Kérdezzünk okosan! - árulkodó jel lehet állásinterjún

Állásinterjún nem csupán a kijelentések, a válaszok, hanem a kérdések is sokat elárulnak a jelentkezőről. Aki például csak a pénzről és a túlórázásról érdeklődik, valószínűleg nem a kihívás és az erős motiváció miatt választotta a pályázást. Utánajártunk, miről tanácsos kérdezni az első interjún, illetve melyek azok a témakörök, amelyeket csak később vagy egyáltalán nem ajánlott feszegetni.

Ha a pályázó kérdez, az interjúztatók számára egyebek mellett azt jelzi, hogy érdeklődik az állás iránt, és nem csak egynek tekinti a sok közül.

Őszinte érdeklődést tükrözzenek

"A pályázónak úgy tanácsos a kérdéseket feltenni, hogy azok rátermettségét, motiváltságát, őszinte érdeklődését tükrözzék. Ha már mindent elmondtak, felesleges kérdeznie csak azért, hogy elhangozzon kérdés. Tudálékosnak tűnhet, aki további kérdéseket tesz fel annak ellenére, hogy az interjúztató már mindenről részletes tájékoztatást adott - figyelmeztet Szöllősi Ágnes, a HR Development Személyzeti Tanácsadó Iroda ügyvezetője.

A fejvadász szerint pozitívan hat, ha a pályázó informálódik a betöltendő munkaköréről - milyen feladatai lesznek, önállóan vagy csapatban kell-e dolgoznia, mióta nincs betöltve a pozíció, miért kerül sor a meghirdetésére-, és tisztázhatja, hogy ő tulajdonképpen hol fog elhelyezkedni a szervezeten belül. Emellett a cég jövőjére, valamint minden olyan információra is rákérdezhet, amit nem talált meg a vállalat honlapján - mégis fontosnak tart.

Gazdálkodjunk az idővel

Fontos továbbá, hogy a jelölt ne tolja ki túlságosan az interjúra szánt időt a kérdéseivel. Az érdeklődést megelőzően nézze meg, feltenni kívánt kérdései beleférnek-e az időkeretbe. Amennyiben igen, gondolja át, az interjú végéig nagyjából hány kérdésre lehet ideje - tette hozzá.

Szervezet, kommunikáció, munkakörülmények, munkaidő

"A pályázó céltudatos magatartásáról, gyakorlatias felfogásáról és motivációinak erősségéről ad informális képet, ha az interjún: rákérdez a cég szervezeti felépítésére (szintek, osztályok, köztük lévő összefüggések, munkatársak összlétszáma); érdeklődik a belső kommunikációról (folyamata, kultúrája); kérdéseket tesz fel a dolgozókról (létszám, összetétel). Jó fényt vet rá továbbá, ha informálódik a munkavégzés helyéről, a munkakörülményekről, a munkarendről, munkaidőről (rugalmas-e, mettől meddig tart), és a kiválasztás folyamatáról (lépései, várható időtartama) - sorolta egy szolgáltató cég HR-vezetője.