A migránsválság óta veszélyesebb lett az élet Dániában

Police officers take cover behind their patrol cars on the streets of central Copenhagen on February 15, 2015 after one person was shot in the head and two policemen were shot in the arm and leg in Krystalgade, a street that is home to Copenhagen's main synagogue. It was not confirmed if the incident was related to Saturday's deadly shooting at a cultural centre in Copenhagen where a debate on Islam and free speech was being held. AFP PHOTO / SCANPIX DENMARK / MARTIN SYLVEST +++ DENMARK OUT +++

A dán bíróságok egyre komolyabb büntetéseket szabnak ki a legtöbb bűncselekmény esetében, különösen a szexuális és egyéb erőszakos eseteknél. Ezekből ugyanis egyre több van Dániában. A számokból pedig az derül ki, hogy a négy éve tartó migránsválság alatt nőtt az ilyen bűncselekmények száma.

A dán Igazságügyi Minisztérium adataiból az derül ki, hogy a korábbi gyakorlatokhoz képest egyre súlyosabb büntetést állapítanak meg a bíróságok a nemi és más fizikai erőszakok elkövetőire. 2011 és 2017 között 25 százalékkal nőtt a kiszabott büntetések hossza az erőszakos támadások esetében, ugyanebben az időszakban

a szexuális bűncselekményeknél 20 százalékos emelkedés történt. A pedofíliánál arányaiban még ezeknél is nagyobb, 36 százalékos a súlyosbítás.

Michael Sjöberg, a Dán Bírószövetség elnöke szerint ezek az adatok egyenes úton reflektálnak arra a politikai szándékra, hogy a bűnözőkre keményebb ítéleteket szabjanak ki.

Az erőszakos bűntetteken túl hasonló trend tapasztalható például az engedély nélküli fegyverbirtoklás esetében, amiért korábban csupán pár hónapot szabtak ki, de manapság akár már két évet is.

Søren Pape Poulsen igazságügyi miniszter is üdvözölte a változásokat, mint mondta: „a bűnözés egyes formái veszélyesek az emberi életre, és talán majd visszatartja az embereket a bűnelkövetéstől az a tény, hogy ezentúl hosszabb ideig kellene rács mögött ülniük".

Egyre több az erőszakos bűncselekmény

Érdemes pillantást vetni a skandináv állam friss bűnözési statisztikáira is, hogy mégis mi okozhatja ezt a változást. Az ország társadalmának körülbelül 86,9 százalékát teszik ki a dán gyökerű állampolgárok, ide azok tartoznak, akiknek legalább egy szülője Dániában született, és állampolgársággal is rendelkeznek.

A maradék 13,1 százalékot az állampolgársággal nem rendelkező bevándorlók teszik ki, az etnikai eloszlás pedig széles skálán mozog az 5,7 milliós államban.

Forrás: AFP/Claus Fisker

A legnagyobbak között vannak az albánok, az arabok, akik között is a legtöbben a libanoniak, az irakiak, a jordániaiak és a szírek vannak. A másodgenerációs dániai arabok közül a legtöbben iraki és palesztin felmenőkkel rendelkeznek. Területi eloszlást tekintve nincsen olyan része Dániának, ahová különösebben tömörülnének, általánosságban elmondható, hogy

egyenletesen telepedtek le az országban.

A nem nyugati bevándorlók közül még nagyobb csoportot alkotnak a pakisztániak, akik a migránsválság kezdete előtt, 2013-ban 13 ezren voltak, illetve további 9900 már Dániában született. Az első bevándorlók a 60-as 70-es években érkeztek az országba, és noha a dán kormány 1973-ban korlátozta a munkavállalási célú migrációt, a pakisztániaknak családegyesítéseken és házasságkötéseken keresztül sikerült tovább növelniük az arányukat. A 2015 óta tartó migránsválság következtében pedig joggal feltételezhető, hogy az összes kisebbség aránya növekedett.

A 2017-es adatok szerint a férfiak által elkövetett bűncselekmények 20,84 százalékáért felelősek a bevándorlók, vagy azok leszármazottai. A nők esetében 16,56 százalék a mutató, tehát

összességében elmondható, hogy a migránsok társadalmi arányuk alapján jóval több bűncselekményt követnek el.

A legtöbb letartóztatás a népesség egészét nézve a 20-24 és a 30-39 év közöttieknél történik. Az erőszakos bűncselekmények legnagyobb részben a 20-29 évesek ellen irányulnak, a szexuális támadások pedig a 10-19 éves korosztálynál a leggyakoribbak.

