[origo]
Nyomtatás

Tíz évünk van még a népességfogyás megállítására
2005. január 17., hétfő, 10:28


Az előzetes adatok szerint tavaly minden eddiginél kevesebb gyermek született. A magyarok házasodási és gyermekvállalási kedve ráadásul jóval alatta van a nyugat-európai átlagnak. A szakemberek szerint az elkövetkező néhány évben még van remény, hogy megfordul a folyamat. Most van ugyanis egy nagyobb létszámú generáció termékeny korban. Ha viszont ők nem szülnek kellő számú gyermeket, az utánuk jövő, jóval kisebb létszámú generáció már nem lesz képes megállítani a népességfogyást.


Egyre később szülnek a nők

Bár az adatok feldolgozottsága még nem teljes, mégis úgy tűnik: 2004-ben minden eddiginél kevesebb házasság köttetett, és sosem született még Magyarországon ennyire kevés gyermek. Az első tíz hónapban 73 ezer élveszületést regisztráltak. Az eddigi mélypont 1999-ben volt, 94 645 élveszületett csecsemővel. 2003 statisztikája sem volt sokkal jobb ennél, akkor 94 647 gyermek jött a világra, vagyis csak kettővel javította meg a ´99-es adatot. Így a tavaly október végi adatok szerint 10 millió 99 ezer magyar állampolgár él az országban. 2004-ben viszont amiatt csökkent a népességfogyás üteme, hogy csökkent a halálozások száma.

 

A szakemberek mindig a szülőképes nők számához viszonyítják az adatokat - mondta az [origo]-nak Kamarás Ferenc, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) főtanácsadója. E szerint 2003-ban minden szülőképes nőre jutott 1,28 gyerek, vagyis 100 nő szült 128 csecsemőt. "A népesség egyszerű reprodukciójához (vagyis hogy a népesség száma ne változzon) 100 nőre 210 gyerek kellene" - közölte a szakember. Ez a szám úgy jön ki, hogy a csecsemők között kicsit több a fiú, a reprodukciót viszont a nőkre számolják. 2003-ban tehát 40 százalékkal született kevesebb gyermek a kívánatosnál (összehasonlításképp: a ´70-es években kétszer annyi gyermek született, mint 2003-ban), 2004-ben pedig még ennél is rosszabb volt a helyzet. "Amikor pedig ez a nemzedék 10-20 év múlva szülőképes korú lesz, és a szülési kedv nem nő, további népességfogyásra kell számítani" - mondta Kamarás. Mindez azért jelent problémát, mert öregszik a társadalom, az egyre kevesebb fiatalnak egyre több idős embert kell eltartania.

 

A jelenleg szülőképes generáció nagy létszámú, viszont a 20-30 éves nők több mint 30 százaléka hajadon és 30 százalékuk gyermektelen. A 10 évvel idősebbeknek már a 90 százaléka házas és 15 százaléka gyermektelen. (A ´70-es években még csak a nők 3-4 százaléka maradt hajadon.) "Nehéz elképzelni, hogy a most szülőképes nők behozzák a hátrányt, miközben egyre későbbi időpontra tolódik a házasságkötés és a családalapítás" - vélte a szakember, példaként említve, hogy néhány év alatt a 20-as évek elejéről a 20-as évek végére tolódott a házasságkötés a fiataloknál.

 

"Az okok pozitívak, de mégis negatív következményekkel jártak" - mondta Kamarás. A mai fiatalok ugyanis tovább tanulnak, ráadásul a nők ma már iskolázottabbak a férfiaknál. Ez voltaképp jó, és ezért ezen nem is kellene a szakember szerint változtatni, viszont demográfiailag ez azzal jár, hogy egyre később szülnek a nők, és emiatt egyre kevesebb gyermeket vállalnak. A vágy ugyanakkor még ma is él a fiatalokban, hogy legalább két gyermeket szeretnének, a valóságban azonban ez már nemigen jön össze.

