A bíró véget vetett Breivik kihallgatásának, és berekesztette az ülést. A tárgyalás szerdán folytatódik, várhatóan akkor is Breiviké lesz a főszerep, aki az ügyész további kérdéseire fog válaszolni. A keddi ülés végén Breivik még néhány dolgot lejegyzetelt, majd pár mondatot váltott ügyvédjével, végül az őrök megbilincselve ismét elvitték a cellájába. A tárgyalás végével élő közvetítésünket is befejezzük.

Breivik azt vallotta, hogy radikalizálódásához az ellene irányuló támadások mellett a Palesztinában és Szerbiában látott események, valamint a szeptember 11-ei terrortámadások vezettek. A vádlott írott kiáltványában a szerbiai háborút is fordulópontnak nevezte, az ügyész kérdésére azonban azt mondta, hogy a szerb ügy a többi nacionalista barátjának sokkal fontosabb volt, mint neki. Ismét visszautasítja ugyanakkor, hogy ezekről a barátairól, kapcsolatairól beszéljen.

Az ügyész megkérdezte, biztos-e abban, hogy a támadói muszlimok voltak. Breivik azt mondta, biztos benne, és bár nincs bizonyítéka, egyedül két esetben vannak kétségei. Szerinte a muszlimok által elkövetett bűncselekmények kötődnek az iszlámhoz, a férfi az iszlámot lekezelőnek tartja a világ többi kultúrájával szemben. A BBC tudósítója szerint az ügyészek a kérdésekkel azt próbálják láthatóvá tenni, hogy Breivik nem valami magasabb ügy érdekében ölt, hanem egyszerűen egy rasszista indíttatású gyilkos.

Breivik azt állítja, hogy egyszer összeverekedett néhány muszlimmal, és az összecsapásban eltörték az orrát, ami fordulópont volt a világlátásában. Az ügyész azt kérdezte, hogy ha ez tényleg így volt, arról mért nincsen semmilyen orvosi feljegyzés vagy adat az eltört orráról.  A férfi átesett egy orrműtéten, de az ügyész szerint az csak orrplasztika volt, nem törés. Breivik tagadta ezt.

Az ügyész arról faggatta a vádlottat, hogy nem túlozta-e el a muszlimokkal való konfliktusát. Breivik szerint több barátjától is hallott muszlimok által elkövetett támadásokról, de aztán elismerte, hogy néhány esetben írásaiban eltúlozta ezek durvaságát. Az általa ismert esetek egy része pletyka, más részüket azonban személyesen tapasztalta meg - állította.

A Breiviket kérdező ügyész már több helyen is rajtakapta Breiviket, hogy a saját érdekében elferdíti az igazságot. Mint kiderült, korábbi önéletrajzában azt írta magáról, hogy gazdasági diplomája van egy amerikai egyetemről, de most kiderült, hogy még le sem érettségizett. A másik ferdítés politikai karrierjében volt: interneten közzétett kiáltványában azt írta, hogy a Haladó Párt listáján 23. helyre került a helyhatósági választásokon, vagyis komoly politikai jelölt volt. A valóságban azonban kiderült, hogy csak 37. helyen szerepelt, és nem volt esélye bekerülni a városi közgyűlésbe.

A bírói kar reggel eltávolított tagja továbbra is kitart véleménye mellett, miszerint Breiviket halálra kellene ítélni tettéért. A férfi a norvég TV2-nek nyilatkozva azt mondta, hogy "amit írt, azzal nagyon sokan egyetértenek Norvégiában".

A vádlott közölte az ügyésszel, hogy nagyon kimerült, és 15 perc szünetet kér. A tárgyalást a bíró megszakította, a kihallgatást 15.30-kor folytatják. Még körülbelül fél óra van hátra a kihallgatásból, Breivik gyakorlatilag reggel óta folyamatosan beszél. A rövid szünetre ismét megbilincselték, és a cellájába kisérték.

