Mindenáron erőltetik: ma fogadhatják el az ENSZ migrációs paktumát

2018.12.19. 12:55

Több ország, köztük az Egyesült Államok és Izrael is tiltakozik a Soros-féle, a bevándorlást legalizálni szándékozó dokumentum ellen, hiába. Ugyanis a bevándorláspárti erők minden valószínűség szerint keresztülverik azt: az ENSZ Közgyűlésének plenáris ülése ma mondhatja ki a végső szót a kérdésben. Az Egyesült Államok név szerinti szavazást kért a szerda délutáni szavazás előtt, Magyarország nevében pedig Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szólal fel.

Alig több, mint egy hete elfogadták a marokkói Marrákesben megrendezett kétnapos ENSZ-konferencia keretében a „Globális megállapodás a biztonságos, rendezett és szabályos migrációról szóló egyezményt", amelynek 

egyik legfőbb célkitűzése a migráció legálissá tétele. 

Az ENSZ globális csomagja néven elhíresült dokumentumba többek között olyan sarokpontok kerültek be, mint például, hogy 

a személyes adatait ne lehessen a migránsoknak kiadni, és vándorlásuk során különböző szolgáltatások járjanak nekik. 

Az egyezmény a New York-i Deklaráción alapul, amelynek a legfőbb üzenete az, hogy a menekültek, a migránsok, és azok, akik támogatják őket (a befogadóországok és közösségek) mind jól járnak a bevándorlással. Hab a tortán: a dokumentum elfogadási folyamata során az a Louise Arbour készített egy anyagot, aki egyrészről a migrációért felelős különleges képviselő, másrészről Soros György bevándorláspárti spekuláns embere. Ilyen háttérrel nem csoda, hogy nem nyerte el valamennyi ország tetszését a paktum. Ez azonban cseppet sem érdekelte a bevándorláspárti erőket, akik izomból erőltetik át az egyezmény elfogadását. 

Ma egy migrációpárti dokumentummal lehet gazdagabb a világ

Múlt héten ugyan a jelenlévő országok képviselői elfogadták az egyezményt, de hogy ez hivatalossá váljon, ahhoz az ENSZ Közgyűlés plenáris ülése kell, amit mára hívtak össze. Már a marrákesi konferencián kirajzolódott, hogy az országok meglehetősen megosztottak a kérdésben, közel húsz ország maradt távol. Így Marokkóban egy gyenge legitimációjú dokumentumot fogadtak el a résztvevők, ennek ellenére kedd délután feltehetik az i-re a pontot. Éppen a gyenge legitimáció miatt kért név szerinti szavazást az Egyesült Államok a mai voksolást megelőzően: mindenki számára tiszta legyen, melyik ország milyen álláspontot képvisel az ügyben. Az eddigi hivatalos nyilatkozatok alapján biztosra vehető, hogy 

legalább 12 ország nem szavazza meg a csomagot. 

Ellenzi a bevándorláspárti dokumentumot az Egyesült Államok, Izrael, Ausztrália, a visegrádi országok - köztük Magyarország -, Chile, a Dominikai Köztársaság, Bulgária, Ausztria és Lettország. Belgiumban kormányválság alakult ki a kérdés miatt, Svájc és Liechtenstein a tartózkodás mellett döntött, az olasz álláspont pedig egyelőre nem világos. A mediterrán országban Matteo Salvini Ligája egyértelműen elutasítja az egyezményt, azonban koalíciós partnerük, az Öt Csillag Mozgalom kétértelmű nyilatkozatokat tett.

Marrákes, 2018. december 10. Angela Merkel német kancellár beszédet mond az ENSZ globális migrációs megállapodásáról tartott kétnapos kormányközi konferencián a marokkói Marrákesben 2018. december 10-én. A 150 ország részvételével zajló tanácskozáson elfogadták az ENSZ jogilag nem kötelező érvényű globális migrációs csomagját, amelyet december 19-én bocsátanak szavazásra a világszervezet közgyűlésén. MTI/EPA/Dzsalal MorcsidiForrás: MTI/EPA/Dzsalal Morcsidi

A szerdai szavazás előtt nyolc ország kapott lehetőséget arra, hogy álláspontját közvetlenül  ismertesse. 

Elsőként Magyarország nevében Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szólal fel. 

