Terrorista kiképzőként működnek a nyugat-európai börtönök

A belgiumi börtönökben már többségbe kerültek a migráns hátterű, muszlim vallású elítéltek. Őket szélsőséges imámok radikalizálják, akiknek a száma a belga börtönökben mára meghaladta a katolikus papok számát.Egyre aggasztóbb a helyzet Németországban és Franciaországban is. A nyugat-európai hatóságok látszólag tehetetlenek, mivel nem tudnak hatékonyan fellépni a radikalizációval szemben. Kérdéses, hogy jutnak be szélsőséges imámok lelki segítségnyújtás címén a börtönökbe.

A belga börtönökben uralkodó állapotokról, a lassan mindennapossá váló, muszlim migráns rabok által elkövetett erőszakos bűncselekményekről az Origo rendszeresen beszámol.

A visszaeső, terrorizmus miatt elítélt dzsihadisták száma is növekszik,

emiatt komoly az aggodalom a belga társadalomban, de a szomszédos országokban is, mivel a több mint 130 halálos áldozattal járó 2015-ös párizsi terrortámadást Brüsszel hírhedt migránsgettójából, Molenbeekből irányították, és az elkövetőket is itt bujtatták hónapokig.

Ebből a no-go zónából jelentkezett be 2018 márciusában Deutsch Tamás, a FIDESZ európai parlamenti képviselője, akinek videóját Orbán Viktor miniszterelnök is megosztotta közösségi oldalán.

A rendelkezésére álló adatok alapján úgy tűnik, hogy

a belga állam tehetetlen a radikalizálódással szemben, ezt erősíti meg egy szintén belga hírszerzési anyag is,

amelyről itt írtunk.

A belgiumi börtönöket ezért sokan a terroristák kiképző helyének is tartják.

A fegyházakban a muszlimok túlsúlyát mutatja az is, hogy a francia nyelvű RTBF közszolgálati csatorna beszámolója szerint a legutóbbi felmérés alapján,

a belga börtönökben az iszlám tanácsadók (akik feltehetőleg imámok is egyben) száma a felmérések alapján most először haladta meg a katolikus lelkészekét.

Az iszlám imámok összesen 23,5 és fél teljes munkanapnak megfelelő időt töltöttek a börtönökben, egy egész nappal többet, mint a katolikus lelkészek.

Ennek egyik oka pofonegyszerű:

a belga börtönökben a rabok között jóval több a gyakorló hívő muszlim, mint katolikus.

A másik kiváltó meglehetősen ellentmondásos, mert a brüsszeli szövetségi kormánynak az a célja, hogy csökkentse a gyűlöletre buzdító prédikátorok számát, viszont az iszlám tanácsadók száma így is meghaladja a katolikusok papok számát a börtönökben.

A belga kormány a 2015-16-os merényleteket követően döntött úgy, hogy egy tucatnyi mérsékelt imámot „küld" a börtönökbe, akiknek a demokratikus értékek közvetítése lenne a feladatuk.

Börtön a belgiumi Merksplasben. Forrás: BELGA/AFP/Kristof Van Accom

Az RTBF kiemeli, hogy jelenleg nem tudni, hogy a radikalizáció csökkent-e ennek hatására, a korábbi cikkünkben már hivatkozott hírszerzési jelentés szerint ennek pont az ellenkezője történt, azaz

növekszik a radikalizáció a börtönökben.

Sem az imámokat alkalmazó Belga Muzulmánok Végrehajtó Testülete, sem a börtönök nem rendelkeznek megfelelő adatokkal arról, hogy értékelni lehessen a jelenlegi helyzetet.

A börtönök helyzete más nyugat-európai országokban sem jobb.

Németországban az előzetes letartóztatásban levők 75 %-a migráns hátterű, főként muszlim vallású,

csak a Berlinben található 7 nagyobb börtönben mintegy 4000 rabot tartanak nyilván, akik 90 (!) különböző országból érkeztek.

A francia börtönökben sem jobb a helyzet.

A La Depeche nevű hírportál értesülése szerint két olyan börtönőrrel szemben zajlik jelenleg is vizsgálat, akiknek úgynevezett S-kartonjuk van (azaz az állambiztonság szempontjából veszélyes személynek minősülnek).

Az ügy érdekessége, hogy

mindkét börtönőr köztudottan radikalizálódott muszlim,

és mindkét börtönben kiskorú fogvatartottak vannak.

A hírportál szerint egyébként

a francia börtönök, hasonlóan más nyugat-európai börtönökhöz, a vallási (döntően iszlám) radikalizmus melegágyai

de arra még nem volt példa eddig, hogy a börtönőrök között is radikális, sőt, veszélyessége miatt nyilvántartott személyek legyenek.

A két börtönőrt a terrorelhárítás a 2015-ös párizsi merényletek elkövetése óta figyeli,

akkor még házkutatást is tartottak náluk.

Mivel a két radikalizálódott őr eddig egy börtönben és egy műszakban is dolgozott, a börtönök felügyeletével megbízott hatóság szétválasztotta őket, mostantól két különböző intézményben teljesítenek szolgálatot, az azonban fel sem merült, hogy felfüggesszék vagy kirúgják őket.

A dél-franciaországi Haute-Garonne megyében, ahol a börtönőrök dolgoznak mintegy

350 radikalizálódott, terroristaveszély miatt nyilvántartott iszlamista él.

Felmerülhet bárkiben a kérdés, hogy vajon ez az egyetlen lehetséges megoldás? Vagy megvárják a hatóságok, amíg a két megfigyelés alatt tartott börtönőr aktivizálódik?