[origo]
Nyomtatás

Gyermekkel az EU-ban
2003. március 25., kedd, 15:25


Az utóbbi években, évtizedekben egyre nagyobb lehetőségek nyíltak a külföldi munkavégzés, letelepedés kapcsán. Az Európai Unióhoz történő csatlakozást követően a közösségen belül a magyar állampolgárok is szabadon mozoghatnak, és fokozatosan megszűnnek a munkavállalással kapcsolatos akadályok is. A gyermekek végleges külföldre viteléhez, a külföldi letelepedéshez azonban továbbra is gyámhatósági engedélyre van szükség.


Tartózkodási hely kijelölése - külföldre utazás

A családjogi törvény rendelkezései szerint a különélő szülők a gyermek sorsát érintő lényeges kérdésekben a gyermek elhelyezését követően - közös szülői felügyelet hiányában is - együttesen gyakorolják jogaikat, kivétel ez alól, ha a különélő szülő felügyeleti jogát a bíróság korlátozta, szüneteltette vagy megszüntette. A gyermek sorsát érintő lényeges kérdésnek tekinthető egyebek mellett a kiskorú gyermek tartózkodási helyének kijelölése, továbbá iskolájának, valamint életpályájának a megválasztása.

A kiskorú gyermek külföldre utazásához különélő szülők esetében is szükség van a másik szülő hozzájárulására. A gyakorlat a rövidebb időre szóló - pl. nyaralás, rokonlátogatás, kirándulás -, illetve a határozott idejű (tanulmányok idejére szóló vagy egy évnél nem hosszabb) külföldi tartózkodáshoz alakszerű (írásbeli, hatósági jóváhagyással ellátott) beleegyezést nem követel meg. Az együtt élő szülők esetében is jogellenesnek tekinti azonban, ha az egyik szülő a másik hozzájárulása nélkül a gyermeket tartósan külföldre viszi, kivéve, ha ezt a gyámhatóság döntése lehetővé tette. Ha ugyanis a szülők a gyermek tartózkodási helyének kérdésben, külföldre vitelében nem tudnak megegyezni, ebben a kérdésben a gyámhatóság dönt. A Legfelsőbb Bíróság állásfoglalása szerint egy évet meg nem haladó külföldi tartózkodás esetén a gyermek elvitele nem jogellenes. Harmadik személy esetében a kiutazáshoz, kinn tartózkodáshoz értelemszerűen mindkét szülő beleegyezése szükséges.

Speciális szabály érvényesül a kiskorú útlevél iránti kérelmének a benyújtása kapcsán akár az első útlevélről, akár az érvénységét vesztett útlevél cseréjéről van szó. A kérelmét kizárólag a törvényes képviselő (szülő) nyújthatja be, amelyhez csatolni kell a szülőknek (törvényes képviselőnek) a közjegyző, a gyámhatóság vagy az útlevélhatóság előtt tett, az útlevél kiadásához hozzájáruló nyilatkozatát, vagy a szülői felügyelet megszűnését, illetőleg szünetelését igazoló jogerős bírósági határozat másolatát. A nyilatkozatot akkor is el kell fogadni, ha azt külföldön a külképviseleten tették. A szülők hozzájáruló nyilatkozatukat általában az útlevél iránti kérelem formanyomtatványának kitöltésével, annak aláírása útján teszik meg, amely csak akkor fogadható el, ha az aláírásra személyesen, a hatóság előtt kerül sor.


Letelepedés külföldön - gyámhatósági jóváhagyás

A gyermek végleges külföldre távozásához minden esetben be kell szerezni a különélő szülő (együtt élő szülők esetében pedig a másik szülő) nyilatkozatát. Ezen felül szükség van azonban a nyilatkozat gyámhatósági jóváhagyására is. A letelepedési engedély kiadásához a külföldi hatóságok is megkövetelik a gyámhatóság által záradékolt nyilatkozat bemutatását, ha a gyermek kizárólag az egyik szülőjével (vagy szülő nélkül, más hozzátartozójával) kíván az adott országban letelepedni.