 

Mindezek miatt egyre nő a gyermektelenek száma, és jellemzően inkább egy és nem két gyermeket vállalnak a párok (a kétgyermekes családok száma csökken a leginkább, míg korábban ez volt a legjellemzőbb). Van ugyanakkor egy társadalmi csoport, amelyik tudatosan vállal három vagy több gyermeket, ám a statisztikát ezzel nem tudják javítani.

 


Forrás: [origo]


Hasonló tendencia érvényesül Nyugat-Európában is, ott már korábban elkezdődött a népességfogyás. A rendszerváltás előtt a térségünkben még magasabb volt a termékenység, mint Nyugat-Európában, majd a ´90-es évektől fokozatos csökkenés indult el, mára pedig itt a legalacsonyabb az élveszületések száma a régióban. "Ezt a rendszerváltás traumái is okozzák. Van, aki szerint pozitív változás várható, ha kialakul egy stabil jövőkép" - mondta a KSH főtanácsadója. Úgy vélte: ha a mostani, viszonylag nagy létszámú nemzedék a 30-as éveiben vállal gyermeket, az még 4-5 év múlva nagyobb számú gyermekvállalást jelenthet. Ha viszont ez nem következik be, az utána jövő, egyre csökkenő létszámú nemzedéknek kellene sokkal több gyermeket vállalnia ahhoz, hogy megálljon a népességfogyás, ami viszont a szakember szerint "bizonytalan".

 

A szakemberek elsősorban Franciaország és a skandináv államok példáját hozzák fel: ezekben az országokban a nyugat-európai átlaghoz képest évről évre magas és stabil a gyermekek száma. "Jobban megteremtik az összhangot a munka és az otthon között. A nőknek nem kell attól tartaniuk, hogy elveszíthetik munkájukat, ha gyermeket vállalnak" - mondta a főtanácsadó. A skandináv országokban például az anyáknak rugalmas munkaidőt biztosítanak, és népszerű az apák bevonása a gyermeknevelésbe, ők ugyanolyan szívesen elmennek gyesre. Franciaországban pedig széles körű, bőkezű családpolitikai rendszer van. "Magyarországon is stabil, kiszámítható családpolitikára lenne szükség" - mondta Kamarás Ferenc.

 

Nyugat-Európában a bevándorlás elősegítésében látják a megoldást. Magyarországon ez a kérdés nincs napirenden, ugyanakkor a magyar adatokat is javítják a bevándorlók, akik elsősorban határon túlról áttelepülő magyarok.


Új kormánymegbízott, régi-új program





Az egymást követő kormányok eltérő programokkal próbálkoztak, eddig kevés eredménnyel. A jobboldal adókedvezményekkel a középosztályt akarta rávenni több gyerek vállalására, míg a baloldal a közvetlen pénzügyi juttatások - például a családi pótlék - emelésével elsősorban az alsóbb társadalmi rétegeket segíti.

 

A 2001-ben létrejött Népesedési Kormánybizottság a Medgyessy-kormány idején hosszú távú stratégia kidolgozásába kezdett, 2003-ig azonban semmilyen javaslatról nem lehetett hallani. 2004-ben azt javasolta a bizottság, hogy a nők szülés utáni helyzetét javítsák, hogy ne kelljen választani munka és gyerek között. A tervek szerint segítséget nyújtottak volna a munkába való visszatéréshez, a rászorultak több pénzt kaptak volna a gyereknevelés támogatására. Azt is javasolták, hogy a gyes tovább tartson - a gyermek 6 éves koráig -, és munka mellett is igénybe lehessen venni. A megvalósításból végül semmi sem lett, mert közben lecserélődött a kormány.

 

A témáért a kormányon belül most Újhelyi István gyermek- és ifjúsági kormánymegbízott a felelős. Újhelyi az [origo]-nak azt mondta: egyrészt tovább akarja vinni elődje, Szekeres Imre elképzeléseit, másrészt új javaslatokat kíván a kormány elé vinni. Úgy vélte, várhatóan tavasszal elfogadhatja a kormány az új, átfogó stratégiát. Ennek része lenne többek között a családtámogatási rendszer, a munkahelyteremtés, a lakáshoz jutás támogatása éppúgy, mint a meddőség kezelése vagy a fiatalok külföldre való elvándorlásának problémái.


Vita a dajkaterhesség és a nemválasztás körül


Fotó: Fábián Évi


Török Zsolt, az MSZP-frakció gyermek-, ifjúsági és sportmunkacsoportjának vezetője a napokban közölte: a családtámogatási rendszer egyes elemein túl - családi adókedvezmény, gyes, gyed, szocpol, családi pótlék, Fészekrakó program - segítse jobban a kormány azokat a házaspárokat, akik gyermeket akarnak, de nem lehet nekik. A szocialista politikus felvetette, hogy a lombikbébi program elején szükséges hormonális kezelést támogathatná a társadalombiztosítás a rászorulók számára. Magyarországon jelenleg az egészségbiztosító öt megtermékenyítést fizet, és 50 százalékban támogatja a drága gyógyszereket, azonban még így is 70 és 300 ezer forint között van egy lombikbébi-kezelés. Ha nincs támogatás, akár egymillió forintot is fizethet a gyermek után vágyakozó pár.

 

Emellett kezdeményezte azt is, hogy mielőbb szülessen törvény a dajkaterhességről. A dajkaterhesség lényege, hogy szükség esetén a szülők valamelyikének közeli hozzátartozója hordaná ki a gyermeket, hogy azoknak a nőknek is lehessen gyermekük, akik nem tudnak teherbe esni vagy nem tudják kihordani a magzatot. Felmérések szerint évente körülbelül 50 pár élne a dajkaterhesség lehetőségével. A dajkaterhesség engedélyezése már többször is felmerült, legutóbb 2003-ban. Az egészségügyi törvénybe évekkel ezelőtt egyszer már bekerült ugyan ez a lehetőség, de egyházi nyomásra az Országgyűlés végül megtiltotta az eljárást. A döntést a képviselők egyebek között azzal indokolták, hogy még számos, a származás megállapításával kapcsolatos kérdést kellene rendezni, de tartottak attól is, hogy egészséges párok csak a szülés megpróbáltatásai, a terhesség kényelmetlenségeinek elkerülése érdekében keresnének dajkaanyát.

 

Az Alfa Magzatvédő Szövetség - amely ellenzi az abortuszt - kezdeményezésére több kórházban bevezettek úgynevezett abortuszmentes napokat, amikor nem végeznek művi magzatelhajtást. Ez azonban nem csökkenti az abortuszok számát, mivel a műtéteket előre beütemezik, és az adott napra nem kap senki időpontot. Az abortuszmentes napok bevezetése ellen tiltakozott a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ), mondván, ez sérti a nők önrendelkezési jogát. Azt a szervezet is elismeri, hogy az orvosok lelkiismeretük szerint dönthetnek úgy, hogy egyáltalán nem végeznek abortuszt, de a jogvédők szerint egy állami intézmény - az akcióhoz 13 állami kórház csatlakozott - "nem léphet elő a népességpolitika önjelölt alakítójává". Abortuszmentes napot legutóbb 2004. december 28-án tartottak.

 

Az Alfa Szövetség kezdeményezte ugyanakkor azt is, hogy csak annyi petesejtet lehessen megtermékenyíteni, ahányat a leendő kismamába be is ültetnek. A TASZ ez ellen is tiltakozott, mert szerinte ezzel az Alfa Szövetség a mesterséges megtermékenyítés lehetősége ellen lép fel. "A sejtbankban tárolt megtermékenyített petesejtek számos meddő pár számára az egyetlen esélyt jelentik a gyermekvállalásra" - áll nyilatkozatukban. A TASZ ugyanakkor már többször szorgalmazta a dajkaterhesség törvényi szabályozását.

