Depresszió ellen fogócska

Vágólapra másolva!
Mi a teendő, ha a gyermek kezelhetetlenül fegyelmezetlen? Kevesebb készségfejlesztő és sokkal több spontán játék - javasolja az amerikai gyerekgyógyászok szövetsége, hozzátéve: e hagyományos játékok hiánya hosszú távon depresszióhoz vezethet. 
Vágólapra másolva!

Egy belvárosi általános iskolában a történelemtanárnő arról panaszkodott, hogy a mai gyerekeket nem lehet semmivel kordában tartani, egy percig sem tudnak nyugton ülni. "Akárhova viszem őket, akármilyen érdekes kiállításra, moziba, színházba, bábjátékra, soha nem tudom őket fegyelmezni. Ha kiteszem a lelkem, és órákon át készülök egy kiselőadásra, akkor is óra végére mindig elszabadul a pokol, és onnantól fogva lehetetlen rendre utasítani őket. Pedig már több mint húsz éve vagyok ezen a pályán, és egyébként nagyon jó a viszonyom a gyerekekkel" - mesélte a pedagógus.

A tanárnő sok szülő számára ismerős helyzetet vázolt. Ám az amerikai gyerekgyógyászok szövetsége nemrég egy cikkben megfogalmazta a probléma - egyébként kézenfekvő - megoldását: azt tanácsolják azoknak a szülőknek és pedagógusoknak, akik kicsit unják már az örökös fegyelmezést, a legjobb módszer, ha hagyják, hogy a gyerekek hagyományos játékokat, önállóan játszanak. A hasznos filmek, a készségfejlesztő játékok és a gyerekeknek szóló, tudományos kiállítások helyett engedni kell, hogy a gyerekek "spontán" játékokat játsszanak - fogócskázzanak, bújócskázzanak, kidobóst játszanak, vagy csak egyszerűen kedvükre szaladgáljanak a parkban.

Nehéz játszótársat találni

Egy chicagói kismama, Jennifer Gervasio szerint azonban ezt nem is olyan egyszerű megoldani. Neki egy hároméves kislánya és egy ötéves kisfia van, akik az óvoda mellett edzésre és balettórákra is járnak.

"És ez még egy aránylag laza időbeosztás a fiam barátaihoz képest. Ők még több különórára járnak, így nagyon nehéz megoldani, hogy délután átjöjjön valaki, és a gyerekek együtt játsszanak" - panaszkodik Jennifer. Azt mondja, nehéz ellenállni a nyomásnak, mert annyira sok gyerekeknek szóló program van, hogy ha nem járatja különböző foglalkozásokra a gyerekét, azt érzi, a fia kimarad valamiből.
"Ennek ellenére mostanában hagyom, hogy a gyerekek bogarakat gyűjtsenek a kertben vagy hintázzanak a tengerparton, mert látom, hogy valójában ehhez van kedvük."

Így van ezzel egy magyar kismama is, aki Sony néven az egyik internetes fórumon így írta le tapasztalatait:
"...Eleinte azt gondoltam, hogy a gyerekeket tényleg állandóan tanítani és ösztönözni kell, különben lemarad a többiektől vagy legalábbis nem tudja kifutni a formáját. De most nagyon úgy tűnik, hogy nem így van. Eddig mindig az jött be, ha a ezt a 'tanítgatós' késztetést elnyomva ráhagytam a dolgait. Ráadásul így nem csak az adott dolgot tanulja meg, hanem azt is, hogy bízhat magában...!"