Őt követi Kanada, az Egyesült Államok, a Fülöp-szigetek, Namíbia, Thaiföld, a Fidzsi-szigetek és Salvador képviselője. A várhatóan parázs hangulatú voksolást követően további 14 ország kap lehetőséget szavazatának részletes megindoklására. Az eredmény ugyan borítékolható, csakhogy a Brüsszel szólamait hangoztató ENSZ sem akarja figyelembe venni, hogy az európai polgárok nem teljesen ezt és így szeretnék. Világszerte komoly politikai feszültségeket okozott a Soros György-féle paktum. 

Komoly politikai feszültségek a migrációs paktum miatt

Szimbolikus módon éppen Belgiumban alakult ki a leglátványosabb válság: a migrációs paktummal kapcsolatos nézeteltérések szétfeszítették a koalíciós kormányt, amelynek következtében tegnap lemondott a belga miniszterelnök. A döntés oda vezethető vissza, hogy Charles Michel kormánya kisebbségbe került, hiszen az Új Flamand Szövetség (N-VA) kilépett a koalícióból.  A flamand nacionalista párt az után lépett ki a kormányból, hogy a miniszterelnök nyilvánvalóvá tette, tiltakozásuk ellenére is alá fogja írni az ENSZ migrációs csomagját. A kormányfőt kedden több párt is bizalmatlansági indítvánnyal próbálta elmozdítani, azonban Michel ezt elutasította. Úgy érvelt, hogy inkább az ellenzéki erők külső támogatásában és konstruktív hozzáállásában bízva folytatná a politikai munkát a legfontosabb ügyekben. A politikai válság elhúzódására utalhat, hogy sajtóértesülések szerint a jelenlegi kormányfő egy ügyvivő kabinet élén maradhat a jövő májusi parlamenti választásig. Nemcsak az egyes pártok, hanem a polgárok is ellenezték a bevándorláspárti egyezményt, ami könnyen közrejátszhatott a koalíció felbomlásában. Vasárnap több ezer bevándorlásellenes tiltakozó vonult Brüsszel utcáin „elutasítjuk a Marrákes-egyezményt" feliratú molinókkal és flamand zászlókkal azért, hogy tiltakozzanak a paktum ellen.  

A megmozdulás összecsapásokba torkollt a demonstrálók és a rendőrök között. 

Belga sajtókommentárok szerint akkor kezdődött a balhé, amikor a tüntetők elindultak az Európai Bizottság épületének irányába. A rendőrség könnygázzal oszlatta a tömeget, és a lovasságot is bevetették.

Brüsszel, 2018. december 16. Az ENSZ Marrákesben elfogadott globális migrációs megállapodását ellenző tüntetők és rohamrendőrök összecsapása az Európai Unió brüsszeli székhelyénél 2018. december 16-án. MTI/EPA/Julien WarnandForrás: MTI/EPA/Julien Warnand

A brutalitásba torkolló demonstráció erős üzenet volt Brüsszelnek: nem lehet örökké az emberek akaratával szemben politizálni, nem lehet mindent izomból erőltetni. 

Elégedetlen országok sora

Nem Belgium volt az egyetlen ország, ahol elégedetlenséget váltott ki a Soros György-féle dokumentum. Magyarország az elsők között jelezte, hogy nem vesz részt az ENSZ menekültügyi paktumának előkészítésében, és nem is fogadják el azt.  "Magyarország a továbbiakban nem vesz részt az ENSZ migrációs csomagjának az előkészítésében, és ha az ENSZ-közgyűlés elé kerül a dokumentum, akkor nemmel szavaznak majd" - ezekkel a szavakkal jelezte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter júliusban, hogy Magyarország kilép az elfogadási folyamatból. A tárcavezető azzal indokolta meg a döntést, hogy 

az elfogadott csomag ellentétes a magyar érdekekkel, hiszen az egy migrációt ösztönző dokumentum, aminek az az alapállása, hogy a migráció jó és kivédhetetlen jelenség. 

A magyar diplomácia álláspontja a tárgyalóasztaltól való felállást követően sem változott, novemberben Szijjártó Péter úgy fogalmazott, hogy  

az ENSZ globális migrációs csomagja Európa elárulása. 

Vasárnap pedig azt nyilatkozta a miniszter, hogy egyre több ország utasíthatja el az ENSZ globális migrációs csomagját, és Magyarország a "kistestvérre", a menekültügyi csomagra is nemet mond.  

Magyarországhoz csatlakozott az Egyesült Államok és Ausztrália is, később pedig Ausztria, Dánia, Svájc, Csehország, Horvátország, és Lengyelország, Izrael, Olaszország, Szlovákia, Bulgária és Lettország is a migrációs csomag elutasításáról döntött. A belga kormány pedig a kérdésben kialakult nézeteltérés miatt bontotta fel a koalíciót.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK