[origo]
Nyomtatás

Több száz szélsőséges iszlamista fenyegeti Magyarországot
2004. április 14., szerda, 9:54


A Magyar Iszlám Közösség vezetője szerint több száz szélsőséges iszlamista van Magyarországon és addig nem múlik el a terrorfenyegetés, amíg az ő bázisukat fel nem számolják. A rendőrség szerint azonban a szélsőségeseknek nincs infrastruktúrája Magyarországon, így igen csekély a valószínűsége, hogy terrorakciót akarnának elkövetni hazánkban. Lamperth Mónika belügyminiszter szerint a kedden terrorfenyegetés gyanúja miatt letartóztatott palesztin férfi nem a Magyarországra látogató zsidó államfő ellen tervezett merényletet. Keddi őrizetbe vételét azzal indokolta, hogy "ilyen kiemelt személy látogatásakor a minimális kockázatot sem lehet vállalni".


Lamperth: nem nőtt a terrorveszély

A rendőrség szerdán indítványozza az ügyészségnek, hogy helyezzék előzetes letartóztatásba a terrorfenyegetés előkészítése miatt őrizetbe vett palesztin származású magyar állampolgárt - mondta az Országos Rendőr-főkapitányság kommunikációs igazgatója. A rendőrség álláspontja szerint elegendő bizonyítékot találtak a gyanúsított előzetes letartóztatására, bár a házkutatás során robbanóanyagot, robbanószert, vagy lőszert nem leltek - tette hozzá Garamvölgyi László, megjegyezve: "más tárgyi bizonyítékot, iratokat viszont találtak a rendőrök, amelyeknek kiértékelése folyamatban van".

Nem változott Magyarország besorolása a terrorveszélyt illetően azután sem, hogy kedden őrizetbe vették az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) emberei azt a palesztin származású magyar fogorvost, akit terrorcselekményre való felkészüléssel gyanúsítanak - közölte Zsombok György, a Szervezett Bűnözés Elleni Igazgatóság főosztályvezetője a Magyar Televízió szerda reggeli műsorában. "Ennek az eseménynek a kapcsán Magyarország besorolása, tehát hogy nem terrorveszélyeztetett ország, nem változott" - jelentette ki Zsombok.

Az ezredes hozzátette, a kezdeményezés, amely a kísérleti szakaszba sem jutott el, azért nem változtatta meg Magyarország megítélését, mert nem külföldi megrendelésre, valamilyen terrorszervezet instrukcióin alapult. Zsombok elmondta: a megalapozott gyanú szerint a férfi egy zsidó objektum - az ORFK szerint múzeum - ellen tervezett robbantásos merényletet, amihez társakat gyűjtött, de ebben a szakaszban megrekedt a bűncselekmény.

Zsombok György arra a kérdésre, milyen múzeum ellen irányult a tervezett bűncselekmény, kijelentette: "nincs konkrétan megnevezett objektum". Zsombok elmondta azt is, attól a két szíriai férfitól, akiket a fogorvos megpróbált bevonni tervének végrehajtásába "konkrét, bizonyíték szintű vallomásunk van". A két férfi, akiket más bűncselekmények miatt már őrizetbe vettek korábban, április első napjaiban tett vallomást. Az ellenőrizetlen információk március utolsó napjaiban kerültek a rendőrségre, ezután megkezdték az ellenőrzéseket, együttműködve a Nemzetbiztonsági Hivatallal - közölte Zsombok.

"Gyakorlatilag március végétől tegnap hajnalig ezt a munkát, ezt a feladatot végeztük el" - mondta arra a kérdésre, miért csak az izraeli elnök budapesti látogatásának első napján vették őrizetbe a férfit, azt a látszatot keltve, hogy e két esemény között összefüggés van. "Abszolút logikusnak tartom az összefüggés-keresést, és én azt nem is rejtem véka alá, hogy van ilyen jellegű összefüggés" - jelentette ki.

Zsombok mindezt annak ellenére közölte, hogy az ORFK vezetői kedden tagadták, hogy a tervezett akciónak és Móse Kacav izraeli államfő keddi látogatása között összefüggés lenne. Megjegyezve: a kockázat nő, ha védett személy jár az országban. A rendőrség megkezdte a keddi házkutatások során lefoglalt, jelentős részben arab nyelvű dokumentumok fordítását és elemzését, ez a munka azonban még kezdeti fázisban van.

Lamperth Mónika belügyminiszter is tagadta a szerdai kormányszóvivői sajtótájékoztatón, hogy a férfi letartóztatása és Móse Kacav látogatása között közvetlen összefüggés lenne. Nem az izraeli elnök volt a célpont, de ilyen kiemelt személy látogatásakor a minimális kockázatot sem lehet vállalni - fogalmazott. Lamperth az ügy kapcsán megjegyezte: egyre több jel utal arra, hogy Európa térségében nő a konfliktusok száma. Ez Magyarországra is vonatkozik, de nem azt jelenti, hogy nőtt volna a terrorfenyegetettség hazánkban.


