Bolsonaro: Brazília nagy reménysége, avagy Make Brazil Great Again

Jair Bolsonaro, brazil elnök beiktatása
Brazil's President-elect Jair Bolsonaro (L) gestures next to his wife Michelle Bolsonaro as the presidential convoy heads to the National Congress for his swearing-in ceremony, in Brasilia on January 1, 2019. - Bolsonaro takes office with promises to radically change the path taken by Latin America's biggest country by trashing decades of centre-left policies. (Photo by Carl DE SOUZA / AFP)
Vágólapra másolva!
Az elmúlt hónapokban és hetekben világszerte több elfogult balliberális sajtóorgánum vizionálta fasiszta, katonai diktatúra eljövetelét Brazíliában. Jair Messias Bolsonaro október 28-án lett Brazília megválasztott elnöke, beiktatására pedig január elsején került sor. Lassan két hét telt el a beiktatás óta, katonai juntának azonban se híre, se hamva. Ezzel szemben egy dolog visszatért Brazíliába: a remény.
Vágólapra másolva!

A nemzetközi balliberális sajtó lejárató hadjárata Bolsonaro ellen valójában jót tett az új brazil elnöknek. Támadták azzal, hogy szimpatizál Donald Trump amerikai elnökkel, támadták azzal, hogy veterán katona, és ezért „minden bizonnyal katonai diktatúrát vezet majd be Brazíliában”, valamint támadták azzal, hogy keresztény emberként kritizálni merte az LMBTQ-közösséget.

Bolsonaro a média által gerjesztett csaták miatt került a politikai aréna középpontjába, és került ki végül mégis győztesként. A brazil sajtó mellett az összes neves amerikai, európai és nemzetközi orgánum megpróbálta ellehetetleníteni kampányát, üzeneteit és személyét. Akárcsak 2016-ban Trumpnak, úgy Bolsonarónak is jót tett az ellenszél. Képes volt elérni, hogy ellenfelei kizárólag róla beszéljenek, hogy gondolatait, mondatait és személyét támadják minden egyes megnyilvánulásukkor. Sokan úgy elemezték Bolsonaro kampánykommunikációját, hogy provokációval érte el, hogy vele foglalkozzanak.

Jair Bolsonaro és felesége, Michelle Bolsonaro a beiktatási ceremónián Forrás: AFP/Carl De Souza

Azonban, ha kellő figyelemmel vizsgáljuk az eseményeket, láthatjuk, hogy Bolsonaro valójában nem tett semmi kirívót, egyszerűen csak kitartott mondanivalója mellett, amelyet erős keresztény és patrióta szimbólumokra épített fel. A Trump-párhuzam itt sem maradhat el, hiszen az amerikai elnökhöz hasonlóan Bolsonaro az egész elnökválasztási kampány alatt keményen elutasította a liberális és globalista dogmákat, a progresszív moralista parancsolatokat, valamint a politikailag korrekt beszédet.

Nem volt hajlandó térdet hajtani a bűntudatnak, amelyet a brazil baloldal és a Munkáspárt hosszú évekig próbált lenyomni a társadalom torkán.

Bolsonaro egy másik utat választott. Tiszteletet követelt a bátorságnak, a szókimondásnak, és ki merte nyilatkoztatni azokat a dolgokat és problémákat, melyeket mások sokáig jelentéktelennek tartottak. Így következett, hogy Bolsonaro képes volt eljutni a munkásosztályhoz, amit a 2002 óta kormányzó Munkáspárt már rég magára hagyott.

Az elnökválasztási kampány végére Bolsonaro az ellenfelei rögeszméjévé vált. A brazil baloldal rémképekként kezelte a jobboldali jelölt üzeneteit, emiatt pedig a túlzások mellett sokszor irracionalitásba estek érvelésükkel. Mindeközben Bolsonaro nem csinált mást, csak kitartott a józan ész és a hazafiság érvrendszere mellett, és ez a biztos talapzat végül elnyerte a brazil emberek szimpátiáját.

Tömeg ünnepli Jair Bolsonarót Forrás: AFP/Carl De Souza

Make Brazil Great Again

Brazília a maga 210 milliós populációjával jelenleg a világ ötödik, valamint Dél-Amerika legnépesebb országa. Brazíliával azonban nemcsak népessége, hanem területe, erőforrásai és gazdasága miatt is érdemes számolni. Az ország tagja a G20-nak, valamint a BRICS-nek is, amely a világ öt legnagyobb feltörekvő gazdaságát tömöríti. Mindemellett érdemes megjegyezni, hogy Brazíliában a világon az egyik legmagasabb az erőszakosan elkövetett bűncselekmények száma, amely elsősorban a rossz közbiztonság, valamint a bűnbandák és a drogkartellek számlájára írható fel.

