Nyomtatás

A legegyszerűbb módszer a biztonság ellen: takarjuk el a kilátást!

Már a 21. századot éljük, sorra jönnek ki az autóban ülök biztonsága kapcsán érdekes újdonságok, de még mindig ott tartunk, hogy nem használjuk a minden biztonsági rendszer alapját jelentő biztonsági övet, és hagyjuk, hogy a gyerek a két első ülés mögött állva szemlélje a forgalmat. Siralmas, de igaz: néha nem vagyunk méltóak az autóipar nagyjainak fejlesztéseire.

Most szálltam be, kényelmetlen, felesleges. Miért nem kötik be magukat az autósok? Hogyan vélekedik erről a szakember?

Az autós cégek az egyre növekvő igény kapcsán rengeteg pénzt költenek arra, hogy új modelljeiket biztonságosabbá tegyék. Ötven éve még azt mondták, karambol esetén támasszuk ki magunkat a műszerfalon, vagy feszítsük magunkat. Manapság már gyűrődő zóna, biztonsági öv meg számtalan légzsák védi az életünket. Az autókat független törésteszt szerint rangsoroljuk, miközben a vásárláskor már a passzív és az aktív biztonsági extrák száma, valamint az Euro NCAP eredmény is egyre nagyobb hangsúlyt kap. Szépen kielemezzük, a lehető legtöbbet megvesszük, majd gyakorlatilag nem használjuk ki, hiszen a mindennapok során már szemernyi figyelmet sem szentelünk saját illetve utasaink biztonságára.

Az első lépés: túljárunk a biztonsági öv bekapcsolására figyelmeztető elektronika eszén. Bekapcsoljuk az övet, de csak az ülés mögött

A biztonsági öv használatának kötelezővé tételével nemzetközi szinten körülbelül felére csökkent a halálos kimenetelű balesetek száma, sőt körülbelül ennyivel csökkent a sérülések száma is. A légzsákok megjelenésével ez további 20 százalékban mérséklődött, de a gyűrődési zóna és más fejlesztések is rengeteget tettek az emberek életéért.

Ehhez képest mit látni a mai napig is a statisztikákban: sokan nem kapcsolják be az övet, nincs gyerekülés, ha van, akkor  mással vétünk saját biztonságunk ellen. Az autógyárak már ki is fejlesztették, hogy az autó csipog, ha nincs bekapcsolva az öv. Az emberek azonban nagyon leleményesen az ülés mögött kapcsolják be, vagy kiköttetik, netán befújják porral a hangszórót, hogy elhallgasson. Ha a biztosító rájön, akkor nem fizet, sőt több EU-s államban már a kikapcsolt ESP esetén sem térít, jogosan.

Barényi Béla (1907-1997) Egy magyar a passzív biztonság atyja Ha az autózás biztonságáról beszélünk, feltétlenül szólnunk kell a magyar származású Barényi Béláról, aki az autógyártás egyik legnagyobb alakja. Barényi  2500 találmányt jegyzett élete során, dolgozott a Volkswagennél, de munkássága jelentős részét a Mercedes-Benznél végezte. Neki köszönheti a csillagos márka, hogy a biztonságos autóiról elhíresült, hiszen a magyar tervező megreformálta a cég biztonsági elképzeléseit. Sokan nem tudják, hogy a Bogárhátút nem Ferdinand Porsche, hanem a magyar-osztrák születésű mérnök tervezte meg, méghozzá öt évvel a német előtt. Ezt kezdetben nem ismerték el, de Barényi beperelte a Volkswagent. Nyert, de csak jelképes, egy márkás kártérítést kért. 1969-ben került a Mercedes-Benzhez, ahol megalapította, majd 1972-ig irányította a gyár biztonságtechnikai részlegét. Többek között olyan találmányok tartoznak a nevéhez, mint a biztonsági pedálrendszer, a biztonsági kormányoszlop, az oldalsó ütközésvédelem, a formatartó utastér és tervezett deformációjú ütközési zónák, a beépített biztonsági öv és a fejtámasz is. Ő dolgozta ki az utasvédelem, a passzív biztonság (a baleseti következmények minimalizálása) alapelveit és ő vezette be a rendszeres töréspróbákat is. Ezeknek köszönhetően  milliónyi ember köszönheti az életét Barényi Béla munkásságának, aki ezzel kiérdemelte a "passzív biztonság atyja" megtisztelő elnevezést. Nyugodtan kijelenthetjük, nincs még egy ember, aki ennyit tett az autók biztonsága érdekében. Ezt külföldön is elismerik, hiszen még életében, 1994-ben bekerült Autóipar Hallhatatlanjainak Csarnokába Detroitban, sőt a Mercedes-Benz Museumban is szobrot emeltek neki. Utcát neveztek el róla Németországban, Sindelfingenben és kedvenc üdülőhelyén, az olaszországi Terracinában is. Életéről könyvet is kiadtak. A magyarok általában azt sem tudják, hogy ő a bogárhátú valódi tervezője.

