugyanúgy gondot visel a külvilágra, mint bárki más, csak abban hisz, hogy a saját országának előtérbe helyezése jelenti a haladást. Egy nacionalista soha nem hint el megosztottságot faji, nemi, etnikai alapon vagy szexuális orientáció szerint. Ez ellentétes az egységes és önmagával békességben élő nemzetről alkotott elképzeléssel” – olvasható az elemzésben.

Raheem Kassam leszögezi azt is, hogy

a nacionalizmusnak ugyan van egy „fattya”, a sovinizmus, amely imperialista törekvéseket hordozhat magában.

De végkövetkeztetése az: „a nacionalizmus nagyszerű ajándék lehet a 21. század számára, ha egy nemzet megteheti és meg is teszi, hogy a saját ügyeivel törődik, és azt mondja az őt körülvevő világnak: ezek az én dolgaim, tanulhatsz belőlük, tanácsot is kérhetsz, és még segíthetünk is neked, ha olyannyira szükséged van rá, mert a mi dolgaink rendben mennek”.

Ez az, amivel Donald Trump tisztában van

– hangsúlyozta befejezésként Raheem Kassam.