Jesse Owens 24 karátos barátsága a nácik olimpiáján

2016.08.01. 08:04

Nyolcvan éve, 1936. augusztus 1-jén kezdődött a XI. nyári olimpia a Harmadik Birodalom fővárosában, Berlinben, ahol a magyar sportolók tíz aranyat, egy ezüstöt és öt bronzot nyertek. A játékok hőse egy afroamerikai futó, a 22 éves Jesse Owens volt, aki Adolf Hitler szeme láttára négy aranyat nyert, és barátságot kötött egy német sportolóval.

Berlin már 1911-ben elnyerte az 1916. évi VI. olimpia rendezési jogát, 1913-ban fel is avatták a 30 ezer néző befogadására képes atlétikai stadiont. Az első világháború miatt azonban a játékok elmaradtak, a háborúban vesztes németek a következő két olimpián részt sem vehettek. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) 1931-es barcelonai ülésén ítélte ismét Berlinnek a rendezés jogát. 

1933 elején viszont Adolf Hitler került hatalomra, és a nácik politikája miatt sokan tiltakoztak, az amerikai sportolók részvétele például csak heves vita után dőlt el. A politikamentes sportot hirdető NOB nem változtatta meg a döntését, a németországi szervezőbizottság pedig garanciát vállalt arra, hogy tiszteletben tartják az olimpiai szabályzatot, zsidók és Németországból elmenekült sportolók számára is lehetővé teszik a részvételt. 

Az olimpiai falu napjainkban

Forrás: AFP/John Macdougall

A német csapatnak ugyanakkor csak árja sportolók lehettek a tagjai, hiszen az lett volna a feladatuk, hogy bizonyítsák a felsőbbrendűségüket más országok versenyzőivel szemben. Így maradt ki a korábban világcsúcsot felállító, zsidónak minősített magasugró, Gretel Bergmann.

1933-ban Bergmannt a szülei Nagy-Britanniába küldték, ahol 1934-ben magasugróbajnok lett 155 centis teljesítménnyel. Szörnyű időszak volt, a törvények szerint még nézőként sem mehettem be a stadionba. A kapun kint volt a tábla: Kutyáknak és zsidóknak bemenni tilos!" – emlékezett vissza az időszakra.

Az 1936-os berlini olimpia előtt a német sportvezetés demonstrálni akarta a NOB előtt a toleranciáját, ezért visszahívta a csapatba Bergmannt, ő pedig – azon félelmétől vezérelve, hogy Németországban maradt családját esetleg bántódás éri, ha nemet mond – hazatért.  

A felkészülés során 160 centit ugrott, egyértelműen a világ egyik legjobb magasugrójának számított, ám napokkal az ötkarikás játékok előtt levélben közölték vele: gyenge formája miatt nem indulhat.  A csapatvezetés látványosan üresen hagyta a helyét: annak ellenére, hogy három német indulhatott volna a versenyszámban, csupán kettőt neveztek. 

Bergmann helyett Dora Ratjent favorizálta a hazai küldöttség, aki mindössze a negyedik helyen zárt. A versenyszámot Csák Ibolya nyerte meg. 

Két évvel később Ratjen világcsúcsot ugrott, de kiderült róla, hogy férfi, Hermann-nak hívják. A sportoló 1957-ben azt állította, a náci mozgalom kényszerítette őt arra, hogy nőnek maszkírozva magát megpróbálja elcsenni az aranyat a riválisok orra elől. 

Olimpiai falu és fáklya

Hitler "az Új Németország" propagandájának szánta az ötkarikás játékokat, ezért a szervezés teljes állami támogatással, a költségekre való tekintet nélkül folyt. A Harmadik Birodalom nagyságát és hatalmát jelképezte a világ akkor legnagyobb, 110 ezer férőhelyes stadionja, a Reichssportfeld, amely 42 millió birodalmi márkáért épült fel Werner és Walter March tervei alapján. A szintén az olimpiára készült Deutschlandhalle 20 ezer, az úszóstadion 18 ezer néző befogadására volt alkalmas. 

Új stadion épült Berlinben

Forrás: DPA/AFP/Verwendung weltweit, usage worldwide/Schirner Sportfoto

A központi stadion mellett alakították ki a játékok történetének első olimpiai faluját, ahol a sportolók és sportvezetők lakhattak. Újításként ezen az olimpián érkezett először váltófutással Olümpiából az olimpiai fáklya, útja hét országot érintett, köztük Magyarországot is. A Birodalmi Vasút (Deutsche Reichsbahn) az esemény ideje alatt közel négymillió utast szállított Berlinbe és onnan vissza, a fővárosi gyorsvasút, az S-Bahn több mint 8000 különjárattal harmincmillió embert juttatott el a versenyek helyszíneire. 