A légzsák ölhet, ha nincs bekapcsolva az öv

Egy többrészes gyerekülés, amelyet minden irányba be lehet szerelni

Gyakorlatilag semmibe vesszük a gyárak fejlesztéseit, és mindent megteszünk azért, hogy a sok évtizedes fejlesztések ne kamatozhassanak. Szándékosan vagy figyelmetlenségből, a lényeg ugyanaz: utólag már hiába mondjuk, hogy bárcsak bekapcsoltam volna az övet vagy leültettem volna a gyereket.

Nem vesszük figyelembe, hogy a biztonsági öv nélkül körülbelül 7 km/h sebességig tudjuk a saját testünket megtartani, egy 50 km/órás ütközésnél már egy tonna nehezedhet a testünkre, vagy jobban szemléltetve a szélvédőnek csapódás olyan, mintha leugrottunk volna a harmadik emeletről. Az sem túl jó megoldás, hogy elől bekötjük magunkat, hátul meg nem kell, hiszen egy nagy erejű ütközésnél a hátul ülők fogják kivégezni az elől utazókat. A testük olyan tehetetlenséggel csapódik előre, amitől akár az ülés is kiszakadhat.

Az erős ember öv nélkül, egy kézzel is megtartja magát. Vagy mégsem?

A légzsáknak sincs sok értelme, ha nincs bekapcsolva az öv. Az erejét a bekapcsolt övhöz programozzák, ha ilyenkor nem a megfelelő ütemben és helyen jön szembe egy test, akkor annak többet árt, mint használ. Pont ezért nem szabad gyereket az első ülésen utaztatni, hiszen a jobb oldali légzsákot is egy átlagos felnőttre programozzák. A statisztikák és a különböző tesztek kimutatják, a gyereknek gyakorlatilag szétbombázza a fejét. Ha ide gyerekülést teszünk, akkor mindenképpen ki kell kapcsolni a légzsákot, hiszen ez a gyerekekre fokozottan életveszélyes.

Az utasfülkével egy légtérben lévő rögzítetlen, nehezebb csomagok boruláskor életveszélyes sérüléseket okozhatnak

Ha már a gyerekülés előkerült, érdemes megemlíteni, hogy a szülők a mai napig milyen felelőtlenek tudnak lenni. Egy rosszul berakott vagy be sem rakott gyerekülés bizony akár az utód életébe is kerülhet. Sokan azt mondják, mi is felnőttünk gyerekülés nélkül a hátsó ülésen állva - aki nem, az viszont már nem tudja elmesélni. Akkor ráadásul nem volt ennyi autó, nem jöhetett valaki szembe akár 200-zal is. Egyre több gépjármű, motor és teherautó van, egyre gyorsabbak és egyre nagyobb az összeütközések valószínűsége. Ha egy kisgyerek egy apró ütközésnél a két ülés között áll, akkor rossz esetben még a szélvédőn is kirepül.

	Egy ilyen vállfát is életveszélyes fent hagyni, ha mögénk ül valaki

Nils Bohlin (1920-2002) Mind közül a legjobb a biztonsági öv Bevezetésekor még kevesen hittek benne, sőt elég szkeptikusan fogadták, de a biztonsági öv mégis legyűrte az ellenállást, és mára a legfontosabb biztonsági felszerelés az autókban. Feltalálója, Nils Bohlin a repülőgépiparból ruccant át a Volvóhoz, hogy a katapultülések helyett az utasok biztonsága érdekében tegyen lépéseket. Bohlin találmánya, a hárompontos biztonsági öv 1959-ben mutatkozott be az akkori Volvóban, de kezdetben sokan kritizálták, hiszen az új megoldás akadályozza az utasok mozgását. Akkor még nem sejtették, ami a következő pár évben kiderül, hogy az ilyen autóval karambolozó utasoknál 50-60 százalékkal csökkent a sérülések előfordulásának valószínűsége. Ez a különböző autógyárakat és a politikusokat is meggyőzte arról, hogy a biztonsági öv alaptartozék legyen, sőt nagyon hosszú folyamat végén már kötelező is a világ szinte minden részén a bekapcsolása. Természetesen az autógyárak nagyon sokat tettek azért, hogy a megoldás egyre kényelmesebb és biztonságosabb legyen. Csaknem tíz évvel a találmány bemutatkozása után a Volvo szabadalmaztatta az automata övet, ami tovább javított az életképességén, de az emberek ekkor sem tudták elfogadni, hogy bizonyos ütközések esetén pont az öv veszélyes az utasokra, azok csontjaira. Erre találták ki a manapság már éppoly természetesen övfeszítőt és överő-határolót, amely mindig a kívánt mértékben tartja feszesen az övet.

