Szenvedélye a munka - a workaholic betegségről

Vágólapra másolva!

Naponta 10-12 órát dolgozik, nem tart pihenőket, nehezen tudja otthagyni a munkát, ideges, ha nem dolgozhat, a pihenés óráiban is feszült, csak a munkájára gondol. A munkája mindennél fontosabb, a család, a hobbi, sőt még a saját egészsége is csak ezután következhet. Ezek a tünetei a munkamániának. Ez az állapot ugyanolyan káros lehet, mint a játékszenvedély vagy az alkoholizmus - figyelmeztetnek a pszichológusok. A workaholic emberek - akiket kevésbé frappánsan munkalkoholistának nevezhetünk - ugyanolyan függők, szenvedélyük kialakulásának menete, viselkedésmintáik és függőségük jellemzői ugyanolyanok, mint bármely más szenvedélybetegségé.
A megszállottan munkájukba temetkezőkre jellemző az állandó szorongás, a félelem attól, hogy elvesztik a kontrollt, és a dolgok kicsúszhatnak ellenőrzésük alól - írja Janet Salyer karrier-tanácsadó.

A munkamánia kialakulását az is megkönnyíti, hogy a szorgos, sokat dolgozó, rendkívül elfoglalt ember társadalmilag megbecsült, és több szakmában el is várják, hogy élete legyen a munka. "Minél kevesebb szabad hely van a határidőnaplódban, annál fontosabb vagy."
Salyer kliensei közül többen mondták, hogy hétfő reggel mindenki azzal kezdte a munkát, hogy beszámolt róla, hogy hétvégén hány órát töltött munkával. Azokat, akik kevesebb időt szántak szabadidejükből munkára, nem tartották elég jó dolgozónak, nem voltak eléggé elkötelezettek a cég iránt, még ha ezt így nem mondták is ki. A munkamániás embereken egy idő után teljes kimerültség lesz úrrá; felborul az egyensúly, egyáltalán nem pihennek, nem törődnek környezetükkel, magukkal sem, fizikai tünetek és szellemi kimerültség követik egymást. A munkamániában szenvedőknél jelentősen megnő a szívinfarktus kockázata, olvashatjuk a British Medical Journal cikkében.

A túlzott elvárások miatt nehéz kilépni az ördögi körből; meg kell tanulni lassítani, bizonyos dolgokra nemet mondani, határt szabni, még akkor is, ha átmenetileg azt gondolják, hogy lustábbak lettünk, vagy nem érdekel a munkánk.
A legtöbb workaholic ember tanácsadásra szorul, szakember segítségét kell igénybe venniük, hogy változtatni tudjanak életükön. Ugyanúgy, ahogy más szenvedélybetegségben szenvedőknek, már a munkamániásoknak is szerveznek önsegítő csoportokat, melyek kipróbált terápiával segítenek a hozzájuk fordulókon.

Azért is van szükség szakember segítségére, mert az a típusú személyiség, aki valamely szenvedély rabja, és sikerül leszoknia róla, gyakran "átvált" egy másik szenvedélyre. Azaz lehet, hogy legyőzi a munkamániáját, de rabja lesz másnak, és pl. nagyon sokat fog sportolni. A szenvedélybetegségek gyökere legtöbbször az élet korai szakaszában történt eseményekben keresendő, a terápia feladata ennek felfedése, tudatosítása.
A munkamánia nemcsak a beteg, hanem környezete, családja életét is megnehezíti. A házimunka a házaspár egyik felére marad, a család szinte semmiben nem számíthat az elfoglalt tagra, aki többnyire férfi. Egy vizsgálat szerint a férfiak átlagosan 90 percet szánnak házimunkára hetente, szemben a nők 14 órás részvételével.
A Brown University szociológusai rávilágítanak, hogy az egyenlőtlen otthoni munkamegosztás gyakran vezet a feleség depressziójához.

Az angol The Family Policy Studies Center kutatói szerint a munkáltatók szinte egyáltalán nem törődenk azzal, hogy csökkentsék a terhelést, melyet a követelmények a dolgozók egészségére és családi életére rónak. A házaspároknak a munka és a gyereknevelés mellett szinte alig marad idejük egymásra - olvashatjuk a The Sunday Times cikkében.
Japánban olyan gyakori a workaholic szindróma, hogy egy külön kifejezés született annak a tragédiának a megnevezésére, amikor valaki "belehal a munkába": karosi.
A The Times of India beszámól róla, hogy a japán egészségbiztosító cégek külön vizsgálatokra küldik a munkavállalókat, melyekkel megállapítható a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának kockázata.

A szabadság életet menthet

Azok körében, akik évekig nem mennek szabadságra, nem utaznak el, csak dolgoznak, többszörösére nő a szívinfarktus kockázata - derül ki egy tanulmányból. 2-3 hetes vakáció évente jelentősen csökkenti a fiatalkori szívproblémák kialakulását; a középkorú férfiaknál akár egyharmadával is csökken ez a kockázat.
Az American Psychosomatic Society tanácskozásán publikált eredmények szerint, azok közül a középkorú férfiak közül, akik öt évig nem mentek el nyaralni, sokan kilenc éven belül meghaltak. A tanulmány egy nagyobb egészségügyi felmérés része, melynek Mr. Fit volt a neve, és melyről a USA TODAY tudósított.

Kérdőív munkamánia feltérképezésére

Sokkal jobban érdekli a munkája, mint a családja vagy bármi más.
Gyakran viszi haza a munkát; gyakran még az ágyban vagy nyaraláskor, hétvégén is dolgozik.
Legjobban dolgozni szeret, és legszívesebben a munkájáról beszélget.
Hetente 40 óránál többet dolgozik.
Kedvenc hobbija már nem is hobbi, mert pénzkereső vállalkozássá fejlesztette.
Családjára, barátaira nem igazán marad ideje.
Általában többet dolgozik, mert úgy véli, hogy másképp sosem készülne el a munkájával.
Egyetért azzal, hogy ha valaki nagyon szereti a munkáját, akkor nem számít a munkaidő, és sokkal tovább kell dolgozni.
Nem kedveli azok az az embereket, akiknek van fontosabb dolguk, mint a munkájuk.
Attól fél, ha nem dolgozik elég keményen, elveszti a munkáját vagy nem tartják elég jó munkaerőnek.
Állandóan a jövőjén aggodalmaskodik.
Mindent nagyon intenzíven és versenyszerűen szeret csinálni; még, mondjuk, a szabadidejében játszott teniszt is.
Ideges lesz, ha megkérik, hogy hagyja abba egy kicsit a munkát és foglalkozzon valami mással.
Munkájára gondol vezetés közben, elalvás előtt, sőt még akkor is, ha valaki másal beszélget.
Evés közben is dolgozik.
Úgy gondolja, hogy ha több pénzt keres, akkor élete más problémái is könnyebben meg fognak oldódni.