Az utóbbi évtizedben a bűnözés mellett a politikai korrupció is egyre fojtogatóbbá vált Dél-Amerika legnagyobb és legnépesebb országában. Brazíliát 2002 óta munkáspárti elnökök vezették: Luiz Inácio Lula da Silva (2002-2010) és Dilma Rousseff (2010-2016) elnöksége is korrupciós botránnyal ért véget.

Érdekes, hogy Lula óriási korrupciós botrányai ellenére a brazil jobboldalnak egyszer sem sikerült győzelmet aratnia az elnökválasztásokon, négyszer is vereséget szenvedtek: 2002-ben, 2006-ban, 2010-ben és 2014-ben is.

54 százalék szavazott rá Forrás: NurPhoto/Cris Faga/NurPhoto/Cris Faga

2016-ban, Rousseff felelősségre vonása után a 2011 óta alelnökként funkcionáló centrista jogász, Michel Temer vette át az elnöki pozíciót egészen a 2018. októberi választásokig. Kétéves elnöksége alatt Temerrel szemben is felmerültek komoly korrupciós vádak, amelyek végleg megpecsételték a regnáló brazil politikai elit sorsát az elnökválasztások előtt.

A közbiztonság folyamatos romlása, az elképesztő mértéket öltő bűnözés, a drogkartellek rémuralma és a politikai korrupció miatt a brazil társadalom morálisan teljesen megtört, elvesztette hitét, a reményt, és visszafordíthatatlanul bizalmatlan lett a politikai establishmenttel szemben. És míg a bűnözés és korrupció az egekbe hágott, addig a regnáló baloldali liberális politikai elit csak érzékenyítő témájú politikai üzenetekkel, a melegházasság megerősítésével (2013 óta legális Brazíliában) és a transzneműek jogaival tudott előrukkolni a 2018-as elnökválasztási kampányban.

A kaotikus állapotok és a valóságtól elrugaszkodó balliberális ígéretek miatt a brazil társadalomban megjelent az igény a rendre, és az igény a káosz felszámolására. Ekkor jött a képbe Jair Messias Bolsonaro, az egykori tüzérségi parancsnok, aki leszerelése óta, 1989-től fogva harcol a brazil politikai arénában. Bolsonaro mindig is egy biztos pont volt a brazil közéletben. 30 éve ugyanazokat az elveket vallja, ugyanúgy áll ki azért, amiben hisz, és ami számára fontos: rend, hazaszeretet és hit.

Fontos leszögezni tehát, hogy a brazilok nem azért választották meg Bolsonarót, mert elképesztő gazdaságpolitikai vagy szociálpolitikai ígéretekkel áltatta volna őket. Bolsonaro egy dolgot ígért: rendet.

Ünneplő emberek a beiktatási ceremónián Forrás: AFP/Brazil Photo Press/Ed Ferreira

Az elnökválasztási kampány során, amikor Bolsonarót az újságírók a gazdaságról kérdezték, nevetve mindig csak annyit válaszolt, hogy kérdezzék inkább Paulo Guedest (aki amúgy január elseje óta Brazília gazdasági minisztere). Bolsonaro minden gond nélkül, őszintén elismerte, hogy a gazdaság az nem az ő területe. És ezért nagyon fontos az a megállapítás, hogy a brazilok legfőképpen azért választották meg Bolsonarót, hogy rendet tegyen az országban. Hogy leszámoljon a kartellekkel, a bűnbandákkal, visszaszorítsa a drogkereskedelmet, rendbe tegye a közbiztonságot és az igazságszolgáltatást, valamint hogy visszaszorítsa a korrupciót.

Már az elnökválasztási kampányban ígéretet tett, hogy leszámol a kartellekkel, ami miatt rengeteg fenyegetést kapott a bűnbandáktól, akik egy pszichiátrián kezelt embert béreltek fel, hogy megölje Bolsonarót. Így következett, hogy a híveivel nagyon közvetlen jobboldali jelöltnek kést szúrtak az oldalába az egyik kampányrendezvényen, ami miatt hetekig kórházban volt. De Bolsonarót úgy látszik, nem lehet ilyen könnyen megállítani. Elnöki beiktatása után pár nappal már ki is vezényelte a különleges rendőri erőket az utcákra, hogy véget vessen a bandaháborúknak.

