Gyeplővel a kézben - Fedde le Grand-interjú

Vágólapra másolva!
A harminckét éves Fedde le Grand augusztus 19-én lépett fel a Rióban. A party előtt a New York-palotában találkoztunk vele, ahol magyarországi tartózkodásai alatt általában megszáll - mint a személyzettől megtudtuk. Mivel sokat késett és a menedzser is rángatta a hajnali egyes kezdés miatt, az interjú is villám lett.
Vágólapra másolva!

Ibizáról jöttél Budapestre, ahol a Flamingo Nights-sorozat aktuális partyján léptél fel. Milyen volt a buli?

Nagyon nagy buli volt tegnap, ezért is vagyunk ma egy kicsit csúszásban. Igazából ott mindig jó partykat csinálunk, ennek mértéke számomra elsősorban attól függ, hogy mikor játszok. Általában én zárok, amit szeretek, tegnap ezt a spanyoloknál és az olaszoknál nagyon népszerű Francesco Farfa és Tocadisco után tettem meg.

A Flamingo Recordings-ot Funkermannal közösen alapítottátok. Hogyan bontakozott ki ebből a Flamingo Nights?

A label és a partysorozat indítását nagyon hasonló tényezők váltották ki. Ebben az iparban nagyon sok cég, rádió, tévé van, aki megmondja, hogyan kéne zenét csinálnod, jövőre milyen hangzással kéne előállnod, hogyan kell viselkedned kamerák előtt, hogyan nézzél ki, ha megjelensz valahol. Mi mindig utáltuk ezt, plusz nem sok embernek tetszettek a korai zenéink, ezért eldöntöttük, hogy inkább megcsináljuk a saját labelünket, ahol bármit kitolhatunk, ami nekünk bejön. Ha van egy partysorozatod, ezt ugyanúgy megcsinálhatod ott is. Azok a dj-k játszanak, akiket te választasz, ha live actet akarsz, nem mondja senki, hogy az most nem fog menni, ha akarsz nyolc-tíz profi táncosnőt, aki a fellépésed alatt fokozza a hangulatot, csak szólsz nekik és jönnek. Mindig azt akartuk, hogy kreativitás terén annyira lehessünk szabadok, amennyire csak lehetséges.

2004-ben is benne voltál egy partysorozat indításában, a Sneakerz hihetetlen népszerű lett Hollandia-szerte. Miért lett szükség a Flamingo Nights-ra?

A Sneakerzt nagyjából ugyanaz az ötlet szülte, mint a Flamingo Nights-ot, de aztán elég komoly nézeteltérésünk támadt azokkal az arcokkal, akikkel elkezdtük. Mivel valóban sikeres volt a projekt, szerettem volna exkluzívabbá tenni, de a többiek inkább amellett álltak ki, hogy legyen minél több buli, még akkor is, ha ez a zenei felhozatal hígulását eredményezi. Egyre többet és többet akartak, ami üzleti szempontból érthető is, de nekem ez így már nem jött be, úgy éreztem megöljük az egész lényegét. Megmondtam, hogy kiszállok, csináljátok nélkülem, majd Funkermannal elkezdtük a Flamingo Nights-ot.

És a labellel mi a helyzet mostanában? Vannak új dj-k, akik esélyt kapnak a bizonyításra?

Eltart egy ideig, mire sikerül megtalálni azokat, akikkel valóban megéri hosszútávon foglalkozni. Sokan vannak, akik képesek összehozni egy ütős számot, de aztán örökre eltűnnek. Nekünk olyan fiatalok kellenek, akik nem csak egy nagyot tudnak dobni, hanem folyamatosan megújulva magas színvonalon alkotnak. Van néhány srác, akikkel kapcsolatban egyre jobban kezdenek letisztulni a közös együttműködés keretei. Itt van a nagyon ígéretes Ronn, vele már együtt is dolgozunk; Delicious-el is készítettünk két számot, sőt jön a harmadik is; és ugye a nagyon tehetséges Hardwell is köztünk van már.