Feleslegesek a biztonsági extrák, ha nem tudunk vezetni

Hiába cél az autótervezésnél a nagy üvegfelület és a minél keskenyebb A oszlop: néhány hét alatt sikeresen teleragasztható a szélvédő

Az autóvásárlók nagy része megnyugtatásul szeret sok pénzt elkölteni a biztonsági extrákra. Ezek nagy része nagyon hasznos, tehát szükséges is a megvételük. A blokkolásgátlóval szerelt autóval már vészfékezés közben is lehet kikerülő manővert végezni, az elektronikus stabilizáló program (ESP) pedig helyettünk is elkerüli a megpördüléseket. Ez mind szép és jó, azonban jóval kevesebb a haszna, ha egyszerűen nem tudjuk őket használni, kihasználni, vagyis egész egyszerűen nem tudunk vezetni. Az autóvásárlók nagy többsége elkölt több millió (akár tízmillió) forintot egy új autóra, de sajnál évi ötvenezer forintot arra, hogy vezetéstechnikailag továbbképezze magát. Hiszen vezetni mindenki tud, legalábbis a jogosítvánnyal rendelkezők túlnyomó többsége ezt gondolja. Nagy tévhitben élnek.

Nem véletlenül jelez

A vezetésbiztonságot elősegítő extrák kapcsán felmerül az a kérdés is, hogy a magyar vásárlók feltűnően kis hangsúlyt fektetnek az autó tapadására, vagyis a gumikra. Pedig ez az egyetlen, amivel ki lehet tolni az autó teljesítő-képességének a határait, de egy rossz gumiválasztás el is ronthat mindent. Korábban erről szóló cikkünkben hosszasan elemeztük, mennyi mindenre oda kell figyelni, hogy autónk kapcsolata az úttal mindig tökéletes legyen. Ehhez képest az emberek nagy többsége megveszi a legolcsóbb abroncsot, nem cseréli időben, nyárival jár télen, vagy éppen helytelen guminyomást használ. Így a vezetésbiztonsági extrákért fizetett összeg gyakorlatilag kidobott pénz. Alacsony tapadásból ugyanis az ESP sem csinál többet.

Kevesen veszik a fáradtságot, hogy a profilmélységet ellenőrizzék, pedig esőben kulcsfontosságú

Az is szomorú, mennyien nem veszik figyelembe a látni és látszani szabályt. Hiába veszünk xenon fényszórós autót, ha a lámpákat nem takarítjuk, vagy legalább a fényszórómosót nem kapcsoljuk be. Feltűnően sok a koszos szélvédővel közlekedő autó, de még ennél is rosszabb, hogy minden elképesztő dolgot a látóterünkbe akasztgatunk. A legáltalánosabb az autópályamatricák felragasztása. Manapság azonban nem elégszünk meg csupán eggyel, helyette az utóbbi öt év termését is kint "felejtjük", hiszen menő, ha látszik, hogy mennyit megyünk autópályán. A szélvédőn lógó illatosító csokor vagy az egyesek szerint traffipax elhárító CD-lemez mindenre jó, de leginkább egy gyalogos kitakarására alkalmas.

	Kapcsoljuk ki az utasoldali légzsákot, ha gyerekülést szerelünk be!

A vezetés kapcsán további veszélyes tényező a figyelmetlenség. Ez sokféle körülmény miatt létrejöhet, de mindnek ugyanaz a vége: valamire nem reagálunk időben, így egy elkerülhető ütközést is sikerül összehozni. Ha a nagy hőség fáraszt le minket, akkor az ellen lehet tenni, de ha fáradtak vagyunk, semmiképpen ne vezessünk. Egy fáradt ember reakcióideje ugyanis meg is triplázódhat, ami annyit jelent, hogy több tíz métereket megyünk fékezés vagy bármiféle reakció nélkül. Ha telefonálunk, eszünk, vagy a hifit nyomogatjuk, az is elvonja a figyelmünket, tehát csak a szerencsének köszönhetjük, ha ilyenkor nem történik semmi rendkívüli esemény. Ha meg történne, akkor csak az övre, meg a légzsákokra számíthatunk, mert az autó magától nem kerüli ki a tárgyakat. És imádkozhatunk, hogy a figyelmetlenségünk, a hanyagságunk, vagy lazaságunk ne kerüljön valaki másnak az életébe.