Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
A merényletet a Santander tábornok rendőrakadémia parkolójában követte el José Aldemar Rojas Rodríguez.
A halálos áldozatok között van ő is.
Az - értesülések alapján - 57 éves férfi a támadáshoz több mint 80 kilogramm, pentolit típusú robbanóanyagot használt, amelyet egy Nissan márkájú teherautóban szállított.
Sajtóbeszámolók szerint
a kocsiban lévő robbanószert egy erre kiképzett kutya szagolta ki az akadémia bejáratánál, a sofőr ezt követően gázt adott, elütött három katonát, akik útját próbálták állni, majd felrobbantotta járművét.
Botero tudatta, hogy a merénylőt leszámítva a halottak mind az akadémia 17 és 22 év közötti növendékei voltak.
Korábbi sajtóértesülések szerint
több mint nyolcvan ember sebesült meg.
José Aldemar Rojas Rodríguez a Mocho Kico harci név alatt a lázadók robbantási szakértőjeként dolgozott Kolumbia keleti felében - jelentette a Caracol hírtelevízió az ügyészségre hivatkozva.
A tévé emellett hírszerzési forrásokra hivatkozva úgy tudja,
az elkövető halálos betegségben szenvedett, akinek fizettek a merénylet elkövetésért.
Botero elmondta, hogy Rojas 2008-ban csatlakozott az ELN-hez, tevékenysége során elvesztette a jobb kezét.
Bogotá 2016 novemberében kötött békét a legnagyobb lázadószervezetként számon tartott Forradalmi Fegyveres Erőkkel (FARC).
A politikai párttá alakult FARC elítélte a támadást. Közleményében felszólította a bogotái kormányt, hogy
ne engedjen a háborús hisztériának és a militarista megoldásoknak, párbeszéd általi békefolyamatot sürgetve.
Pastor Alape Lascarro FARC-szóvivő a merényletet olyan provokációnak nevezte, amely a konfliktus politikai rendezése ellen irányul.
Botero közlése szerint Rojas nem állt kapcsolatban a FARC-kal.
Néstor Humberto Martínez kolumbiai főügyész elmondta, hogy
a robbantással kapcsolatban őrizetbe vettek egy gyanúsítottat.
A gyanúsítottat hajnal előtt fogták el, katonai egyenruhákat és a lázadó fegyveresek kézikönyvét foglalták le.
A pénteki nap folyamán
vádat emelnek ellene terrorizmus és emberölés miatt
- mondta a főügyész.
Iván Duque kolumbiai elnök a merénylet miatt elhalasztotta egy vidéki utazását, és visszaindult Bogotába.
A merényletet elítélve kijelentette, hogy "Kolumbia szomorú, de nem hajlik meg az erőszak előtt".
Később közölte:
megszigorítják a határellenőrzéseket és fokozzák a biztonsági intézkedéseket a városokba vezető főútvonalakon.
A kolumbiai elnök három napos gyászt rendelt el.
Az ELN-nek nagyjából 2000 harcosa lehet.
A szervezetet az Európai Unió is terrorszervezetként tartja számon.
Ez Kolumbia utolsó létező gerillahadserege, miután Juan Manuel Santos volt elnök két évvel ezelőtt sikeres békemegállapodást hozott tető alá a jóval nagyobb Kolumbiai Forradalmi Fegyveres Erők (FARC) nevű szervezettel.
Az ELN-nel azonban megszakították a béketárgyalásokat, miután a baloldali gerillák ismételten merényleteket hajtottak végre és túszokat szedtek.
A gerillacsoport vezetése nem nyilatkozott a robbantás ügyében.
Ez volt a legsúlyosabb támadás Kolumbiában 2003 óta.
