Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Alig több, mint egy hete elfogadták a marokkói Marrákesben megrendezett kétnapos ENSZ-konferencia keretében a „Globális megállapodás a biztonságos, rendezett és szabályos migrációról szóló egyezményt", amelynek
egyik legfőbb célkitűzése a migráció legálissá tétele.
Az ENSZ globális csomagja néven elhíresült dokumentumba többek között olyan sarokpontok kerültek be, mint például, hogy
a személyes adatait ne lehessen a migránsoknak kiadni, és vándorlásuk során különböző szolgáltatások járjanak nekik.
Az egyezmény a New York-i Deklaráción alapul, amelynek a legfőbb üzenete az, hogy a menekültek, a migránsok, és azok, akik támogatják őket (a befogadóországok és közösségek) mind jól járnak a bevándorlással. Hab a tortán: a dokumentum elfogadási folyamata során az a Louise Arbour készített egy anyagot, aki egyrészről a migrációért felelős különleges képviselő, másrészről Soros György bevándorláspárti spekuláns embere. Ilyen háttérrel nem csoda, hogy nem nyerte el valamennyi ország tetszését a paktum. Ez azonban cseppet sem érdekelte a bevándorláspárti erőket, akik izomból erőltetik át az egyezmény elfogadását.
Múlt héten ugyan a jelenlévő országok képviselői elfogadták az egyezményt, de hogy ez hivatalossá váljon, ahhoz az ENSZ Közgyűlés plenáris ülése kell, amit mára hívtak össze. Már a marrákesi konferencián kirajzolódott, hogy az országok meglehetősen megosztottak a kérdésben, közel húsz ország maradt távol. Így Marokkóban egy gyenge legitimációjú dokumentumot fogadtak el a résztvevők, ennek ellenére kedd délután feltehetik az i-re a pontot. Éppen a gyenge legitimáció miatt kért név szerinti szavazást az Egyesült Államok a mai voksolást megelőzően: mindenki számára tiszta legyen, melyik ország milyen álláspontot képvisel az ügyben. Az eddigi hivatalos nyilatkozatok alapján biztosra vehető, hogy
legalább 12 ország nem szavazza meg a csomagot.
Ellenzi a bevándorláspárti dokumentumot az Egyesült Államok, Izrael, Ausztrália, a visegrádi országok - köztük Magyarország -, Chile, a Dominikai Köztársaság, Bulgária, Ausztria és Lettország. Belgiumban kormányválság alakult ki a kérdés miatt, Svájc és Liechtenstein a tartózkodás mellett döntött, az olasz álláspont pedig egyelőre nem világos. A mediterrán országban Matteo Salvini Ligája egyértelműen elutasítja az egyezményt, azonban koalíciós partnerük, az Öt Csillag Mozgalom kétértelmű nyilatkozatokat tett.
A szerdai szavazás előtt nyolc ország kapott lehetőséget arra, hogy álláspontját közvetlenül ismertesse.
Elsőként Magyarország nevében Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szólal fel.
Őt követi Kanada, az Egyesült Államok, a Fülöp-szigetek, Namíbia, Thaiföld, a Fidzsi-szigetek és Salvador képviselője. A várhatóan parázs hangulatú voksolást követően további 14 ország kap lehetőséget szavazatának részletes megindoklására. Az eredmény ugyan borítékolható, csakhogy a Brüsszel szólamait hangoztató ENSZ sem akarja figyelembe venni, hogy az európai polgárok nem teljesen ezt és így szeretnék. Világszerte komoly politikai feszültségeket okozott a Soros György-féle paktum.
Szimbolikus módon éppen Belgiumban alakult ki a leglátványosabb válság: a migrációs paktummal kapcsolatos nézeteltérések szétfeszítették a koalíciós kormányt, amelynek következtében tegnap lemondott a belga miniszterelnök. A döntés oda vezethető vissza, hogy Charles Michel kormánya kisebbségbe került, hiszen az Új Flamand Szövetség (N-VA) kilépett a koalícióból.
A flamand nacionalista párt az után lépett ki a kormányból, hogy a miniszterelnök nyilvánvalóvá tette, tiltakozásuk ellenére is alá fogja írni az ENSZ migrációs csomagját.
A kormányfőt kedden több párt is bizalmatlansági indítvánnyal próbálta elmozdítani, azonban Michel ezt elutasította. Úgy érvelt, hogy inkább az ellenzéki erők külső támogatásában és konstruktív hozzáállásában bízva folytatná a politikai munkát a legfontosabb ügyekben. A politikai válság elhúzódására utalhat, hogy sajtóértesülések szerint a jelenlegi kormányfő egy ügyvivő kabinet élén maradhat a jövő májusi parlamenti választásig. Nemcsak az egyes pártok, hanem a polgárok is ellenezték a bevándorláspárti egyezményt, ami könnyen közrejátszhatott a koalíció felbomlásában. Vasárnap több ezer bevándorlásellenes tiltakozó vonult Brüsszel utcáin „elutasítjuk a Marrákes-egyezményt" feliratú molinókkal és flamand zászlókkal azért, hogy tiltakozzanak a paktum ellen.
A megmozdulás összecsapásokba torkollt a demonstrálók és a rendőrök között.
Belga sajtókommentárok szerint akkor kezdődött a balhé, amikor a tüntetők elindultak az Európai Bizottság épületének irányába. A rendőrség könnygázzal oszlatta a tömeget, és a lovasságot is bevetették.
A brutalitásba torkolló demonstráció erős üzenet volt Brüsszelnek: nem lehet örökké az emberek akaratával szemben politizálni, nem lehet mindent izomból erőltetni.
Nem Belgium volt az egyetlen ország, ahol elégedetlenséget váltott ki a Soros György-féle dokumentum.
Magyarország az elsők között jelezte, hogy nem vesz részt az ENSZ menekültügyi paktumának előkészítésében, és nem is fogadják el azt.
"Magyarország a továbbiakban nem vesz részt az ENSZ migrációs csomagjának az előkészítésében, és ha az ENSZ-közgyűlés elé kerül a dokumentum, akkor nemmel szavaznak majd" - ezekkel a szavakkal jelezte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter júliusban, hogy Magyarország kilép az elfogadási folyamatból. A tárcavezető azzal indokolta meg a döntést, hogy
az elfogadott csomag ellentétes a magyar érdekekkel, hiszen az egy migrációt ösztönző dokumentum, aminek az az alapállása, hogy a migráció jó és kivédhetetlen jelenség.
A magyar diplomácia álláspontja a tárgyalóasztaltól való felállást követően sem változott, novemberben Szijjártó Péter úgy fogalmazott, hogy
az ENSZ globális migrációs csomagja Európa elárulása.
Vasárnap pedig azt nyilatkozta a miniszter, hogy egyre több ország utasíthatja el az ENSZ globális migrációs csomagját, és Magyarország a "kistestvérre", a menekültügyi csomagra is nemet mond.
Magyarországhoz csatlakozott az Egyesült Államok és Ausztrália is, később pedig Ausztria, Dánia, Svájc, Csehország, Horvátország, és Lengyelország, Izrael, Olaszország, Szlovákia, Bulgária és Lettország is a migrációs csomag elutasításáról döntött. A belga kormány pedig a kérdésben kialakult nézeteltérés miatt bontotta fel a koalíciót.