A gyámhatóság jóváhagyását akkor kell tehát beszerezni, ha a kiskorú az egyik szülőjével, vagy esetleg szülő nélkül (más hozzátartozójával) véglegesen külföldre távozik. A kérelemhez csatolni kell azokat az okiratokat (különösen: a külföldi hatóság által kiállított környezettanulmányt, iskolalátogatási igazolást, jövedelemigazolást, befogadó nyilatkozatot), amelyekből megállapítható, hogy a gyermek nevelése, tartása, ellátása, tanulmányainak folytatása külföldön biztosítva van. A gyermek végleges külföldre távozására vonatkozó jognyilatkozat elbírálása során a hatóság azt is mérlegeli, hogy a kapcsolattartást szabályozó bírósági vagy gyámhivatali határozat végrehajtása nemzetközi szerződés vagy viszonosság hiányában biztosítható-e.

Ha a különélő szülők a gyermek külföldi tartózkodási helyének kijelölésében, végleges külföldre távozásában nem tudnak egyezségre jutni, a különélő szülő nem hajlandó törvény által megkövetelt nyilatkozatot tenni, a gyámhivatal tájékoztatja a feleket a bírósági eljárás megindításának lehetőségéről. Vita esetén, az egy évet meghaladó időtartamú külföldre távozásról a bíróság dönt. Amennyiben a bíróság a perben rendelkezésre bocsátott, illetve hivatalból beszerzett bizonyítékok mérlegelése folytán arra a következtetésre jut, a végleges távozás, külföldi letelepedés a gyermek érdekében áll és a különélő szülő tiltakozása megalapozatlan, ítélettel engedélyezi azt. Ebben az esetben a bíróság döntése a gyámhatósági jóváhagyást is pótolja. Együtt élő szülők közötti vitában ellenben a gyámhatóság dönt.

A tizenhatodik életévét betöltött gyermek a szülői házat vagy a szülők által kijelölt más tartózkodási helyet a gyámhatóság engedélyével a szülők beleegyezése nélkül is elhagyhatja, ha az fontos okból érdekében áll.


Kapcsolattartás a más országban élő szülővel

A kapcsolattartás célja, hogy a gyermek és a szülő, valamint a más kapcsolattartásra jogosult közeli hozzátartozó közötti családi kapcsolatot fenntartsa, továbbá, hogy az arra jogosult szülő a gyermek nevelését, fejlődését folyamatosan figyelemmel kísérje, tőle telhetően elősegítse.

A magyar családjogi szabályozás értelmében a kapcsolattartási jog folyamatos és időszakos lehet, amely magában foglalja a gyermek elvitelének jogát és a visszaadásának kötelezettségét, a gyermek tartózkodási helyén történő meglátogatását, illetve a levelezést, telefonkapcsolatot, ajándékozást és csomagküldést. Folyamatos kapcsolattartásnak a gyakorlat a heti, havi rendszerességű, időszakosnak pedig az ünnepekhez, szünidőhöz, tél, tavaszi, őszi szünethet igazodó kapcsolattartást tekinti. A konkrét szabályozás tekintetében mind a felek, mind a bíróság bizonyos szabadságot élvez, amelynek kizárólag a gyermek érdekei, a testi, értelmi, érzelmi fejlődésének a veszélyeztetése szabhat korlátot. Nincs tehát általános szabály, hogy a kapcsolattartást illetően, a kialakult gyakorlat azonban az, hogy a szülő a folyamatos kapcsolattartási jogát minden második hétvégén gyakorolja.

Nem ilyen egyszerű a helyzet akkor, ha a kapcsolattartása jogosult szülő és a gyermek más-más országban élnek. E problémakör tekintetében a Legfelsőbb Bíróság egy konkrét ügy kapcsán adott elvi iránymutatást. E szerint a gyermek és a tőle külön élő szülő, illetőleg a különböző államokban élő gyermek és szülő közötti kapcsolattartás szabályait nemzetközi szerződés nem tartalmazza ugyan, annak alapvető rendelkezéseit és elveit azonban a Gyermekek Jogairól szóló New Yorkban aláírt Egyezmény szabályozza, a kapcsolattartás tárgyában hozott határozat külföldön történő végrehajtására vonatkozó alapvető szabályokat pedig a Gyermekek Jogellenes Külföldre Vitelének Polgári Jogi vonatkozásairól szóló ún. Hágai Szerződés rögzíti. A fent hivatkozott Egyezmény szerint annak a gyermeknek, akinek szülei különböző államokban bírnak állandó lakóhellyel, joga van - kivételes körülményektől eltekintve - mindkét szülőjével rendszeresen személyes kapcsolatot és közvetlen érintkezést fenntartani. Ennek megvalósítására az egyezményben részes államok tiszteletben tartják a gyermeknek és szüleinek azt a jogát, hogy bármely országot, beleértve a sajátjukat is, elhagyják és visszatérjenek saját országukba. Bármely ország elhagyásának joga csak a törvényben meghatározott olyan korlátozásoknak vethető alá, amelyek az állam biztonságának, a közrendnek, a közegészségügynek, a közerkölcsnek, valamint mások jogainak és szabadságainak védelme érdekében szükségesek, és amelyek összhangban vannak az Egyezményben elismert egyéb jogokkal. Az Egyezmény kimondja azt is, hogy a részes államok intézkedéseket tesznek, hogy megakadályozzák a gyermek törvényellenes külföldre utaztatását és ott-tartását.

