Távmunkásként pizsamában is lehet dolgozni

Vágólapra másolva!
Nem kell órákat munkába menet dugóban tölteni, nem piszkál a főnök percenként, akár az ágyból kikelve pizsamában is el lehet kezdeni dolgozni, csend és nyugalom van a szobában. Ki ne szeretne ilyen körülmények között dolgozni? Csábító a távmunka, igaz, keveseknek adatik meg. Aktív távmunkásokat kérdeztünk munkás hétköznapjaikról.
Vágólapra másolva!

Az MTA Szociológiai Intézetének 2005-ös becslése szerint hazánkban az aktív munkavállalók 0,4-2,6 százaléka végzi munkáját otthonról számítógépen, internetkapcsolat segítségével, ami jócskán elmarad az Egyesült Államokban (15 százalék) és Hollandiában (21) mért adatokhoz képest.

Kisebb cégeknél jellemző

"Bár a szélessávú internet és a hordozható számítógépek terjedésének köszönhetően egyre több munkáltató hajlandó beleegyezni abba, hogy dolgozói otthonról végezzék munkájukat, ennek ellenére a klasszikus távmunka népszerűségének növekedéséről egyelőre nem beszélhetünk. Ezek ugyanis jellemzően egyszeri alkalmak, a vezetők mindössze egy, maximum két nap távollétre bólintanak rá, és az év többi részében elvárják, hogy jelen legyen a munkavállaló. Főként a kisebb cégekre jellemző a távmunkások foglalkoztatása, a nagyobb vállalatok még nem ismerték fel a lehetőségeket" ¬- mondja Kádár Miklós, a távmunka-közvetítéssel is foglalkozó Netgral Kft. ügyvezetője.

A távmunkának több verzióját különböztetjük meg. A klasszikus forma, amikor a dolgozó otthon, lakásában berendezett irodájában végzi el feladatait, és mindössze hetente vagy havonta egyszer látogat el az őt alkalmazó céghez. A mobil távmunkások munkája nem helyhez kötött, megbízótól megbízóig járnak, és időnként megpihenhetnek a munkáltató székhelyén. Előfordul, hogy a dolgozók idejük egy részében otthon, míg a fennmaradó időben a cégnél dolgoznak, ők is távmunkásnak számítanak.

A távmunkások hétköznapjai

Kőtelkiné Bozóki Angéla, a Központi Statisztikai Hivatal adatgyűjtő statisztikusa klasszikus távmunkában, vagyis otthonról látja el feladatait. "A régiós átszervezés miatt 2005 februárjában megszűntek a KSH megyei igazgatóságai, helyettük 6 régiós igazgatóságot hoztak létre. Az átszervezés engem is érintett, én ugyanis a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Igazgatóságon dolgoztam, ami szintén megszűnt. Az átszervezésekkor felajánlották, hogy eddigi munkámat végezhetem távmunkában, vagy ingázhatok lakóhelyem Szolnok, és a debreceni régióközpont között. Én a távmunkát választottam, mert nem szerettem volna utazgatni. Ekkoriban még alig tudtam valamit a munkavégzés ezen módjáról, mégis vonzóbbnak találtam, mint az ingázást" - mesélte a 46 éves hölgy.

A munkaadó rendezte be az otthoni irodát

Mint kiderült, végül igen jól döntött, hiszen azóta is ebben a formában végzi munkáját és elégedett. "Döntésemet követően ki kellett jelölnöm a lakásban egy részt, ahol berendezhetik otthoni irodámat. Én abban a szerencsés helyzetben voltam, hogy egy külön szobát el tudtam különíteni e célra. Miután kijelöltem a teret, a hivatal szakemberei gyakorlatilag áttelepítették benti irodámat a lakásomba. Minden eszközt - beleértve a számítógépet, asztalt, széket, az internetkapcsolatot - megkaptam a munkavégzéshez."

Könnyebbé vált a nap

A kezdeti informatikai nehézségek után az átállás is sikerült. Ugyanúgy fél hétkor kelt, és határidőre sikerült is befejeznie a munkát. "A különbség csak annyi volt, hogy könnyebbé vált a napom. Ébredés után van időm meginni egy kávét, megreggelizni, esetleg beindítok egy programot a mosógépen. Ezt követően kezdem el a munkát. Előfordul, hogy be kell mennem a kirendeltségre, akkor autóba vagy buszra ülök, és megjelenek a kért időpontban. Ha nem, akkor elkezdem a munkát - elemzem, ellenőrzöm, rögzítem a kapott adatokat -, ha lassabb az internet, akkor az otthoni teendőimet végzem el, és akkor folytatom, ha már kevesebben használják a hálózatot" - tájékoztatott.

Hasonlókról számolt be Gulyás Irén is. A 28 éves hölgy közel egy éve váltott távmunkára, ekkor vállalta el egy liechtensteini székhelyű cég közép-kelet-európai regionális sales manageri pozícióját. "A pozíció "home office" címen lett meghirdetve, tehát tudtam, mire vállalkozom. Felvételem után a cég biztosította a munkámhoz szükséges eszközöket - számítógépet, faxot, nyomtatót, amelyeket a lakásunk emeletén helyeztem el, ez lett a dolgozószobám" - meséli Gulyás Irén.

Önfegyelem kell a munkához

"Furcsa volt átállni a teljesen önállóságra. Ehhez a munkához nagyon nagy önfegyelemre és lelkiismeretességre van szükség. Sokat segített, hogy az aktív munka megkezdése előtt részt vettem egy céges tréningen, amelyen minden szükséges információt megkaptam a vállalatról, annak felépítéséről, a termékekről és a felelősségi körömbe tartozó partnerekről. A napom egyébként szinte semmiben nem különbözik egy átlagos munkanaptól. Legkésőbb fél nyolckor bekapcsolom a gépemet, elolvasom a leveleket, dolgozom, fél hatkor pedig abbahagyom a munkát" - mondta el.

Egy távmunkás esetében adott a kérdés: nem hiányzik-e neki a csapat, nem érzi-e elszigeteltnek magát. Kőtelkiné Bozóki Angéla és Gulyás Irén szerint ez személyiségfüggő, és mint elmondták, szerencsére neki nincs problémájuk ezzel sem. "Van IP-telefon a számítógépen, bármikor felhívhatok bárkikor felhívhatom bármelyik munkatársamat, így olyan, mintha bent lennék. Tartjuk a kapcsolatot ezen kívül e-mailben is, tehát abszolút nem érzem kirekesztettnek magam" - mondta el Kőtelkiné Bozóki Angéla.

Felelősségtudat és önkontroll

Bár mindez igen vonzónak tűnhet a dolgozók számára, azonban Kádár Miklós figyelmeztet: nem mindenkinek ajánlott az ilyen típusú munkavégzés. "Elsősorban azoknak javaslom, akik már dolgoztak "normál" munkakörben is. A kezdők sajnos gyakrabban esnek abba a hibába, hogy mással foglalkoznak otthon a munka helyett. A távmunkához nagy fokú önkontroll és felelősségtudat szükséges. Aki nem rendelkezik e két alapvető tulajdonsággal, annak jobb nem belevágni. Az önálló munkavégzésre való képesség hasonlóan fontos" - sorolta Kádár Miklós.