Megvédte a határt a migránsoktól, ezért Soros emberei levadászták

Vágólapra másolva!
Nikola Gruevszki jobboldali kormánya a migrációs válság csúcspontja alatt kerítéssel és élőerős védelemmel tartóztatta fel a bevándorlókat a macedón határon, lezárva ezzel a balkáni útvonalat. Ez a lépése nagy indulatokat váltott ki Brüsszelben és a korábbi demokrata amerikai kormányzatban is.  Soros György macedóniai akcióinak éppen ez volt a kiváltó oka: hogy megtörje a bevándorlásellenes jobboldali macedón kormányt, hatalomra juttassa szövetségeseit, a posztkommunistákat és ezzel utat nyisson a Görögország felől érkező illegális bevándorlóknak. A történtek kristálytisztán bizonyítják a nemzeteken átívelő Soros-hálózat létét, amely komoly erővel rendelkezik szerte a kontinensen.
Vágólapra másolva!

Lassan egy hete foglalkoztatja a közvéleményt, hogy Nikola Gruevszki volt macedón kormányfő Magyarországon kért menedékjogot. A politikus ezt maga jelentette be közösségi oldalán, és egyúttal arról is beszámolt, hogy több halálos fenyegetést is kapott az elmúlt napokban. A hírt azóta megerősítette mind a macedón, mind a magyar Belügyminisztérium. Az ügynek több, nagyon fontos mozzanata van:

  • Mint kiderült, a macedón politikus menedékjog iránti kérelmet nyújtott be az illetékes magyar hatósághoz.
  • Erre egy rakatnyi példát lehetne hozni, ugyanis Nyugat-Európában számtalanszor előfordult korábban, hogy egy közhivatalt viselő személy menedékjogot kért egy másik országban, és nem tért addig haza, míg le nem folytatták az eljárást a fogadó államban. Erre többek között belga, német és francia esetet is lehet hozni.
  • Az ellenzéki álhírgyárláncolat összehangoltan „rárepült” a hírre, és mindezt úgy igyeztek tálalni, hogy a kormány titkolózva egy „elítélt bűnözőt” rejteget.
  • Csakhogy a Gruevszki-ügy legfontosabb mozzanatairól egy szót sem ejtettek: milyen körülmények vezettek oda, hogy egy korábbi vezető macedón politikus kénytelen volt elhagyni hazáját, és egy másik országhoz védelemért fordulni, illetve milyen folyamatnak az eredményeképpen, és mi alapján ítélték el a kormányváltás után?
  • A Gruevszki-ügy, és annak tálalása kristálytisztán rávilágít a nemzeteken átívelő Soros-hálózat létére: mi volt az oka, hogy egy politikust a nemzetközi politikai porondon ilyen látványosan meghurcoljanak és lejárassanak?

A történet kiindulópontja 2016 decembere, amikor előre hozott parlamenti választást tartottak Macedóniában. Itt Gruevszki pártja, a jobboldali Belső Macedón Forradalmi Szervezet – Macedón Nemzeti Egység Demokrata Pártja (VMRO-DPMNA) nyert, ők szerezték a legtöbb mandátumot. Többséget azonban nem tudtak szerezni. Ezután beindultak a politikai manőverezések, amiből Gruevszki ellenfelei jöttek ki jobban: a választáson második legjobb eredményt elérő kommunista utódpárt, az SDSM (szociáldemokrata párt) kezébe került a kormányrúd, akik az albán nemzetiségi mozgalmakkal koalícióban vették át az ország irányítását, a szociáldemokrata Zoran Zaev vezetésével. Ezzel Gruevszki elvesztette a hatalmat, és komoly erők mozdultak meg ellene, pedig Zaev kormányának minimális többsége van csak.

Gruevszki markáns bevándorlásellenes politikát képviselt

A Gruevszki-ügyet nem lehet megérteni anélkül, hogy tisztában lennénk vele: az elmúlt évek során kialakult egy világos törésvonal a balkáni ország közvéleményben és az ország politikai pártjai között a migráció megítélésében. Ennek oka roppant egyszerű: a migrációs válság tetőpontján, és azóta is Macedónia az egyik legnagyobb elszenvedője a migrációs nyomásnak, elég csak a hírhedt „balkáni útvonal” kifejezésre gondolni. Az országnak tehát kulcsszerepe van a migrációs útvonalak tekintetében, gyakorlatilag „Európa kapujaként” lehet tekinteni rájuk: ha rajtuk gond nélkül keresztülmegy a más kontinensről érkező embertömeg, akkor sokkal nehezebb a folyamatot visszafordítani. A macedón politikának valahogy reagálnia kellett a felettébb nyomasztó kihívásra,

Gruevszki jobboldali kormánya akkor ezt meg is tette: kerítéssel és élőerős védelemmel tartóztatta fel a bevándorlókat a macedón határon, lezárva ezzel a balkáni útvonalat.

