Gyógyszerszedés várandósság és szoptatás idején

Vágólapra másolva!

Egy olvasónktól érkezett a következő levél:
Harmadik kisbabámmal vagyok tizenegy hetes terhes. Problémám, hogy a fogamzás előtt és után allergia elleni gyógyszereket szedtem súlyos szénanáthám miatt. A háziorvosom abortuszt javasolt. Egy másik szülész szakorvos megnyugtatott, hogy ezeknek a gyógyszereknek nincs kimutatható káros hatásuk. A genetikai tanácsadáson ugyanezt mondták. Pesten élő szüleim több orvos véleményét is kikérték. A háziorvosok, gyermekorvosok, szülészorvosok és a kardiológus egybehangzó véleménye az volt, hogy nem szabad kockáztatni, meg kell szakítani a terhességet. Nagyon elbizonytalanodtam. Végül is mi az igazság?

A várandós anyákkal folytatott beszélgetésekből kiderül, hogy a felírt készítmények ártalmas hatása miatt nagyobb a félelem, mint a betegség kedvezőtlen tünetei miatt. Pedig a tabletták elhagyásával nagyobb bajt okozhatunk, mint amit a beszedésével vállalunk. Például az antibiotikumok egyike sem szerepel a teratogén gyógyszerek között, míg a magas láz, az asztma miatti fulladás, bár kis százalékban, de ártalmas lehet.
A terhesség során ható külső tényezők károsító hatásával a teratológia (teratos: csodaszörny, logos: tudomány) foglalkozik. Ezek lehetnek fizikai (pl. sugárzás), kémiai (pl. alkohol, gyógyszerek), illetve fertőző eredetűek. Igazán nagy jelentőségük azoknak az ártalmaknak van, melyek veleszületett rendellenességeket okoznak. Ezeket teratogéneknek nevezzük.

Leginkább a negyedik és tizedik hét között vigyázzunk!

A korai magzati halálozások (spontán megszakadt terhességek) egy része is külső okokra vezethető vissza. Fejlődési rendellenességek általában a magzati fejlődés második és nyolcadik hete között alakulhatnak ki, abban az időszakban, amikor létrejönnek a szervek és a testformák. A nyolchetes magzat már emberformájú. Az ezt megelőző két hétben még csak a sejtosztódás zajlik. A nyolcadik hét után a növekedés visszamaradása vagy az agy fejlődésének zavarai jellemzők. Fontos tudnivaló, hogy nőgyógyászati vizsgálatkor a terhességet az utolsó menstruációtól számítják, viszont a fogamzás ezután 14 nappal következik be, ezért a magzati fejlődés szakasza két héttel rövidebb, mint a terhesség számított ideje. Terhességi kor szerint a legsérülékenyebb a negyedik és tizedik hét közötti időszak.

A teratogén ártalmakra jellemző, hogy egy bizonyos góc egy adott rendellenességért felelős. A rubeolavírus például kis koponyát, süketséget, szemészeti eltéréseket és szívhibákat okozhat, de ugyanígy a gyógyszereknek is megvan a maguk speciális veszélyfaktora. A Diphedan szedésével ott lebeg az ajakhasadék és a körömfejletlenség rémképe, a Convulex pedig gerinchasadéki problémákat idézhet elő.

Az epilepszia nem túl gyakori betegség, viszont gyógyszerei között több teratogén is van. Ezek gyengén teratogének, ami azt jelenti, hogy tíz százaléknál kisebb kockázattal okoznak fejlődési rendellenességet. Terhesség előtt meg lehet kísérelni az átállítást, de ha erre nincs lehetőség, akkor fokozott ellenőrzés mellett lehet vállalni a terhességet. A velőcsőzáródási rendellenességek és a szívrendellenességek a huszadik hétig százszázalékosan felismerhetőek. Igazolt, súlyos magzati rendellenesség esetén a terhesség ebben a korban is megszakítható.

Az inzulinnal egyensúlyban tartható cukorbetegség jó példa arra, hogy a betegség megnyilvánulása sokkal több gondot okoz, mint a szükséges gyógyszer. Az inzulin biztosan nem teratogén, ugyanakkor jól ismert tény, hogy a rosszul beállított cukorbetegség fokozott kockázatot jelent magzati elhalásra, illetve jellegzetes fejlődési rendellenességet is okozhat. Szerencsére ezzel ma már ritkán találkozunk. A terhesség alatt kialakult cukorbetegséget könnyen felismerik és kezelik.

Igen ritka a súlyos rendellenesség

Olvasónk levelére visszatérve: szakmailag megalapozott terhességmegszakítási javaslatot csak olyan esetben adhatunk ki, amikor a tizenkettedik hétig kiderül, hogy a magzatnak tíz százaléknál nagyobb eséllyel lehet súlyos rendellenessége.
Nemzetközi adatok alapján az orvosságokat öt kategóriába sorolják, és az adatokat az új gyógyszerek megjelenése miatt folyamatosan frissítik.
Az "A" kategória elegendő adattal igazolt ártalmatlan készítményeket tartalmaz. A "B" jelzés nem elégséges adattal igazolt ártalmatlanságot jelent. A "C" kategóriában állatkísérletekben teratogén, emberben nem teratogén, de magzatkárosító gyógyszerek vannak. A "D" jelzés a feltételezhető magzatkárosodásra utal. "X" jelet az igazoltan emberi teratogének kapnak, ezeket várandósoknak vagy gyermeket tervezőknek nem adjuk.
Az ártalmasnak minősülő "X" kategóriába nagyon kevés tabletta tartozik, ezek egy része igen ritka betegségek kezelésére való, allergiagyógyszerek nincsenek közöttük.

Egy 2000-ben készült vizsgálat szerint a franciaországi terhes nők kilencvenkilenc százaléka szed valamilyen gyógyszernek minősülő készítményt terhessége alatt, átlagosan négyfélét. A hazai gyakorlat is hasonló lehet. A tapasztalat azonban azt mutatja, hogy a rendellenességek gyakorisága hosszú ideje nem változott: a megszületett gyerekek 4 százalékának van valamilyen fejlődési rendellenessége.

Mit szedhetnek az allergiás kismamák?

Az allergiás betegségek (pl. szénanátha, asztma) a felnőtt lakosság 20-25 százalékát érintik, ezek a kellemetlenségek nem kímélik a terhes nőket sem.
Az alábbiakban a három legjellemzőbb gyógyszertípust ismertetjük:
- antihisztaminok, amelyek a viszketést, váladéktermelést csökkentik,
- szteroidok, melyeknek gyulladáscsökkentő a hatásuk,
- a béta-mimetikumok a hörgők szűkületére jelentenek megoldást.
Az első és harmadik csoportba sorolt gyógyszerek gyakorlatilag veszélytelenek, egyikükről sem merült fel, hogy fejlődési rendellenességet okoznának.
A béta-mimetikumok szedését a szívfrekvenciára és cukoranyagcserére gyakorolt hatása miatt a szülés előtt hat héttel lehetőség szerint abba kell hagyni. A gyógyszerelhagyás miatt kialakult asztmás roham kezelése azonban többféle terápiát igényel.
Akiknek elég a helyileg alkalmazott spray, azoknak terhesség alatt nincs különösebb teendőjük, mivel ezek a gyógyszerek alig jutnak be a keringésbe.

A teratológiai tanácsadó ingyenesen hívható telefonszáma:
06/80-200-3339

Dr. Klujber Valéria gyermekgyógyász genetikus