 

A Fidesz ellenzi a dajkaterhesség bevezetését. Mátrai Márta, a Fidesz országgyűlési képviselője, a szociális és családügyi bizottság elnöke az [origo]-nak azt mondta: a béranyaság helyett például az örökbefogadás jelenlegi bonyolult rendszerét kellene egyszerűbbé és gyorsabbá tenni. Az ellenzéki párt szerint riasztó az abortuszok számának növekedése is. Mátrai Márta szerint ennek az az oka, hogy egyrészt hiányoznak a felvilágosító programok, másrészt folyamatosan drágulnak a fogamzásgátló tabletták. A Fidesz kifogásolja a kormány Fészekrakó programját is - mely szerint már 10 százalék önrésszel, állami kezességvállalással is lakáshoz juthatnak azok a fiatalok, akik tudják fizetni a törlesztőrészleteket - , mert a párt úgy véli: az csak a gazdag fiatalokat támogatja. Mátrai közölte: alacsony inflációval, lakáshitelnél alacsony kamattal, munkahelyteremtő programokkal lehet helyzetbe hozni a családokat.

 





Jelenleg több kórház előtt található olyan inkubátor, ahova az anya elhelyezheti csecsemőjét, ha nem akarja felnevelni. Ez azt a célt szolgálja, hogy visszaszorítsák a csecsemőgyilkosságok számát, illetve hogy a nők abortusz helyett megszüljék gyermeküket, majd névtelenségben maradva lemondhassanak róla. A jelenlegi törvényi szabályozás szerint ugyanakkor ezek a nők bűncselekményt követnek el. Az ombudsman már tavaly decemberben javasolta, hogy biztosítsák a csecsemőjüket inkubátorba helyező anyák büntetlenségét. Ezzel az igazságügyi miniszter is egyetértett. Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa emellett azt is kezdeményezte, hogy az inkubátorba tett csecsemők gyorsabb örökbeadása érdekében ne kelljen az anyától lemondó nyilatkozatot beszerezni, hanem az inkubátorba helyezést tekintsék ráutaló magatartásnak. Gyermekvédelmi szakemberek szerint azonban ez nem jó megoldás, mivel elveszi azt a lehetőséget, hogy az anya később meggondolja magát.

 

Az Alfa Szövetség főtitkára, Téglásy Imre szerint szükség lenne a gyermekétől megválni kényszerülő nők gondozására is. A szervezet emellett tiltakozik az ellen is, hogy a fiataloknak állami támogatással óvszert és fogamzásgátlót osszanak, és károsnak ítélik meg a sürgősségi fogamzásgátlás támogatását is. Az Alfa Szövetség szorgalmazza a nyílt örökbefogadást, e szerint a szülő nem egy ismeretlen személy javára mond le gyermekéről, hanem az örökbe adó és örökbe fogadó fél személyesen megismerkedik egymással. Téglásy az [origo]-nak azt mondta: szervezetük tavaly elsőként szerezte meg azt a minisztériumi engedélyt, amelynek birtokában törvényesen készíthetik elő a nyílt örökbefogadásokat.

 

Korábban Czeizel Endre genetikus felvetette azt, hogy meg lehessen választani a születendő gyermek nemét. Az orvos-genetikus be is nyújtotta kérelmét az egészségügyi tárcához, ám ott elutasították. Ebben azzal indokolta javaslatát, hogy szerinte sok szülő vállalna további gyermeket, ha az biztosan ellenkező nemű lenne a meglévővel. Úgy vélte, akár 20 ezerrel is több gyermek születne így. Magyarországon jelenleg egy esetben választható meg a gyermek neme: ha valamilyen örökletes, csak az egyik nemre jellemző genetikai betegség miatt van erre szükség.

 

Kapcsándi Dóra


[origo]