Putyin szerint ukrán választási provokáció, ami a Kercsi-szorosnál történt

Vlagyimir Putyin, orosz elnök.

Provokációt hajtott végre a kijevi vezetés a Fekete-tengeren az ukrán elnökválasztás küszöbén, hogy növelje Petro Porosenko államfő támogatottságát - kommentálta Vlagyimir Putyin orosz elnök a Kercsi-szoros közelében történt orosz-ukrán tengeri incidenst egy moszkvai beruházásösztönző tanácskozáson. Ukrajnában életbe lépett hadiállapot.

Életbe lépett a hadiállapotról szóló elnöki rendeletet megerősítő jogszabály azután, hogy szerda délután megjelent a hivatalos közlönyben - közölte az UNIAN ukrán hírügynökség.

Ezt megelőzően a törvényt aláírta Andrij Parubij házelnök és Petro Porosenko államfő.

A jogszabály értelmében

Ukrajna tíz megyéjében léptetnek életbe hadiállapotot 30 napi időtartamra

- utólagos hatállyal - november 26-tól, helyi idő szerint 14 órától december 26-án 14 óráig.

A lap rendkívüli számában ugyancsak megjelent a jogszabály részét képező elnöki rendelet a hadiállapot bevezetéséről, valamint az elnökválasztás 2019. március 31-én való megtartásáról szóló határozat is, amelyet a parlament hétfő este szavazott meg rögtön a hadiállapot bevezetésének jóváhagyása után.

Ez utóbbit Andrij Parubij házelnök nyújtotta be, mint akkor elmondta, azért,

hogy senkiben ne maradjon kétség: megtartják a soron következő elnökválasztást Ukrajnában.

Az Azovi-tenger partján fekvő, Zaporizzsja megyei Bergyanszk kikötőváros előtt már megjelent az útellenőrző poszt, ahol megállítják az autókat, és ellenőrzik a benne ülők iratait - számolt be a Prjamij ukrán tévécsatorna szerdán. A helyszíni beszámoló szerint a városon belül megjelentek a rendőrség különleges egységei.

A városházán elmondták, hogy a rendőrök bárkit igazoltathatnak az utcán, ezért nem árt, ha mindenki magánál tartja az iratait. Forgatás közben egyébként a tévéstábot is igazoltatták a rendőrök, irataikat még le is fotózták - hangzott el a tudósításban.

Puytin szerint a hadiállapot a közelgő elnökválasztásnak szól

„Kis incidens (történt) a Fekete-tengeren, és hadiállapotot vezettek be. Ezt nyilvánvalóan az elnökválasztás küszöbén tették. Ez abszolút nyilvánvaló tény" - hangsúlyozta Putyin.

Vlagyimir Putyin Forrás: MTI/EPA/Szputnyik/Kreml pool/Mihail Klimentyev

Felhívta a figyelmet arra, hogy

Porosenko a március végén esedékes választás előtt az ötödik helyen áll az ukrán elnökjelöltek népszerűségi listáján,

és esély van arra, hogy ne kerüljön be a megmérettetés második fordulójába, „ezért valamit tenni kell a helyzet kiélezése érdekében, és áthághatatlan akadályokat létrehozni (a jelenlegi államfő) vetélytársai számára, elsősorban az ellenzék köréből".

2014-nem nem hírdettek hadiállapotot

„Ami a Fekete-tengeren történt incidenst illeti, az egy provokáció, nyilvánvalóan. Provokáció, amelyet a hivatalban lévő hatalom, gondolom a hivatalban lévő elnök szervezett meg a jövő év márciusi ukrajnai elnökválasztás küszöbén" - fogalmazott Putyin.

Az orosz elnök szerint

a vasárnapi konfliktus nem volt több határincidensnél.

Emlékeztetett rá, hogy Ukrajnának sokkal komolyabb alapja lett volna bevezetni a hadiállapotot például 2014-ben, amikor „a Krím az Oroszországhoz való csatlakozás mellett döntött (Moszkvában így nevezik a félsziget elcsatolását), vagy később, amikor fellángolt a konfliktus Ukrajna délkeleti részén", és a kormányerők tankokat, nehéztüzérséget és légierőt vetettek be.

Akkor lényegében háború volt, és nem vezettek be semmilyen hadiállapotot

- mondta.

Putyin: Előre elkészítette provokáció volt

Putyin felidézte, hogy szeptemberben ukrán katonai vízi járművek egy raja áthaladt a Kercsi-szoroson az Azovi-tengerbe.

Akkor maradéktalanul minden megállapodást és az orosz határőrök követeléseit is végrehajtották,

a vasárnapi incidens során viszont az ukrán hajók nem válaszoltak a határőrszolgálat kéréseire.

Az orosz elnök úgy vélekedett, hogy az ukrán fél magatartása ezúttal „az előre előkészített provokáció jegyeit viselte magán", amely szerinte

ürügyként szolgált a hadiállapot bevezetéséhez.

Véleménye alapján ennek semmi köze sem volt az Oroszország és Ukrajna közötti viszony rendezésére irányuló kísérletekhez.

„Ez a kiélezésre irányuló játék, ez egy országon belüli nem tiszta játék, amelynek célja a politikai ellenfelek elnyomása" - fogalmazott Putyin.

