Mégis indulhat Pekingben a műlábú futó

A nemzetközi Sportdöntőbíróság (CAS) döntése alapján indulhat a pekingi olimpián a műlábbal futó Oscar Pistorius, amennyiben teljesíti a szintidőt. Ha sikerül neki, ő lesz az első amputált lábú sportoló, aki részt vesz az ötkarikás játékokon.

A Nemzetközi Atlétikai Szövetség (IAAF) január közepén határozott úgy, hogy nem engedi rajthoz állni a dél-afrikai futót az ötkarikás játékokon, mert szakértők szerint karbonszálas művégtagjai előnyt jelentenek számára riválisaival szemben. A 21 esztendős Pistorius - aki tervei szerint 400 méteren versenyezne - február közepén adta be fellebbezését a CAS-hoz.

"Nagyon nehezen tudom leplezni örömömet" - mondta Pistorius. "Mindvégig azért küzdöttem, hogy a fogyatékos atléták sportszerű versenyben megmérkőzhessenek az ép futókkal. Már korábban is mondtam: eljön az igazság. Kaptam esélyt, hogy megvalósíthassam az álmomat és szerepelhessek az olimpián. Ha nem idén, akkor majd 2012-ben. Remélem, ez a döntés véget vet az olyan ostoba elméletek terjesztésének, melyek szerint jogosulatlan előnyöm lenne a többiekkel szemben."

Az IAAF januárban a kölni sportegyetem biomechanikai és ortopédiai intézetében végzett vizsgálatsorozat eredményei alapján döntött úgy, hogy nem ad olimpiai rajtengedélyt a paralimpikonok között 100, 200 és 400 m-en is világcsúcstartó atlétának, ám Pistoriusék szerint a tesztelések nem adnak teljes képet műlábairól.

A Peter Brüggemann vezette kutatócsoport arra a megállapításra jutott, hogy a dél-afrikai futó által használt protézisekkel egy adott sebesség 25 százalékkal kisebb erőkifejtéssel tartható fenn, mint az ép versenyzők esetében, azaz egy adott iram, annak elérése után, lényegesen könnyebben tartható a művégtagokkal. Egy másik érv szerint a térd alatt rögzített műlábakkal a talajtól lényegesen nagyobb erőt kap vissza a futó, mint az egészséges lábú sportoló. Ez a visszanyert energia közel háromszor nagyobb, mint az épek esetében, emellett a protézissel mindössze 9,3 százalék az átlagos energiaveszteség a futás során, míg az épeknél ez az arány 41,4 százalék, tehát a mechanikai előny több mint 30 százalék a művégtag esetében. Ráadásul a paralimpikon energiafelhasználása épp fordítottja a normálisnak, ő ugyanis a hajrában gyorsabban fut, mint a rajtnál, ami jól látszik az alábbi felvételen is a tavaly júliusi, római Golden League-versenyről.

A CAS szerint ezzel a szemben a felek által benyújtott szakértői vélemények alapján nem bizonyítható, hogy a karbonszálas művégtagok meg nem engedett előnyhöz juttatják Pistoriust. A Sportdöntőbíróság által kiadott közlemény ugyanakkor hangsúlyozza: a határozat kizárólag a dél-afrikai futó esetére és jelenlegi helyzetére vonatkozik, vagyis a művégtagok bármilyen fejlesztése esetén az IAAF kezdeményezheti, hogy a döntést felülvizsgálják.

Ahhoz, hogy Pistorius elindulhasson az olimpián 400 méteren, teljesesítenie kell a kvalifikációhoz szükséges 45,55 másodperces "A" szintet, illetve - amennyiben ez egyik honfitársának sem sikerül - a 45,95-ös "B" szintet. Ugyanakkor az "A" szint elérése sem jelent teljes garanciát a pekingi részvételre, Dél-Afrikának ugyanis több futója is képes lehet a szintidő teljesítésére, egy ország pedig egy távon legfeljebb három versenyzőt nevezhet. Pistorius legjobb 400-as ideje 46,34 mp - amivel jelenleg világcsúcstartó a parasportolók között -, tavaly azonban a második helyen végzett az épek országos bajnokságán.

A szakértők nem zárják ki, hogy Pistorius óriási motivációja meghozhatja számára a szükséges javulást. "Nagyon nehéz lesz kvalifikálnom magam, mert kevés az idő" - latolgatta az esélyeit a versenyző. Ha azonban sikerül neki, az mérföldkövet jelentene az ötkarikás játékok történetében, korábban ugyanis még sohasem fordult elő, hogy amputált lábú versenyző rajthoz állt volna az olimpián.