Bolsonaro a jobboldali Szociálliberális Párt élén a kampányában többször is hangsúlyozta, hogy Brazília nem a bűnbandáké és nem a drogkartelleké. Brazília a brazil embereké, akik szeretnének nyugalomban és biztonságban élni. Így ezen az elnökválasztáson nem kapott kimondottan hangsúlyos szerepet a gazdaság kérdése. Ennek ellenére Bolsonaro mégis képes volt megnyerni magának az egyik legismertebb brazil közgazdászt, aki már csak a nevével meggyőzte a nagyvárosi gazdasági eliteket és a tőzsdét arról, hogy érdemes a jobboldali elnökjelölt mellé állni.

Brazília újdonsült gazdasági „szuperminisztere”, Paulo Guedes volt Bolsonaro egyik legnagyobb politikai húzása, amivel a pénzügyi elitet ki tudta mozdítani a 16 éve regnáló és Dél-Amerika első számú gazdaságát lezüllesztő Munkáspárt bűvköréből. A pénzügyi szféra és a tőzsde is megnyugodott a közgazdász nevének hallatán, aki amúgy a chicagói közgazdaságtani iskola jeles képviselője, és Milton Friedman egykori tanítványa.

Orbán Viktor miniszterelnök Jair Bolsonaro megválasztott brazil elnök és felesége, Michele Bolsonaro társaságában a Brazíliavárosban tartott beiktatási ünnepségen 2019. január 1-jén Forrás: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Szecsődi Balázs

A brazil elnökválasztás egyik fontos témája volt továbbá a bevándorlás kérdése, amelyben szintén megmutatkozott Bolsonaro rendpártisága. Ígéretéhez híven az elnök nem állt be a globális migrációt támogatók sorába, beiktatása után pár nappal Brazília hivatalosan is kilépett az ENSZ globális migrációs csomagjából, ezzel követve az Egyesült Államokat és a V4-eket. A bevándorlás kapcsán Bolsonaro többször is pozitív példaként említette Magyarországot, és nyíltan dicsérte Orbán Viktor magyar miniszterelnököt karakán kiállása miatt a migráció kérdésében. Nem véletlen, hogy Orbán Viktor is meghívást kapott Bolsonaro beiktatására, és ha minden jól alakul, akkor nemsokára az új brazil elnök Budapestre jön.

Bolsonaro egy olyan régi vágású, konzervatív hazafi, amely jelenleg Európában is hiánycikk. De attól még, hogy régi vágású, miért is ne lehetne újító? Merészen vállalta azt a kettősséget, hogy míg ő elnökként a konzervatív értékrend mentén rendet rak a társadalomban, addig Guedes a gazdaságban megléphet olyan fordulatokat, amellyel Brazília gazdaságilag el tud majd távolodni Kínától, és képes lesz közeledni az USA-hoz. Bolsonaro emellett felismerte, hogy a brazil társadalomban a bűnözés és a korrupció miatt általános elkeseredettség van, és újra megjelent az igény a rendre, és szükségessé vált visszatalálni a hagyományokhoz. Miközben a baloldal rasszizmusról és homofóbiáról prédikált, addig Bolsonaro képes volt reagálni az átlagemberek problémáira, amelyek morálisan tépázták meg az egész brazil nemzetet.

Orbán Viktor miniszterelnök brazíliai munkalátogatása keretében megbeszélést folytatott Jair Bolsonaro államfővel Brazíliavárosban 2019. január 2-án Forrás: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Szecsődi Balázs

A 63 éves Bolsonaro egy szegény, hétgyermekes család sarja, egyik testvére már korán meghalt, testvéreivel együtt édesanyja nevelte fel őket. Egy szegény, de mélyen katolikus közegből jön, a nyomorból a kiutat a hadsereg és a katonai akadémia adta meg neki. Így adódik össze Bolsonaro mély vallásossága és rendpártisága, amely komoly fordulatot hozhat Brazíliának. Az új brazil elnök egy olyan elméleti iskolát képvisel, ahol a katonás tartás, a tisztelet és a becsület elsőbbséget élveznek. Ez pedig ugyanaz az univerzális elméleti iskola, amely olyan nagy államférfiakat nevelt ki, mint például Charles de Gaulle-t Franciaországban.

Összegezve, Bolsonaro megválasztása egy újabb bizonyíték Trump után arra, hogy Fukuyama bizony tévedett, a történelem pedig még mindig mozgásban van.

Szerző: Horváth József György
A szerző politológus, a Századvég szakmai vezetője