Biztos, hogy kicsi?

A plasztikai műtétek előtt sem Magyarországon, sem máshol nincs kötelező pszichológiai vizsgálat: csak a sebész felelőssége, hogy elvégzi-e a beavatkozást. De vajon tényleg el tudja-e dönteni, hogy valaki csak kóros önbizalomhiányban szenved, vagy tényleg reálisan látja a testét?

"Nem értem, miért gondolják, hogy ha valaki bármilyen műtéti beavatkozást csináltat magán, az már mű, bolond... stb. Lehet, hogy akad olyan, aki divatból vagy kényszeres betegségből csinálja, de vannak, akik esztétikai okok miatt fekszenek a kés alá! Teljesen más dolog, ha valaki a lelki nyugalma miatt teszi ezt! Akinek nem tetszik (az eredmény), ne nézze, és ne foglalkozzon vele! Kritizálni meg fikázni könnyű, de először gondolkozni kell!" - írja Bajbi egy internetes fórumon, ahol arról beszélgetnek, hogy milyen lelkiállapot kell ahhoz, hogy valaki elmenjen a plasztikai sebészhez.

És valóban: vannak, akik objektív indokok nélkül fordulnak plasztikai sebészhez, és vannak, akik tényleg képesek felmérni, hogy a beavatkozás pozitívan változtatja meg az életüket. De ha valaki plasztikai sebészhez megy, mert nagyobb melleket vagy kisebb orrot szeretne, ki dönti el, hogy valóban szüksége van-e a műtétre, vagy csak önértékelési zavarai vannak, és esetleg nem látja a saját testét reálisan?

Szendi Gábor pszichológus szerint éppen emiatt lenne nagy szükség olyan vizsgálatokra a plasztikai sebészeti beavatkozások előtt, amelyek kiszűrnék, hogy a páciensnek vannak-e pszichés zavaraik. Ma sem Magyarországon, sem más országokban nincs kötelező pszichológiai vizsgálat a plasztikai műtétek előtt (bár sok kiadvány tanácsol ilyen konzultációt), így a sebész felelőssége, hogy elvégzi-e a beavatkozást.

"Egy pszichológiai vizsgálaton kiderülne például, hogy egy páciensnél vajon nem csupán kóros, csökkent önértékelésről van-e szó. Ez azért fontos, mert ha így van, akkor a problémája (az elégedetlensége saját magával) akkor sem oldódik meg, ha megműtteti magát - és csak feleslegesen vállalja az operáció miatti kockázatot. A három centivel nagyobb vagy kisebb pénisznek például funkcionálisan nincs jelentősége, mindkettő alkalmas a megtermékenyítésre, és rengeteg egyéb módszer van a partner kielégítésére" - magyarázta a pszichológus.

Jánky György plasztikai sebész ezt gyökeresen másképp gondolja. Szerinte egy sebész - évtizedes szakmai tapasztalattal a háta mögött - igenis képes eldönteni, hogy a páciens pszichésen alkalmas-e a műtétre. "A beteg beszédstílusából, metakommunikációjából és mozdulataiból egyből látható, hogy az illető milyen lelki állapotban van: vannak-e például feldolgozatlan traumái vagy testképzavara. Emiatt nem kell külön pszichológiai vizsgálat" - vélte.

A lelkiismeretes doki

Abban a két szakember egyetértett, hogy amikor a páciensnél erős a gyanú a kóros önbizalomhiányra, akkor egy lelkiismeretes orvos nem végzi el a plasztikai műtétet. Jánky György azt állította: ha észreveszi, hogy valaki betegesen torznak látja magát, őszintén megmondja neki, hogy nem vállalja a beavatkozást. "Azt szoktam ilyenkor mondani, hogy ezt a műtétet én nem tudom megoldani, forduljon esetleg másik orvoshoz. Ha valaki a Vidámparkban a görbe tükröt látja valóságnak, semmiképp nem vállalom el. Ez azonban nagyon ritkán fordul elő, két-háromszáz esetből talán egyszer" - mondta a sebész.

A pszichés állapotra azonban nem minden klinikán figyelnek oda. Az egyik plasztikai sebészeti beavatkozást végző magyar klinika honlapján például ez a szöveg olvasható a műtét előkészületeiről: "Tájékozódunk a páciens kórelőzményéről: milyen más orvosi beavatkozásai, betegségei voltak, tud-e allergiáról, gyógyszerérzékenységről, esetleg vérzékenységről. Tisztázzuk a páciens elvárásait, majd a javasolt eljárás részletes ismertetése után egyeztetjük a lehetséges megoldásokat. A cél a (...) sikeres műtét elvégzése. A megfelelő felvilágosításnak minden esetben tartalmaznia kell a lehetséges (...) szövődmények, kockázati tényezők felsorolását, illetve ezek kezelési lehetőségeit, következményeit."

Pszichológiai tájékozódásról tehát szó sincs. Az például, hogy egy 20 éves lány tényleg megcsináltatja-e a melleit vagy nem, csak rajta és a környezetének a visszajelzésein múlik. Kata20 így írt az [origo] fórumán: "...bárcsak már én is ott (a műtétnél) tartanék, de bízom benne, hamarosan már én is elégedett leszek."