Fénylények ünnepe

A Berkes Dóra és Kozma Péter alkotta Dorkandkozma formáció Zürich, Berlin, Párizs és London után ismét fényfestészeti kiállítást varázsolt Budapestre. A Matáv-székház (Krisztina krt. 55.) homlokzatát és az épület előtti teret ezekben a napokban, egészen január másodikáig, "fénylények" népesítik be - mi is megnéztük, milyenek.

A duó védjegyét viselő műfaj, a fényfestészetként magyarítható raypainting sajátságaiból következően a felületek sötétedés után, délután öttől éjfélig elevenednek meg. Már messziről szembetűnik a vetítőgépek által szétszórt fényár, közelebb jutva feltárulnak a részletek, kapcsolatok is.

A látvány szinte csábít befelé, magába a kompozícióba: bejárni a parkot, ami most az alkotás mezeje is egyben! Mások is vannak itt, a pocsék idő ellenére vidáman keresik testük és arcuk új színét, mintáját: aláállnak, mosolyognak, kész egy fotó.

Egy lehetséges, de a hétköznapinál színesebb valóság részévé válni valóban felszabadító érzés. A fénylényeket azonban nem csak közelről érdemes szemlélni. Kellő távlatot biztosít az épület előtt, a parkban felállított fólia-piramis, melynek gyomrából - mint valami magaslesről - bárki elmerülhet a látványban. Emellett egy-egy pohár forralt bor ígérete is vonzza a látogatókat.

Sokan vagyunk a fűtött helyiségben, a számítógépek is népszerűek, egyesek ihletetten rajzolgatnak, mások épp fény-képeslapot küldenek saját magukról. A sarokban lemezjátszó, mögötte már készülődik a dj, egyelőre halk zene szól a háttérben.

Székek, asztalok is vannak; itt egy társaság kacarászik, amott egy öregúr ül. Megpillantjuk az egyik "házigazdát", Kozma Pétert, majd egy tekintélyes partyfotográfust: őt is idecsalta a fény. Amikor hazaindulunk, a körúton egy turistabusz lassít, az idegenvezető pedig spontán előadásba kezd az utasoknak.

Aki mostanában sötétedés után Budán jár, mindenképp tegyen egy kitérőt a Matáv-székházhoz - jó zene mellett gyönyörködhet a képekben. Vagy egyszerűen csak nézzen le a Várból, az sem utolsó látvány.

Major András