Az elnök szerint az orosz területi vizekre behatoló, és a felszólításokra nem válaszoló ukrán hajóköteléket feltartóztató orosz határőrök katonai kötelességüket teljesítették, országuk területi épségének védelmében.

Kiemelte, hogy

az ukrán járművek olyan orosz területi vizekre hatoltak be, amelyek a Krím elcsatolása előtt is Oroszországhoz tartoztak.

Hozzátette, hogy a Kercsi hídhoz közeledő határsértők akkor sem válaszoltak, amikor felajánlották a horgonyvetés és a révkalauz igénybe vételének lehetőségét.

A Kercsi incidensben az oroszok által megszállt és lefoglalt három ukrán hadihajó a Fekete-tengert és az Azovi-tengert összekötő Kercsi-szoros közelében 2018. november 26-án. Forrás: MTI/AP/-

Az orosz államfő megjegyezte, hogy

a különleges műveletet az ukrán biztonsági szolgálat munkatársai irányították.

Csodálkozásának adott hangot, hogy a jelenlegi ukrán vezetés milyen sikeres az oroszellenes hangulat eladásában, amely szerinte az egyetlen exportcikke, és hogy

Kijev képes mindent megúszni.

Meglátása szerint az ukrán elittel szembeni engedékenység nagyon rövidlátó politika, amely ellazítja azt.

Moszkva nyitott az együttműködésre Washingtonnal

Kifejezte meggyőződését, hogy a Kijev politikája keltette

hab levonul, lecsökken, és az ukrán nép valamikor meghozza értékelését a jelenlegi vezetésről, ugyanúgy, ahogy a georgiai nép értékelte (Miheil) Szaakasvili (volt georgiai elnök) tevékenységét.

Putyin véleménye szerint az orosz és az ukrán mindig is baráti és közeli nép marad az országaik viszonyában jelentkező jelenlegi nehézségek ellenére.

Kifejezte reményét, hogy

a G20-csoport hét végi argentínai csúcstalálkozóján módja lesz találkozni amerikai hivatali partnerével, Donald Trumppal,

hogy tárgyaljon vele az Oroszországgal szembeni kereskedelmi korlátozásokról.

Trump kedden kijelentette: az amerikai nemzetbiztonsági tanács kercsi incidensről elkészítendő jelentése fényében dönt arról, hogy találkozik-e Putyinnal.

Az orosz vezető hangsúlyozta, hogy Oroszország nyitott az Egyesült Államokkal való együttműködésre.

Porosenko szerint az oroszok katonai műveletre készülnek

Petro Porosenko elnök szerdán az északkelet-ukrajnai Csernyihiv megyébe látogatott, ahol szintén hadiállapotot vezettek be.

Az államfő szavai szerint az ukrán hadihajók elleni agressziós cselekményt azért hajtotta végre Oroszország, mert el akarja foglalni az Azovi-tengert. Hangsúlyozta, hogy a hadihajók elleni vasárnapi támadás és elfoglalásuk a Kercsi-szoros közelében nemzetközi vizeken történt.

Porosenko kifejtette:

Oroszország veszélyhelyzetet igyekszik teremteni a két azovi-tengerparti ukrán ipari központ, Bergyanszk és Mariupol számára,

a hajóközlekedés nehezítésével akadályozva az exportot, ezáltal elérve, hogy az ottani emberek elveszítsék munkahelyüket.

– Végül (Oroszország) katonai művelettel egyesíteni akarja az általa már megszállt Krím félszigetet az úgyszintén megszállt Donyec-medencével – tette hozzá.

Határsértéssel gyanúsítják az elfogott ukrán tengerészeket

Szerda délutánra egy szimferopoli kerületi és a kercsi városi bíróság

két hónapos előzetes letartóztatásba helyeztette

az ukrán fegyveres erőknek mind a 24, a tengeri incidens során őrizetbe vett tagját szerdán.

Valamennyiüket csoportosan vagy előzetes összeesküvés alapján elkövetett tiltott határsértéssel gyanúsították meg, és szerdán 15-ük esetében a vádemelés is megtörtént.

Kedden Szimferopolban 12 tengerész, altiszt és egy hadnagy előzetes letartóztatásáról döntött a bíróság, a vasárnapi incidens kórházban ápolt három sebesültjének ügyében Kercsben döntött így a helyi törvényszék. Szerdán Szimferopolban a haditengerészet hét tisztje és az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) két munkatársa előzetes letartóztatását rendelték el.

A RIA Novosztyi hírügynökség szerdai közlése szerint a három ukrán haditengerészeti járművet, amelyen a 24 határsértőt őrizetbe vették, az orosz parttól mintegy 20 kilométerre, a Krímet a Krasznodari területtel összekötő híd alatt kijelölt átkelőhelytől 50 kilométerre délnyugatra tartóztatta fel az orosz parti őrség és haditengerészet.

Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszter szerdán a Facebookon arra hívta fel a figyelmet, hogy az Oroszország által az incidens során

fogságba ejtett ukrán haditengerészek hadifogolynak tekintendők, ezért rájuk nem vonatkoznak az orosz törvények.

Hangsúlyozta, hogy annál inkább vonatkozik viszont rájuk a hadifoglyok védelméről szóló 1949-es genfi egyezmény.