Amikor az ügyészség megkérdezte, miért pártolt el a demokráciától, csak annyit felelt: "Épp ezt magyaráztam el délelőtt". (Breivik délelőtt egy órán keresztül részletezte szélsőséges idegengyűlölő világképét). Azt mondta, legalább 20-szor konfrontálódott muszlimokkal, ami nagyon sokat vetett latba. Másrészt a canzúrázott sajtót is hibáztatta: szerinte amikor muszlimok raboltak és erőszakoltak meg nőket a környéken, annak nem volt következménye, de ha valaki tenni próbált ellene valamit, az egyből rasszistának bélyegezte a sajtó.

Breivik arról beszélt, hogy a Haladó Pártban nagyon sokat tanult, többek között azt, hogy a politikai korrektség korlátai között kell maradnia. Ezeket a korlátokat túl merevnek találta, így később feladta a demokráciába vetett hitét. "A javaslataimat lesöpörték" - mondta. "Rengeteg elvüket feladták, csak hogy hatalomba kerüljenek, és én úgy éreztem, hogy a fürdővízzel együtt kiüntötték a kádból a gyereket is" - idézte szavait a Telegraph.

Breivik közölte, hogy szeretett volna politikai karriert építeni, és bekerülni a városházára. Akkoriban a politikai korrektség keretei között próbált maradni - mondta a Guardian tudósítója szerint. Felidézte, hogy amikor a Haladó Pártban politizált, egyszer még azt is kiírta az internetre, hogy "az iszlám jó". A jobboldali pártban szeretett volna jelöltként indulni a 2003-as helyhatósági választásokon.

Breivik világlátása akkor tolódott jobbra, amikor fiatalon a hip-hopos bandáját többször is atrocitások érték muszlim bevándorlók részéről. "Én és a barátaim is erőszakos támadások áldozatai voltunk" - mondta a BBC tudósítója szerint.

Cégei után politikai aktivitása kerül terítékre, az ügyész azt tudakolja, mikor kezdett politizálni, és mit gondol a szülei politikai beállítottságáról. Breivik azt állította, hogy már 15 évesen is foglalkozott politikával, mivel szülei diplomaták voltak. 1997-ben,18 évesen csatlakozott a Haladó Párthoz, de 2002 előtt a pénzszerzés jobban érdekelte, mint a politika. Ettől az évtől kezdve azonban sokkal erőteljesebben kezdett politizálni. A vádlott azt is elmondta, hogy fiatalon egy muszlim volt a legjobb barátja, de később a világlátása nagy fordulatot vett és radikalizálódott, amikor megismerkedett a hip-hop kultúrával.

Elismerte, hogy 2-6 millió norvég koronát kereshetett (80-240 millió forint) kereshetett a diplomahamisítással. A bevételeit egy offshore cégen keresztül vitte ki az országból, rengeteg országban tartott fenn bankszámlákat, hogy így ússza meg az adófizetést Norvégiában.

Iskolái után Breivik korábbi munkáit veszik végig a tárgyalóteremben. A vádlottnak sok üzlete volt, szinte mind befuccsolt. Az ügyészt különösen az a cég érdekli, amely hamisított diplomákat árult az interneten, de Breivik adóvisszaigényléseire is rákérdez - írja a Sky News. Breivik azt mondja, a diplomahamisító cégét bezárta, miután egy újság vizsgálódni kezdett utána, mivel nem akarta, hogy besározódjon a neve. A vádlott szerint azért végzett illegális tevékenységet, mert nem akart adót fizetni a kormánynak, amely a multikulturalizmust támogatja - idézi a férfit a Guardian tudósítója.

Breivik és védőügyvédje a tárgyaláson

Breivik már bánja, hogy kibújt a katonai szolgálat alól - idézi vallomását a Guardian munkatársa. "Ott hasznos tudást szerez az ember, különösen, ha később úgy dönt, hogy milicista lesz" - mondta.

Az ügyész iskolái után vallásáról kérdezte a vádlottat. Breivik közölte, hogy "nem nagyon vallásos", de regisztrált hívő az egyik egyháznál. Azt mondta, hogy eredetileg evangélikus, de a katolicizmushoz is vonzódik. "Sosem voltam egy vallásos ember, de úgy tartja a mondás, hogy nincsenek ateisták a lövészárokban" - idézte szavait a Telegraph.