A Magyar Iszlám Közösség elítéli a szélsőségeket


Forrás: [origo]


Bolek Zoltán a sajtón keresztül már többször üzent a rendőröknek

A Magyar Iszlám Közösség elítéli a szélsőséges muszlimok nézeteit, az iszlám köntösbe bújtatott terrorizmust - közölte Bolek Zoltán, a szervezet elnöke szerdán. "Sajnálatos módon csak most tartóztatták le a terrorcselekményekre készülő egyént, aki a Bartók Béla úti mecset imámja és az úgynevezett Iszlám Egyház vezetője is volt" - olvasható Bolek közleményében. "Véleményem szerint mindez csak a jéghegy csúcsa, hiszen nézeteinek vannak még követői Magyarországon" - mondta. "Több százan vannak" - tette hozzá Bolek, aki szerint a terrorveszély nem múlik el addig, míg a háttérbázisukat nem számolják fel.

Garamvölgyi László, az ORFK szóvivője ugyanakkor az [origo]-nak kijelentette: igen csekély a valószínűsége, hogy valaki terrorakciót kísérelne meg elkövetni Magyarországon. A szóvivő szerint ugyanis nincs infrastruktúrája a terrorszervezeteknek és bázisa sem, mivel nincs jelentős szélsőséges közösség az országban. A rendőrségnek nincs információja arról, hogy bárki terrorakciót akart volna elkövetni, vagy megkísérelt volna előkészíteni ilyen cselekményt - mondta.

Kérdésre válaszolva elmondta, hogy a rendőrséget ezzel nem kereste meg, ugyanakkor a sajtón keresztül korábban többször üzent az illetékeseknek, a közvéleménynek, a magyarországi muszlimoknak. Bolek 2003-ban, az [origo] Társalgójában olvasói kérdésekre válaszolva kijelentette: "Vannak közöttük szélsőségesek, ezt nem lehet tagadni, természetesen mi minden törvényes eszközzel, lehetőséggel küzdünk ellenük, meg a gondolatviláguk ellen". A Bartók Béla úti iszlám közösségről - melynek vezetője a kedden őrizetbe vett férfi volt - pedig kijelentette: "Igen, mi is ismerjük ezt a helyet, nagyon sok jó ember jár oda, de sajnos vannak olyan híreink is, hogy ott, illetve egy másik imahelyen eléggé magyarellenes, talán mondhatni, hogy keresztényellenes, de biztosan antiszemita kijelentéseket és megnyilvánulásokat tesznek".

Bolek elmondta azt is, hogy véleménye szerint - az ideiglenes tartózkodási engedéllyel itt tartózkodókat és a diákokat is beleértve - több tízezer, 40-50 ezer mohamedán él ma Magyarországon. A legutóbbi népszámlálás adatai szerint négyezer mohamedán vallású magyar állampolgár él Magyarországon, számuk azonban ennél többre, öt-hatezerre becsülhető.

Bolek szerint a több tízezer mohamedánnak mintegy felét képviseli az általa vezetett, 1988-ban egyházként bejegyzett Magyar Iszlám Közösség. A többieket a 2000-ben nyilvántartásba vett Magyarországi Muszlimok Egyháza és a körülbelül egy éve ugyancsak hivatalosan bejegyzett Iszlám Egyház tömöríti.


A nemzetbiztonsági kabinet szerint indokolt volt kedden lépni

A nemzetbiztonsági kabinet szerdai ülésén is kiemelten foglalkoztak a keddi eseménnyel. Gál J. Zoltán kormányszóvivő tájékoztatóján közölte: szakmailag indokolt és szükségszerű volt kedden végrehajtani az akciót, amelyre - mint fogalmazott - példás együttműködés keretében került sor. Gál J. Zoltán ismételten közölte: az akciónak semmi köze nem volt az izraeli államfő látogatásához. "Sajnálatos, hogy egy ilyen fontos eseményre árnyék vetült" - jegyezte meg. "A rendőrség kellő bizonyíték birtokában, de még egy esetleges szándék előtt tudott lépni" - közölte a kormányszóvivő, aki hozzátette: a madridi terrortámadás előtt, március elején került a fogorvos a titkosszolgálat látókörébe. Megjegyezte: a keddi akció azért is indokolt volt, mert az izraeli államfő látogatása miatt "nem volt helye kockáztatásnak".

Gál J. Zoltán elmondta azt is: nincs olyan információ a rendőrség birtokában, ami alapján szigorítani kellene a madridi terrortámadás után hozott biztonsági intézkedéseken.

A rendőrök kedden vették őrizetbe a 42 éves, Budapesten élő, palesztin származású magyar állampolgárt, aki fogorvosként dolgozik, és a Bartók Béla úti iszlám közösség imámja. Ha bebizonyosodik, hogy a férfi terrorakciót próbált előkészíteni, 5-10 évig terjedő szabadságvesztést kaphat. A férfi egyelőre nem tett vallomást.

A rendőrség szerint a férfi tavaly novemberben barátaitól ajánlatot kért robbanóanyag beszerzésére, hogy "egy budapesti zsidó múzeumot robbantsanak fel". Az MTI korábbi információi szerint a robbantásos akció célpontja a Páva utcai Holokauszt Dokumentációs Emlékközpont lett volna. Az ügy kapcsán a rendőrség kedd hajnalban öt budapesti helyen tartott házkutatásokat.  Robbanóanyagot, fegyvert nem találtak a házkutatások során, azonban a rendőrök szerint olyan feljegyzésekre bukkantak, amelyek alátámasztják a fogorvos elleni gyanút, amelyet a telefonlehallgatások is megerősítettek. A férfi tagadta, hogy terrorakcióra, robbantásra készülődött volna.

MTI/[origo]