A kapcsolattartás szabályozásának a módjára vonatkozó részletesebb nemzetközi jogi előírás hiányában arra a magyar nemzetközi magánjogi szabályok szerint a gyermek személyes joga, tehát annak az államnak a joga az irányadó, amelynek a gyermek állampolgára, ha pedig valakinek több állampolgársága van, és az egyik állampolgársága magyar, a személyes joga a magyar jog.

A kapcsolattartás szabályozása tekintetében ebben az esetben sem állapíthatók meg egységes elvek, azt azonban a Legfelsőbb Bíróság rögzítette, hogy a szülőtől különböző országban élő gyermeknek jogában áll a különélő szülővel, annak hazájában, a saját anyanyelvi és kulturális közegében is közvetlenül érintkezni, saját identitását és rokonait megismerni. A kapcsolattartásnak a gyermek lakóhelye szerinti ország területére való korlátozása az esetek többségében nem szolgálja a gyermekek érdekeit.

A kapcsolattartás ezekben az esetekben általában csak időszakos kapcsolattartás lehet (pl. évente egy hónap vagy kétszer két hét). A különélő szülőtől ugyanis nem várható el, hogy kéthetente, havonta külföldre utazzon. Annak azonban nincs jogi akadálya, hogy a szülő a gyermekével együtt a láthatás idejére a saját hazájába visszatérjen. A kapcsolattartás időtartamának lejártával azonban a gyermeket az őt gondozó szülőhöz vissza kell vinni.


Gyermek jogellenes külföldre vitele

A Legfelsőbb Bíróság Polgári Kollégiumának 284. számú állásfoglalása a gyermek jogellenes külföldre viteléről szól, összefoglalja a hatályos magyar rendelkezéseket, amelyeket az ún. Hágai Szerződés végrehajtása során alkalmazni kell.

A magyar jog szerint jogellenesnek minősül a gyermek Magyarországról való elvitele vagy külföldön történő elrejtése, ha:

  • együtt élő szülők esetében a szülői felügyeleti jogot együttesen gyakorló szülők közül az egyik szülő a másik szülő hozzájárulása nélkül viszi külföldre a gyermeket, kivéve, ha a gyámhatóság döntése ezt lehetővé tette,
  • különélő szülők esetében a szülő a nem nála elhelyezett gyermeket a másik szülő hozzájárulása nélkül viszi külföldre,
  • különélő szülők esetében a szülő a nem nála elhelyezett gyermekkel tartósan vagy végleges letelepedés szándékával külföldön marad, holott a másik szülő csak a kiutazáshoz járult hozzá, a kinn maradáshoz nem,
  • különélő szülők esetében a szülő a nála elhelyezett gyermeket a másik szülő beleegyezése nélkül tartósan vagy végleges letelepedés szándékával viszi külföldre, kivéve, ha bírósági döntés ezt lehetővé tette,
  • olyan szülő viszi külföldre a gyermeket, akinek szülői felügyeleti jogát megszüntették vagy akinek a szülői felügyeleti joga szünetel; a jogellenességet a szülői felügyeleti jogot gyakorló másik szülő hozzájárulása nem szünteti meg,
  • harmadik személy a szülői felügyeletet gyakorló szülők bármelyikének hozzájárulása nélkül, illetőleg - a kiutazáshoz történt hozzájárulás esetében - tartósan vagy végleges letelepedés szándékával viszi a gyermeket külföldre, kivéve, ha bírósági döntés ezt lehetővé tette,
  • a szülő a gyermek végleges letelepedés szándékával történő külföldre távozásához hozzájárult, ezt a nyilatkozatát azonban a gyámhatóság nem hagyta jóvá.

