Azt mondja, megérti, hogy ideológiáját nehéz elfogadni, de szerinte idővel az emberek majd megértik, hogy helyesen cselekedett, és rájönnek, hogy a multikulturalizmus kudarcot vallott. Azt állítja, hogy a norvég etnikai csoport elpusztítása ellen harcolt, és ezt nem tekintheti senki törvénytelennek.

A vádlott most Tibethez hasonlítja Norvégiát, és a tibeti őslakosok jogaival példálózva magyarázza, milyen jogaik vannak a norvégoknak a bevándorlókkal szemben.

A tárgyalóteremben lévő tudósítók szerint a vádlott nyugodt hangon és tisztán vázolja világképét. Az elhúzódó politikai beszédet azonban a közönség soraiban sokan már látványosan unják, néhányan ásítoznak.

Breivik nem hajlandó abbahagyni, azt mondja, már csak három oldal van hátra. "Ez létfontosságú ahhoz, hogy elmagyarázzam, amit tettem" - mondja. Az ügyész Breivik mellé áll, és azt kéri, hadd olvassa fel Breivik a maradék szöveget - jelentette a BBC tudósítója a Twitteren. A vádlott folytatja.

Breivik arról kezd beszélni, hogy a bevándorlók által elkövetett bűncselekményekért a Norvég Munkáspárt a felelős. A tárgyaláson az áldozatokat és családjaikat képviselő jogász közbeszól, és félbeszakítva a vádlottat azt kéri, hogy ne kapjon Breivik több időt. A bíró arra kéri Breiviket, hogy mondja el végkövetkeztetéseit, és zárja le a beszédét.

Breivik kritizálni kezdte azt a pszichiátert, aki szakvéleményében elmebetegnek nyilvánította őt.

Thomas Indreboe bíró korábban azt írta az interneten, hogy Breivik halált érdemel. Kizárták a tárgyalásról.

Az udvariaskodó vita után a bíró engedélyezi, hogy a vádlott folytassa beszédét. Arról beszél, milyen sok gyerekük születik a bevándorlóknak, majd a bevándorlók által elkövetett bűncselekményekkel példálózik.

A Breiviket figyelő négy pszichiáter árgus szemekkel figyel, és hevesen jegyzetelnek a laptopjukon - írja a BBC teremben tartózkodó tudósítója.

A Sky News tudósítója szerint a teremben többen ásítoznak. A bíró megkérdezi a védőügyvédet, hogy szerinte Breivik az eredeti megállapodáshoz tartja-e magát. Az ügyvéd azt kéri, hadd folytassa a vádlott, de ő is felszólítja védencét, hogy próbálja rövidebbre fogni. Breivik erre közli: "Sosem kértem, hogy öt napig beszélhessek, csak egy órát kértem, hogy elmondjam, amit akarok."

A bíró megkérdezte Breiviket, hogy messze van-e még a vége. Ő azt mondja, még csak a 6. oldalon tart a 13-ból. Erre a bíró azt kéri, hogy zárja rövidre, Breivik szerint azonban ez lehetetlen. A bíró azt kéri, Breivik maradjon Norvégiánál és Európánál, ne kalandozzon el a Távol-Keletre.

Azt mondja, számára Japán és Dél-Korea az ideális állam, mivel ott nincs multikulturalizmus és nagymértékű bevándorlás.

Breivik közölte, hogy szerinte áldozatai nem voltak ártatlanok. A lemészárolt fiatalok a Norvég Munkáspárt ifjúsági szervezetének tagjai voltak, akik a gyilkos szerint "nem ártatlan gyerekek", hiszen aktívan dolgoztak a multikulturális értékek fenntartásáért. Breivik politikai szerepvállalásukért a legyilkolt fiatalokat a Hitlerjugendhez hasonlította.

Breivik közli, hogy nem fél a börtöntől. "Egész életemben börtönben éltem, mert nem fejezhetem ki a politikai véleményemet" - mondta a Sky News szerint. Breivik szerint az ő börtöne Norvégia, amely egy "multikulturális pokol". A gyilkos közölte, hogy szerinte a tettéhez hasonló mészárlás nem utoljára történt Európában, és ő is újra megtenné, amit tett.

A bíró félbeszakította a vádlottat, és felszólította, hogy vegyen vissza, moderálja a kifejezéseit az áldozatok családtagjaira való tekintettel. Breivik korábban maga mondta, hogy sokat finomított eredeti beszédén, a bíró azonban most megkérdezte: ez volna az a finomított nyelvezet?

Breivik közli, hogy a mészárlás indítéka jó szándék volt, nem gonoszság - írja a Sky News. Eszerint azért ölt, hogy megfordítsa a multikulturális sodródás irányát, és elkerüljön egy nagyobb konfrontációt, polgárháborút.

Azt mondja, az emberek, akik gonosznak tartják, félreértették - idézi Breivik szavait a Twitteren a Sky News tudósítója. Közölte: az erőszakos választ tartja az egyetlen megoldásnak, majd az újságírókat kritizálja, akik szerinte a multikulturalizmust támogatják.

A bíró megkérdezte Breiviktől, hogy most a 30 perces beszédét olvassa-e, mire nemmel válaszolt. Azt mondta, hogy amit most mond, azt a bíróságnak írta.

Azt mondta, a britek 69 százaléka szintén problémásnak tartja a tömeges bevándorlást. Az nem egyértelmű, hogy honnan vette az adatot. Később a Times napilap 2010-es közvélemény-kutatását idézi, amely szerint a britek 70 százaléka azt gondolja, hogy a társadalmat a multikulturalizmus működésképtelenné teszi.