Karlendítés, de milyen?

Az augusztus 1. és 16. között zajló olimpiai játékokon 49 ország 4066 delegáltja vett részt, ami akkor rekordnak számított. Hiányzott a Szovjetunió, és a spanyol sportolók is távol maradtak a polgárháború miatt. Az ünnepélyes megnyitót Hitler részvételével 1936. augusztus 1-jén tartották.

A felvonuló sportolók zavarban voltak, hogy a Führer páholya előtt elhaladva a hagyományos módon vagy náci karlendítéssel tisztelegjenek-e, ezért egy részük az egyik, más részük a másik változat mellett döntött, a brit és amerikai küldöttség tagjai csak a fejüket fordították a páholy felé, az amerikaiak még arra sem voltak hajlandók, hogy nemzeti zászlójukat meghajtsák. 

Forrás: DPA/AFP/Verwendung weltweit, usage worldwide/Schirner Sportfoto

Hitler tartott a színes bőrű atlétáktól, és joggal, mert a berlini olimpia legnagyobb sztárja az amerikai Jesse Owens lett. Az Amerikában is faji diszkriminációnak kitett fekete sportoló négy aranyat nyert a náci Németországban, teljesítménye láttán sok német is felállva tapsolt.

A díjátadón Hitler nem vett részt, mert rossz nyelvek szerint vereségként élte meg Owens diadalát, amely "foltot ejtett az árja faj büszkeségén". A játékokon azonban összességében a német sportolók szerepeltek a legjobban, az amerikaiakat megelőzve összesen 89 érmet szereztek, ebből 33 volt arany.

Owens és Long barátsága

Nem elég, hogy Owens sorra nyerte az aranyakat, de még egy német sportolóval is barátságot kötött. Távolugrásban augusztus 4-én rendezték a selejtezőt, a továbbjutáshoz 715 centit kellett ugrani. Az amerikai az első két kísérletét elrontotta, ekkor Luz Long odalépett hozzá, és azt mondta neki, próbáljon messzebbről elugrani. Az ugrás így ugyan rövidebb lesz, de a biztonsági kísérlet is elég lehet a továbbjutáshoz.

Luz Long és Jesse Owens

Forrás: AFP/Corr

Owens így tett, továbbjutott, végül a döntőben 806 cm-rel nyert, Long 787 cm-rel a második lett. A német ezután elsőként gratulált ellenfelének, és egymásba karolva vonultak az öltözőbe. 

"Igazi bátorság volt a részéről Hitler előtt velem barátkoznia. Beolvaszthatnák az összes érmemet és serlegemet, de még bevonatnak sem lennének elég jók arra a 24 karátos barátságra, amelyet Luz Long iránt éreztem abban a pillanatban"  – mondta később Owens.

Tíz magyar arany, 3. hely

Remekül szerepeltek a magyar sportolók is: a németek (38 arany, 31 ezüst, 32 bronz) és az Egyesült Államok (24, 21, 12) mögött a harmadik legjobb nemzetként 10 aranyat, 1 ezüstöt, 5 bronzot nyertek.

A vívó Elek Ilona szerezte meg az első olimpiai aranyérmet, néhány nappal megelőzve a szintén győztes Csák Ibolyát, első helyen végzett Csik Ferenc a 100 méteres gyorsúszásban, Harangi Imre ökölvívó, Kárpáti Károly, Lőrincz Márton és Zombori Ödön birkózó, valamint a kardcsapat (Berczelly, Gerevich, Kovács P., Rajcsányi, Rajczy, Kabos) és a vízilabda-válogatott is. 

Kuriózum, hogy két birkózónk, Zombori és Kárpáti Los Angeles-i második helyét váltotta elsőre. A legdrámaibb diadal talán Csák Ibolyé volt, hármas holtverseny eldöntésében harmadik kísérletére jutott át a 162 centin. 

Riefenstahl olimpiája

Leni Riefenstahl

Forrás: AFP

Ez volt az első olimpia, amelyről tévéközvetítést sugároztak, igaz, a minőség csapnivaló volt. Leni Riefenstahl német rendező 400 ezer méternyi filmanyagot vett fel a játékokról, ebből született az Olympia című alkotása.

A művön 30 operatőr, 170 munkatárs dolgozott, az atléták mozgásának követésére - a kamera sínre helyezésével - az elsők között alkalmazták a kocsizást, a lassított felvételeket. Daruról, légballonból és víz alatti kameraállásból is forgattak. A NOB által 1939-ben aranyéremmel kitüntetett film rakta le a modern sportfotózás alapjait, és máig oktatják az operatőröknek.

Itthon újdonságként hatott, hogy a Magyar Rádió Pluhár István sportriporter közreműködésével először közvetített élőben az eseményről.