Nikola Gruevszki volt macedón kormányfő markáns bevándorlásellenes politikát képviselt Forrás: AFP/Robert Atanasovski

A volt macedón miniszterelnök markáns bevándorlásellenes politikát képviselt, tevékenysége a figyelem középpontjába került Európában, és ez elég is volt ahhoz, hogy a rendkívül kiterjedt, és tőkeerős Soros-hálózat kereszttüzébe kerüljön.

Soros György rátette kezét a fejlesztési pénzekre, és kiépítette szerteágazó hálózatát Macedóniában

Soros György jó pár éve agresszív terjeszkedésbe kezdett „Európa kapujában”. Macedónia 2008 óta kap fejlesztési forrásokat az Egyesült Államoktól egy államközi együttműködési szerződés alapján. Mivel ez az amerikai adófizetők pénzéből folyósított támogatás, éveken keresztül kizárólag az Amerikai Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztési Ügynöksége (USAID) koordinálta a programot. Csakhogy Macedónia és a Soros-féle Open Society Foundation (OSF) 2012 februárjában egy olyan szerződést írt alá, ami Soros alapítványát tette meg a fő pénzelosztónak. Ezek után az USAID szkopjei központja azonnal 2,5 millió dollárt ítélt meg a helyi Soros-hálózatnak, amely összeg évről évre nőtt: 2014-re 4,8 millió dollárra emelkedett, hogy aztán 2016-ban egy öt évre szóló 9,5 millió dolláros keretet nyissanak meg Soroséknak. Tehát

az amerikai fejlesztési források jelentős részben a Soros által hirdetett nyílt társadalom eszméjének térnyerését segítik az országban.

Ez a pénz bőven elég volt egy kiterjedt, azonban a nyilvánosság elől alaposan elrejtett NGO-hálózat létrehozására a balkáni országban. Ugyanis a „USAID-pénzek” útját nehéz fellelni, mivel az általuk mindenki mástól megkövetelt transzparencia a legkevésbé sem jellemző rájuk. A szervezetek honlapján fellelhető információk hiányosak, a pénzhez jutás feltételei pedig nem tisztázottak. Nemegyszer előfordult, hogy különböző szervezetek között személyi átfedések voltak, vagyis ugyanaz a személy több különböző szervezeten keresztül jut támogatáshoz.

Tüntetés Soros György és hálózata ellen Macedóniában

Akcióba lendültek Gruevszki ellenfelei

A Soros György hálózata által mozgatott macedón baloldal 2015-ben hangfelvételeket hozott nyilvánosságra, amellyel Gruevszkit és a VMRO-t igyekeztek állítólagos korrupciógyanús ügyekkel kapcsolatba hozni.

A kormány határozottan cáfolta a vádakat, és közölte: a felvételek hamisítványok.

Ahogy az a Soros befolyása alá került országokban szokás, ekkor hirtelen erőszakos tüntetések kezdődtek a kormány ellen. A tüntetők – köztük az SDSM vezető politikusai, és számos fiatal, akik „Soros Army” feliratú pólóban jelentek meg – számos kormányzati épületet súlyosan megrongáltak. A politikai aktivisták megrohamozták és felgyújtották az elnöki hivatalt, az Igazságügyi Minisztérium épületében jelentős károkat okoztak.

Nem titkoltan azért mentek utcára, hogy megdöntsék az ügyvezető konzervatív kormányt, és kinyissák a Gruevszki-kormány által lezárt határokat.

Ezt támasztja alá, hogy a tüntetések éppen a migránsválság tetőfokán voltak a legintenzívebbek, ekkor naponta 10-12 ezer illegális bevándorló lépte át a görög-macedón határt.

A Soros által kiépített macedón NGO-hálózat szereplői tudatosan arra játszottak, hogy megosszák az egyébként is túlterhelt macedón rendfenntartó erők figyelmét.

Az ország több pontján megszervezett erőszakos tüntetések ugyanis

elvonták a rendőri erők egy részét a határtól, ezzel párhuzamosan könnyebben bejutottak az illegális bevándorlók az országba.

Ezek a politikai indíttatásból létrehozott, de magukat civil szervezeteknek nevező NGO-k arra akarták rábírni a kormányt, hogy Macedónia nyissa meg a kerítéssel lezárt határait, fogadjon be 150 ezer migránst, és azonnal adjon nekik macedón állampolgárságot. Ezzel egyértelműen az volt a céljuk, hogy megváltozzon az ország vallási összetétele, hiszen ilyen mennyiségű muszlim letelepítésével megszűnne az ortodox keresztény többség. Ez azonnal rengeteg szavazatot hozna a muszlim albán kisebbséget is magában foglaló baloldalnak. Az elmúlt időszakban mintegy 300 mecsetet építettek Macedóniában. A szomszédos Koszovóból tömegével érkeztek utánpótlásként az erőszakos albán csoportok.

