Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
A legfrissebb információk alapján a tagállamok szuverenitását jelentősen csorbítani hivatott Európai Ügyészség (EPPO) 2020 végén kezdheti meg a működését.
Az EPPO-t vezető főügyész személyéről az Európai Unió Tanácsa és az Európai Parlament együtt dönt.
A kinevezési eljárás első lépéseként az EU Tanácsának illetékes testülete, a tagállamok uniós nagyköveteit tömörítő COREPER szerda este rangsorolta a szakmai kritériumok alapján korábban kiválasztott három ügyészt:
Laura Codruţa Kövesit (Románia), Jean-Francois Bohnert-t (Franciaország) és Andrés Rittert (Németország).
A nagykövetek egytől háromig pontozták a jelölteket a titkos szavazáson – közölte a Maszol.ro az Adevărul című román jobboldali napilap diplomáciai forrásokra hivatkozó cikke alapján.
A legnagyobb pontszámot, 50-et a francia ügyész kapta, Kövesi a német ügyésszel holtversenyben a második helyre került, 29 ponttal.
Az Adevărul azt írta, hogy a román nagykövet, Luminița Odobescu a legkisebb pontszámot adta a volt korrupcióellenes főügyésznek, mert erre kapott felhatalmazást Bukaresttől.
A román kormány tehát egyértelműen nem akarja, hogy Kövesi vezesse az EPPO-t.
Bukarestnek erre számos nyomós oka van.
Ahogy az Origo beszámolt róla,
Laura Codruţa Kövesi neve jelenleg 18 bűnügyi aktában szerepel, többek között hivatali visszaéléssel, vesztegetés elfogadásával és hamis tanúzással vádolják.
A feltételezett bűncselekményeket akkor követhette el, amikor 2013 májusa és 2018 júliusa között vezette a romániai Nemzeti Korrupcióellenes Ügyészséget (DNA).
Ez idő alatt az intézmény a román belpolitikában a politikai ellenfelekkel és a nemzeti kisebbségekkel, különösen a magyarokkal való leszámolás eszközévé vált.
A DNA törvénytelenül együttműködött a hírhedt kommunista titkosszolgálat, a Securitate utódszervezetével, a Román Hírszerző Szolgálattal (SRI).
A titkosszolgálatokat ellenőrző parlamenti bizottságot megkerülve a DNA jogellenesen szerzett meg a SRI által lehallgatott politikusokról hangfelvételeket, amiket később bírósági perekben használtak fel, szintén törvénytelenül.
A titkosszolgálatokat ellenőrző parlamenti bizottság elnöke, Claudiu Manda által nyilvánosságra hozott adatok alapján
2005 és 2016 között mintegy 6 millió román állampolgárt hallgattak le.
A SRI ezt úgy tagadta, hogy saját magát leplezte le: szerintük „csak” 300 ezer embert hallgattak le nemzetbiztonsági okokból.
Mindezek ellenére a brüsszeli bürokraták, élén Frans Timmermansszal, a bevándorláspárti szocialisták csúcsjelöltjével, és Guy Verhofstadttal, a szintén bevándorláspárti liberális EP-frakció vezetőjével,
aktívan támogatják Laura Codruţa Kövesi kinevezését az EPPO élére.
Ennek érdekében pedig több román politikus szerint is megpróbálnak beavatkozni Románia belügyeibe, megfélemlítve az igazságszolgáltatásban dolgozókat, ezáltal veszélyeztetve a jogállamiságot.
Természetesen a magyar baloldal és az általuk fizetett fake news sajtó is támogatja Kövesi kinevezését, annak ellenére, hogy
február 13-án idézést kapott a bírák és ügyészek által elkövetett bűncselekményeket kivizsgáló ügyészségtől.
Közben egy másik ügyben a romániai Igazságszolgáltatás Elleni Bűncselekmények Nyomozási Szakosztálya (SIIJ) eljárást indított Timmermans ellen.
A vádak alapján az európai szocialisták csúcsjelöltje meghamisíthatta az Európai Bizottság által készített, a román igazságszolgáltatás reformját nyomon követő Ellenőrzési és Együttműködési Mechanizmus (MCV) 2018-ra vonatkozó jelentését.
A három jelöltet jövő hétfőn az Európai Parlament Állampolgári Jogi, Bel-és Igazságügyi Bizottsága, illetve a Költségvetési Ellenőrző Bizottsága együttes ülésen meghallgatja, majd szintén rangsorolja.
Ha a szavazáskor ismét a francia ügyész végez az első helyen, akkor gyakorlatilag eldőlt, hogy Jean-Francois Bohnert lesz az EU főügyésze.
Ha azonban Kövesi vezeti majd a rangsort, akkor az Európai Parlament és az EU Tanácsa között egyeztetések kezdődnek a leendő főügyész személyéről.
Az Adevărul szerint több kérdést is felvet, hogy a COREPER-ben miért zajlott le a szavazás már szerdán, ugyanis
a testületnek eredetileg február 27-én, az EP-szavazás után kellett volna rangsorolnia a jelölteket.