Számszerűsítve 2018 harmadik negyedévében körülbelül 1200 szexuális támadást regisztráltak, ami a 90 napos időszakra leosztva napi 13 támadást jelent. A helyzet ennél is komolyabb volt az első negyedévben, akkor nagyjából 2600 erőszak történt, lebontva ez napi huszonnyolc.

Az erőszakos és szexuális bűncselekmények alakulása Dániában 2017 negyedik negyedévétől 2018 harmadik negyedévéig Forrás: DST.dk

Trendként pedig megállapítható, hogy a migrációs válság előtti utolsó évtől kezdve, tehát 2014-től egyre több erőszakos bűncselekményt követnek el.

2014-ben 2268 szexuális támadás és 17 366 erőszakos bűntett történt, 2015-ben 2407 és 18 239, egy évvel később 3357 és 23 203, majd 2017-ben 3873 és 27 672 esetről értesítették a hatóságokat.

Kérjük, fokozottan figyeljenek a Dániába utazáskor

Az amerikai kormány 2018-ra vonatkozólag is kiadta állampolgárai számára az utazási útmutatóját, amiből kirajzolódik egyfajta párhuzamos társadalmak közötti feszültség. Ebben négy szintet különböztetnek meg. Az első szintre azok az országok kerülnek, ahol elég a megszokott elővigyázatosság, a második szintű államok esetében viszont már komolyabb óvatosságot kérnek. A hármas kategóriájú országokba készülő amerikaiaknak már azt javasolják, hogy jól fontolják meg az utazást, a négyesek esetén pedig szimplán azt kérik, hogy ne menjenek oda.

Magyarország természetesen az első szintre került a legbiztonságosabb országok közé, többek között a migrációs válság példaértékű kezeléséért, a közbiztonság és a kollektív biztonságérzet magas szintjéért. Összehasonlításképpen, a legveszélyesebb országok négyes szintjére került például Szomália, Szíria, Észak-Korea, Irak és Afganisztán is.

Dánia szempontjából viszont nem alakult túl jól a tavalyi besorolás, ugyanis a terrorizmus magas veszélye és az erőszakos bűncselekmények felfutása miatt a második csoportba helyezte át őket az Egyesült Államok.

Olyan európai országok tartoznak még ide, mint például Németország, Franciaország, Olaszország, Belgium, Hollandia, az Egyesült Királyság és Spanyolország. Tehát nagyjából azok az államok, ahol a multikulturalizmus enyhén szólva is előrehaladott állapotban van. De ugyanebbe a kategóriába tartozik többek között Egyiptom, Algéria, Mexikó, Dél-Afrika, Tunézia és Kína is.

A dán rendőrség adatai szerint egyes bűnözési formák erősödőben vannak, amivel összefüggésben van a „társadalom szélére szorult egyének fogékonysága a radikalizálódásra". Az is feltűnt nekik, hogy

a tartózkodási engedéllyel rendelkező „külföldi személyek" által irányított bűnözői csoportok sikeresen használják ki a dán szociális rendszert különböző gazdasági bűncselekményekre.

Forrás: AFP/Martin Sylvest

Ehhez kapcsolódóan megállapították, hogy 2014 és 2017 között a korábbiakhoz képest aktívabb lett a szervezett bűnözés, több droghoz köthető bűnelkövetés történt, gyakrabban támadtak hivatalos személyekre, például rendőrökre, illetve nőtt a gazdasági bűncselekmények és az embercsempészethez köthető bűntettek száma.

A szexuális jellegű támadások aránya 81 százalékkal nőtt, a fegyveres bűncselekményeké 13 százalékkal, míg a hivatalos személyek elleni erőszaké a duplájára, ugyanakkor a rablások aránya az öt évvel azelőttihez képest 20 százalékkal csökkent.

Dániában két motorosbanda, a Hells Angels és a Bandidos, valamint két nagyobb bevándorló hátterű bűnszervezet, a Brothas és a Loyal to Familia működik.

Utóbbiak szinte mindenben részt vesznek: benne vannak a drogbizniszben, zsarolásokban, rablásokban, gazdasági bűncselekményekben (pl. adócsalás), illetve a fegyver- és embercsempészetben is.