Volt olyan nap, amikor több tucat rendőr sérült meg szolgálatteljesítés közben, sőt, egy északi városban kirobbant albán zavargás következtében nyolc rendőr és 14 civil halt meg.

Soros megszállta a macedón médiát

Gruevszki megbuktatásában és partvonalon kívülre szorításában fontos szerepe volt a médiának is. Ebben az időben feltünedeztek a jól ismert hangzatos jelszavak, mint a „sajtószabadság kiszélesítése”, a „független újságírás támogatása” és a média megreformálása. Ez nem véletlen: Soros György komoly hatalmat szerezett a balkáni ország hírszolgáltatásában, beleértve a televíziós társaságokat, a nyomtatott és az online lapokat is. Miközben az amerikai milliárdos egyre nagyobb teret nyert a macedón sajtóban, a sajtószabadságról szóló jelentéseket Soros macedón szervezeti készítették. A módszer unalomig ismert: ehhez az általuk kiválasztott újságírókkal készített – természetesen anonim, így ellenőrizhetetlen – interjúkat és szubjektív kritériumokat vettek alapul.

Ezek a médiamunkások 2015-től kezdve egyre durvuló hangnemben fenyegetnek jobboldali politikusokat és sajtóorgánumokat.

Nemegyszer a tettlegességtől sem riadtak vissza: előfordult, hogy az SDSM gyűlésén konzervatív tévéstábokat támadtak meg. A feszültségkeltésből a baloldali politikusok is kivették a részüket: egy alkalommal Zoran Zajev, jelenlegi miniszterelnök nyíltan listázni kezdte a sajtótermékeket: elárulta, hogy mely televíziós csatornákat és újságokat tartja „ellenségnek”.

Soros sajtószabadságról papoló szervezetei pedig ekkor feltűnően hallgattak. A 2016-os választás előtt a posztkommunista SDSM azt követelte, hogy a médiahatóság feletti kontrollt adják át Soros mindenhez értő szervezeteinek. Beleértve azt a jogot is, hogy bezárhassanak olyan médiumokat, amelyeket kiegyensúlyozatlannak ítélnek.

Végül egy öttagú, politikai kinevezettekből álló testületet állítottak fel. Ennek három tagját a baloldali pártok jelölték, mindhárman Soros-szervezetekben dolgoznak. Ez a testület tucatnyi alkalommal szavazott meg büntetést konzervatív csatornáknak arra hivatkozva, hogy nem megfelelő hangnemet használtak, vagy éppen kellemetlen kérdést tettek fel az SDSM képviselőinek.

Migránsok ostromolják a kerítést a macedón-görög határon

Koncepciószagú eljárást követően ítélték el Gruevszkit

A kormányzásból kibillentett Nikola Gruevszki levadászása ezután nem volt nehéz. A lehallgatási botrányt követően nemzetközi nyomásra a szembenálló felek végül aláírták az ún. pržinói megállapodást. Ennek értelmében létre kellett hozni egy Különleges Ügyészi Hivatalt (SJO), amelynek tagjai sokak szerint szintén Soroshoz köthetőek (ahogy Romániában is létrehozták az egyházakra és a magyarokra szinte vadászó hivatalt),

A különleges ügyészség vizsgálatai – miután nemzetközi támogatással a baloldali kormány megszerezte a kormányrudat – látványosan felgyorsultak. Egyedül Gruevszki ellen öt ügyben emeltek vádat. Árulkodó, hogy az SJO munkájának eredményeképpen

szinte kizárólag a VMRO-DPMNE politikusait ítélték el eddig, és a baloldali politikusok (köztük a jelenlegi miniszterelnök Zaev) ügyeiben váratlanul megszüntették az eljárást, vagy felmentő ítéletek születtek.

Október elején aztán jogerősen is elítélték egy erősen koncepciósnak tűnő perben a volt macedón kormányfőt.

Gruevszki pedig ezek után Magyarországon kért menedékjogot, mert hazájában nem érezte magát biztonságban.

A történet innentől ismert. A macedóniai Soros-intervenció pedig tantörténetbe illik. Így iktat ki a milliárdos spekuláns módszeres munkával egy nemzeti-konzervatív miniszterelnököt, akinek csak annyi a „bűne”, hogy meg akarja védeni a hazáját az illegális migrációtól és a nyílt társadalom eszméjétől, és így nyitja meg Európa kapuját a Görögországból érkező migránsok inváziója előtt.