Mi fog történni ezután?

Az Országgyűlés már hétfőn napirendre tűzheti a népszavazás eredményének érvényt szerző törvényjavaslatot vagy törvényjavaslatokat. A kormány mellett a Fidesz is önálló törvényjavaslatot ad be, kérdés, hogy melyiket tárgyalja majd az Országgyűlés.

Közjogilag nincs jelentősége, de politikai presztízskérdés lehet, hogy a kormány vagy az ellenzék törvényjavaslata alapján szerez érvényt az Országgyűlés a népszavazás eredményének. Elvileg lehetséges lenne, hogy az Országgyűlés néhány hónapos előkészítés után, egy átfogó törvényjavaslattal szüntesse meg a vizitdíjat, a kórházi napidíjat és a tandíjat és egyben más megoldásokat léptessen életbe ezek helyet 2009. január 1-től (ez a kötelező végső határideje a díjak megszüntetésének), de Gyurcsány Ferenc kormányfő vasárnapi nyilatkozata alapján már április 1-től és pusztán a díjak eltörléséről lép majd hatályba törvényjavaslat.

Módosítók gáncsolhatják

Hétfőn 13 órakor ül össze az Országgyűlés. Bár az ülés napirendje már kialakult, a legvalószínűbb, hogy a kormány reggel beterjeszti a törvényjavaslatot és az Országgyűlés azt sürgősséggel tárgysorozatba és napirendre veszi - ehhez egyszerű többség is elegendő. Technikailag akár még aznap el is fogadhatnák a törvényt, amennyiben nem alakul ki különösebb vita és a képviselők nem nyújtanak be módosító indítványokat, de ez nem valószínű.

Még gyorsítottban sem lenne elég az idő

Amennyiben a törvényjavaslat végigjárja a szokásos utat, akkor előbb az illetékes bizottságok tárgyalják meg, majd az általános vitát folytatják le, később a bizottságok megtárgyalják a módosító javaslatokat és ezután jön a részletes vita majd a határozathozatal. Az úgynevezett sürgős tárgyalás nem ritka, így valószínűleg ezt az utat választják a kormánypártok, de az is valószínű, hogy az ellenzék fog élni a módosító javaslatok benyújtásának lehetőségével. Mindezen stációk betartásával az április 1-i kihirdetés nem tartható, figyelembe véve, hogy a húsvéti héten, a tervek szerint az Országgyűlés nem tart ülést, bár ezen természetesen még változtathatnak. Mindenesetre, ha nem iktatnak be újabb ülésnapokat, akkor az Országgyűlésnek legkésőbb keddhez egy hétre, március 18-i ülésén már el kellene fogadnia az új törvényjavaslatot, hogy az április 1-ig hatályba léphessen. Gyurcsány Ferencnek Szili Katalin házelnökhöz írott leveléből kiviláglik, hogy a kormánynak ez utóbbi a szándéka: a kormányfő a javaslatnak a házszabálytól való eltéréssel történő tárgyalását (azaz az általános és a részletes vita összevonását) kéri most kedden, és azt kezdeményezi, hogy a módosító indítványokról való szavazásra és a végszavazásra a március 17-i ülésen kerüljön sor.

Az ellenzék maga ellen is szavazhat

Amennyiben ígérete szerint a Fidesz is beterjeszti törvényjavaslatát hétfőn, akkor az Országgyűlésnek kell döntenie, hogy egyáltalán tárgyaljanak-e róla. Valószínű, hogy az Országgyűlés kormánypárti többséggel a kormány javaslatát veszi napirendre. Amennyiben az ellenzék saját javaslata napirendre vételéhez ragaszkodik abba a helyzetbe is kerülhet, hogy nem szavazza meg az általa kezdeményezett népszavazás eredményének végrehajtásáról szóló kormánypárti törvényjavaslat napirendre vételét.

Sólyom is nyújthatja

Bármelyik törvényjavaslatot is tárgyalja majd az Országgyűlés, feltehetően nagy többséggel fogadják majd el a végszavazáskor. A javaslat elfogadása után szinte biztosan a törvény sürgős kihirdetését fogják kérni a képviselők Sólyom Lászó köztársasági elnöktől, ebben az esetben az államfőnek öt napon belül kell döntenie a törvény aláírásáról. Amennyiben a törvényt nem kívánja kihirdetni, akkor - politikai jellegű fenntartásai esetén - dönthet az Országgyűlésnek való visszaküldés vagy - alkotmányossági aggályai esetén - az Alkotmánybíróságnak való továbbküldés mellett. Ebben az esetben április 1-től biztosan nem léphet életbe az új jogszabály.

A dacos Gyurcsány nem ígért alternatívát

Az új törvény életbe lépése után nincs akadálya, hogy akár a kormány, akár az ellenzék újabb törvényjavaslatokat nyújtson be a témában, amelyek valamilyen, az eddigitől eltérő módon keresnének megoldást az egészségügy és az oktatás finanszírozására. Bár a miniszterelnök rövid beszédében dacosan azt jelezte, hogy a kormány nem kívánja a népszavazással kieső bevételeket pótolni, vasárnap este Kóka János, a koalíciós partner SZDSZ elnöke arról beszélt, hogy új megoldásokat kívánnak keresni céljaik elérésére, de ezeket nem részletezte. Demszky Gábor főpolgármester is a kieső bevételek pótlásáról beszélt a köztelevízióban.

A Fidesz lépett

Navracsics Tibor, a Fidesz frakcióvezetője azt javasolta, a költségvetés játékadóból származó bevételeiből 41 milliárdot fordítsanak az oktatás illetve az egészségügy fejlesztésére. A javaslatnak a Fidesz honlapján olvasható részletesebb kifejtése szerint egyrészt technikailag eltörölnék a most leszavazott díjakat, az év hátralévő részére a kormányzati kommunikáció költségeit csoportosítanák át a kieső bevételek pótlására, a jövő évtől pedig a játékadó 41 milliárdos bevételét osztaná meg 30:11 arányban az egészségügy és az oktatás között. A törvényjavaslatot Orbán Viktor, Mikola István, Semjén Zsolt, Pokorni Zoltán és Varga Mihály fogja benyújtani.

A kormány makacs

A játékadó már jelenleg is része a költségvetésnek, így az nem jelent új vagy többletbevételt. Veres János pénzügyminiszter az MTI-nek adott nyilatkozata szerint a játékadóból évente 70 milliárd forint bevétele származik a költségvetésnek és ebből gyermekintézményeket, nyugdíjakat, sporttámogatásokat, önkormányzatokat, iskolákat, óvodákat finanszíroznak. "Azaz, ha valaki ezt a pénzt még egyszer el akarja költeni, akkor el kellene venni ezektől a felhasználási céloktól" - fogalmazott a pénzügyminiszter. Veres szerint miután az Alkotmánybíróság kimondta, hogy ezek a bevételek nem képezik a költségvetés részét, lehetőség és forrás sincs a kieső bevételek költségvetési pótlására.