A rendőrség szerint a migránsbandák akciói rendszerint nagyon erőszakosak. Ezekkívül számos legálisan működő cég köthető az egyes bandákhoz, amiket alapvetően pénzmosásra, valamint a lopásból szerzett tárgyak aukciós házakon keresztüli eladására használnak. Ez leginkább úgy néz ki, hogy ezeket az eszközöket árverésre bocsájtják, majd egy „ismeretlen" vevő megveszi azt az előre lebeszélt összegért, a pénz pedig olyan tiszta lesz, mint soha előtte. Összességében 2017 novemberében a migránsbandák 285 tagja volt börtönben.

A Koppenhágában erősödő bandaharcok már két éve is uralták a közbeszédet, a média és politikusok között egyaránt. 2017. júniustól 2018. januárig, tehát fél év alatt a rendőrségnek 42 lövöldözésnél és 4 késes támadásnál kellett intézkednie. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy négynaponta történt valamilyen fegyveres konfliktus a főváros utcáin. Ezekkel a bűncselekményekkel kapcsolatban összesen 36 embert tartóztattak le, és két ártatlan járókelő sérült meg súlyosan.

A rendőrség a helyzet eldurvulása miatt külön zónákat állított fel a városban, ahol előzetes engedély és alapos gyanú nélkül is megmotozhatják az embereket. Ezt követően a két nagy migránsbanda elvileg „fegyverszüntetett" kötött, a rendőrség pedig felszámolta az ellenőrző zónákat.

Sokan visszatértek az Iszlám Államtól

Alapvetően Koppenhágának két városrésze van, ahol kiemelt óvatosságot kérnek az odautazóktól: az egyik Nørrebro, a másik pedig az önjelölt autonóm városrész, a Christianshavn kerületben található Christiania.

A rendőrség egy tetthelyet biztosít Nørrebro-ben, ahol előtte lövöldözés történt. Forrás: dpa Picture-Alliance/AFP/Brigitta Gyldenfeldt

Nørrebro a többihez képest egy kevésbé fejlett terület, ahol gyakoriak az erőszakos utcai balhék, a drogárusítás és a bandák közti összecsapások. Christiania pedig leginkább a kábítószerügyleteiről ismert, ahol virágzik a szervezett bűnözés.

A rendőrség gyakran tart itt razziákat a drogkereskedelem visszaszorításáért, és nem egyszer fordult elő, hogy véres összecsapások alakultak ki a hatóságok és a „helyiek" között. Egy 2016-os lövöldözésben például egy rendőr súlyosan megsérült, egy bűnöző pedig meghalt. 2018. január 23-án pedig a rendőrség 20 maszkos támadóval találta szembe magát, akik kövekkel és üvegekkel támadtak rájuk. Christianiában ráadásul erősen kerülendő a kamerák és fényképezőgépek használata, aki ezt mégis figyelmen kívül hagyja, azt rendszerint zaklatják, vagy akár meg is támadják és kirabolják.

Az amerikai kormány útmutatója szerint Koppenhágában ráadásul magas a veszélye egy esetleges terrortámadásnak, a Dán Védelmi Hírszerzési Szolgálat pedig ezt nevezi meg a három legnagyobb fenyegetés közül az egyiknek.

A militáns és szélsőséges iszlám híveinek emellett továbbra is kiemelt célpontja között van az ország, különösen a Mohamed prófétáról készült karikatúrák 2005-ös botránya óta. A dán Terrorelemzési Központ (CTA) szerint támadásra elsősorban magányos elkövetőktől lehet számítani, illetve olyan személyektől, akik külföldre mentek harcolni (például az Iszlám Államhoz), majd idővel visszatértek kiinduló országukba. A CTA ugyanakkor nem zárja ki egy, a 2015. novemberi párizsi, és a 2016. márciusi brüsszeli terrortámadásokhoz hasonló összehangolt támadás végrehajtását sem.

A központ szerint Dániából 150 ember utazott ki Szíriába vagy Irakba 2012 óta. Becslések szerint ezeknek harmada, tehát 50 személy visszatért a skandináv államba, 20 százaléka ott maradt, 25 százalékuk vélhetően meghalt, a maradék pedig egy harmadik országba távozott. Összességében a konfliktuszónákba kiutazók mindössze 12 százaléka volt nő.

Mindent egybevetve tehát ésszerűnek tűnik a dán bíróságok újdonsült gyakorlata, ami nemcsak politikai, de társadalmi szándékot is tükröz.