Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Bárki számára, aki komolyan veszi a tényeket és az adatokat, tagadhatatlan, hogy a muszlimok sokkal rosszabbak az integráció terén, mint bármely más bevándorló csoportok, efelől semmi kétség. Abban sincs semmi kétség, hogy más bevándorlókat illetően egy nagy előrelépést látunk generációról generációra. Habár ez a muszlimokból sem hiányzik teljesen, a változás sokkal lassabb
- olvashatóak a szociológiai szakember szavai a sputniknews.com oldalán.
A dán Berlingske újságnak adott interjúból kiderül, hogy Koopman hat európai országra vonatkozó adatai szerint
a török és marokkói származásúak 65 százaléka fontosabbnak tartja a saját vallásának szabályait, mint annak az országnak a törvényeit, amelyikben élnek.
A muszlimok elkülönülnek a többi nem muszlim csoportoktól, és tartózkodnak bármiféle szélesebb körű együttműködéstől azokkal szemben, akik vallásilag nem hozzájuk tartoznak. Például
a megkérdezett muszlimok 60 százaléka elutasította, hogy homoszexuálisokkal tartson fent kapcsolatot, és 45 százalékuk ugyanezt mondta a zsidókkal kapcsolatban is.
Koopmans szerint a Korán fundamentalista értelmezése, amely a muszlimok körében uralkodó, megakadályozza, hogy a nyugati országokban a többségi társadalomba integrálódjanak. Az egyetemi oktató tanulmánya szerint az európai muszlimok mintegy 50 százaléka rendelkezik fundamentalista meggyőződéssel. Ezzel szemben a fundamentalisták aránya a keresztények között sokkal alacsonyabb: kevesebb, mint 4 százalék.
A holland szociológus új könyvében elég borús képet fest a muszlim világról. Az egyik problémakör a növekvő fundamentalizmus és a szektárius feszültségek. Megállapítása szerint a demokrácia, az emberi jogok, a politikai és gazdasági fejlettség tekintetében a 47 muszlim többségű ország van a legrosszabb helyzetben:
Megállapításom szerint az iszlám világ minden területen elmarad a világ többi részétől. Az elmúlt 50 évben egyre inkább.
Köszönhető ez a fundamentalista propagandának, az oktatásba való alacsony szintű befektetéseknek és a nők szerepére vonatkozó konzervatív nézeteknek. Szerinte van egy eredendő probléma az iszlámmal magával, illetve azzal, ahogy a muszlimok, illetve a muszlim országok értelmezik az iszlámot. Nevezetesen a probléma az, ahogyan a Koránt és a Szunnát szó szerint értelmezik, és a 21. században egy olyan próféta élete a mérce a muszlimok számára, aki a 7. században élt.
Egyrészt ez a fajta iszlám veszély a világbékére, másrészt ez az integráció gátja.
Ruud Koopmans 30 éve él Németországban, és a kritika hangját képviseli az integráció és a bevándorlás vitájában. Az elmúlt években Angela Merkel kancellár 2015-ben a menekültek befogadására vonatkozó döntésének társadalomra vonatkozó következményének egyik legfőbb kritikusa volt. Saját elmondása szerint néhányan szembeszegülnek következtetéseivel, néha érvekkel, de többségében személyes támadásokkal, ami itt Magyarországon is nagyon ismerős a szélsőliberális politikusok és média tevékenységét elnézve. Koopmans szerint a kritikusok elutasítják a kutatásának eredményeit és nem hajlandók vitakozni róla, csak azzal vádolják, hogy a jobboldali populisták kezére játszik ezzel a tevékenységével.
Koopmans nem csak a berlini Humboldt Egyetem professzora és több könyv szerzője az integráció és a bevándorlás témájában, hanem tagja a német bevándorlási hivataloknak javaslatokat megfogalmazó akadémiai tanácsnak.
Tehát Németországban is vannak olyanok, akik reális helyzetértékelést tudnak megfogalmazni az Európát elözönlő bevándorlókkal kapcsolatos problémák területén, de nem hallgatnak rájuk a politikusok, hanem erőltetnek tovább egy olyan programot, amely megváltoztatja Németországot, nem csak társadalmi és kulturális értelemben, hanem politikai és gazdasági téren is.
