Még mindig nincs minden rendben a járadékpiacon

Vágólapra másolva!
Áprilisban figyelmeztette a kormányt a PSZÁF és az ombudsman az ingatlanért életjáradékot folyósító cégek piacának szabályozatlanságára - a törvényjavaslat még akkor megszületett, de jogszabály nem lett belőle. Ugyanez a probléma a régióban másutt is nagy zavarokat okozott.
Vágólapra másolva!

Noha a pénzügyminiszter és az igazságügyi és rendészeti miniszter előterjesztése alapján a kormány már fél éve elfogadta a járadékszolgáltatási tevékenységről szóló törvényjavaslat benyújtását, az máig nem került az Országgyűlés elé. Az [origo] kérdésére, hogy ez mikor következhet be, a Pénzügyminisztériumban annyit mondtak, hogy jelenleg még egyeztetések folynak a törvényjavaslatról.

A szóban forgó, csak bizonyos életkor felett elérhető járadékszolgáltatási konstrukció lényege, hogy a tulajdonosok egyszeri nagyobb összegű kifizetést, majd életük végéig rendszeres havi járadékot kapnak annak fejében, hogy ingatlanjuk a járadékot folyósító cég tulajdonába kerül. Az ügyfelek egyoldalúan nem törölhető használati joga életük végéig megmarad, a járadékra pedig a házastárs is jogosult.

Az ombudsman szerint visszás a helyzet

A törvény elfogadása módfelett sürgető volna, tekintve, hogy a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete vezetője és az állampolgári jogok országgyűlési biztosa áprilisban közös nyilatkozatban szögezte le, hogy egymástól független vizsgálatuk szerint az életjáradéki szerződések minősítése körül kialakult bizonytalanság "a jogbiztonsággal összefüggő visszásságot" okoz.

Jelenleg ugyanis nem állapítható meg egyértelműen, hogy a "lakásért életjáradék" szerződéseket kötő vállalkozások életjáradéki, vagy biztosítási megállapodásokat kötnek - állt a közleményben. A felügyelet ezért jogszabály-alkotási javaslatot juttatott el a Pénzügyminisztériumhoz, és amint megszületik a jogalkotói döntés, megkezdi a társaságok felügyeletét, ha a törvény szerint rá hárul ez a feladat - mondta érdeklődésünkre Binder István, a PSZÁF szóvivője.

Botrány Bulgáriában

Ez a bizonytalanság robbantotta ki pár hete a botrányt Bulgáriában, a Hild Csoport helyi leánycége körül. A magyar PSZÁF-nak megfelelő ottani állami szerv (KFN) elnökhelyettese, Ralica Agajn törvénytelennek minősítette a Hild Bulgaria működését. Érvelése szerint a cég tevékenysége az életbiztosítási szolgáltatás jellemzőit viseli magán, amelyhez azonban nincsen engedélye.

Az elnökhelyettes nyilatkozataiban felhívta rá a figyelmet, hogy a Hild Bulgaria 260 ezer levás (33,5 millió forint) saját tőkéje töredéke a biztosítótársaságok számára előírt 6,4 millió levának (825 millió forint) - miközben, úgymond, sem a KFN-nek, sem másnak nincs joga a már majdnem 40 szerződéskötést maga mögött tudó, fél év alatt másfél millió eurós ingatlanportfólióra szert tevő cég ellenőrzésére.

Ralica Agajn azt is kifogásolta, hogy az ügyfelek ingatlanja a szerződés aláírásának pillanatában kerül a Hild birtokába, nem csak a haláluk után. Többször hangoztatta, hogy a jövőben a társaságnak ezen mindenképpen változtatnia kell. A biztosítók szövetségének elnöke, Orlin Penev szintén aggályosnak nevezte, hogy az idős emberek az aláíráskor nem vagyontárgyuk öröklésének jogát, hanem tulajdonjogát ruházzák át.

A fogyasztóvédelem is beszállt

"Nem végzünk biztosítási tevékenységet, következésképp természetes, hogy a KFN-nek nincs a cégünk fölött felügyeleti joga. Nem látunk okot arra, hogy a működésünk szabályain változtassunk" - reagált minderre Diljana Georgijeva, a Hild Bulgaria ügyvezetője. Időközben azonban a bolgár fogyasztóvédelmi felügyelőség is lépett: határozatban szólította fel a médiát a Hild hirdetési kampányának szüneteltetésére.

A sajtóban is megfuttatott ügy (több újság olyan címmel jelent meg, hogy "A Hild rászedi a nyugdíjasokat") hamarosan elért a szófiai parlamentig, amely meglepő gyorsasággal döntött. November közepén a képviselők a biztosítási törvény olyan kiegészítését fogadták el, amely az ingatlanért életjáradékot folyósító cégeket biztosítónak minősíti (az országban a Hilden kívül még nincs más ilyen vállalkozás).

A Hild Bulgaria már az említett törvénymódosítás hatályba lépése előtt leállította a szerződéskötést, de Georgijeva egyelőre nem tudta megmondani, hogy biztosítóként vétetik nyilvántartásba magukat, vagy más megoldást választanak a további működés törvényessé tételéhez.

Az ottani közhangulatra egyébként jellemző, hogy a KFN még azt is kétségbe vonta, hogy a Hild anyacégének, a ciprusi Hild Asset Ltd.-nek valóban az amerikai Merrill Lynch a kisebbségi tulajdonosa - az amerikai befektetési banknak külön közleményben kellett ezt megerősítenie.