A fentiekből következően, együtt élő szülők esetében, amikor a szülői felügyeletet a szülők együttesen gyakorolják, jogellenes a gyermek külföldre vitele, ha az egyik szülő a másik szülő hozzájárulása nélkül viszi külföldre a gyermeket. Egyetértésük hiányában lehetőség van azonban arra, hogy a vitás kérdésben a gyámhatóság döntését kérjék. Ha a gyámhatóság ezt megengedi, a gyermek külföldre vitele vagy külföldön tartása a másik szülő hozzájárulásának hiányában sem lesz jogellenes.

Különélő szülők esetében különböző megítélés alá esik, hogy a gyermeket melyik szülő és milyen időtartamra viszi magával külföldre. A Legfelsőbb Bíróság rámutat arra, hogy minden esetben jogellenes a külföldre vitel, ha a szülő a nem nála elhelyezett gyermeket a másik szülő hozzájárulása nélkül viszi külföldre, vagy a másik szülő a külföldre utazáshoz hozzájárult ugyan, de a kinn maradáshoz nem, és ennek ellenére a gyermekkel tartósan vagy végleges letelepedés szándékával külföldön marad.

Abban az esetben, ha a szülő a nála elhelyezett gyermekkel egy évnél rövidebb időre távozik külföldre, a gyermek elvitele önmagában nem jogellenes, és a belföldön maradt szülő a gyermek visszaadását csak abban az esetben kérheti, ha előbb a gyermek elhelyezésének megváltoztatása iránt pert indít, és a bíróság a gyermeket a belföldön élő szülőnél helyezi el. Ha viszont az a szülő, akinél a gyermeket elhelyezték, egy évnél hosszabb ideig kívánja a gyermeket külföldön tartani, ehhez már vagy a belföldön maradt szülő hozzájárulása vagy a tartózkodási hely kijelölése kérdésében ezt megengedő bírósági döntés szükséges. A szülő hozzájárulása vagy a bíróság döntése nélkül a gyermek külföldön tartása tehát ez utóbbi esetben jogellenes lesz. Figyelem, a jogellenességhez nem szükséges, hogy a gyermek egy évet meghaladó időtartamú külföldi tartózkodása meg is valósuljon: elegendő, ha a szülő ilyen szándékkal viszi külföldre a gyermeket.

Mindenképpen jogellenes a gyermek külföldre vitele és külföldön tartása, ha a gyermeket az a szülő viszi külföldre, akinek a szülői felügyeleti jogát megszüntették vagy akinek a szülői felügyeleti joga szünetel. Ilyen esetben a szülői felügyeletet gyakorló másik szülő hozzájárulása sem szünteti meg a külföldre vitel jogellenességét.

Harmadik személy részéről jogellenes a gyermek külföldre vitele és külföldön tartása, ha ehhez a szülői felügyeletet gyakorló szülők nem járultak hozzá, vagy hozzájárulásuk hiányában bírósági döntés ezt nem teszi lehetővé. A gyermek tartós vagy végleges letelepedés szándékával történő külföldre vitelénél a jogellenesség megállapításához ebben az esetben sem szükséges, hogy a gyermek egy évet meghaladó időtartamú külföldi tartózkodása meg is valósuljon; elegendő, ha a harmadik személy ilyen szándékkal viszi külföldre a gyermeket.

Végül jogellenes a gyermek végleges letelepedés szándékával történő külföldre vitele, ha a másik szülő ehhez hozzájárult ugyan, de a hozzájáruló nyilatkozatot a gyámhatóság nem hagyta jóvá.

Ha a gyermeket az előbbiek szerint jogellenes vitték külföldre, illetve jogellenesen tartják ott, a belföldön maradt szülő jogosult a gyermek visszahozatala iránt az eljárás megindítására. Ha a kiskorú nem áll szülői felügyelet alatt (szülei nem élnek, illetőleg a szülő felügyeleti jogát megszüntették vagy szülői felügyeleti joga szünetel), gyámja (intézeti gyámság esetében az intézeti gyám) gyakorolja azokat a felügyeleti jogokat, amelyek egyébként a szülőt illetik meg. A fentieken túl a gyámhatóság is jogosult eljárást kezdeményezni, ha a felügyeleti joggal rendelkező szülő a felügyeleti jogot ténylegesen nem gyakorolta, vagy jogellenesen hozzájárult a gyermek külföldre viteléhez, illetőleg a szülőnek a gyermek végleges letelepedés szándékával történő külföldre távozásához hozzájáruló nyilatkozatát a gyámhatóság nem hagyta jóvá.

A Hágai Szerződés értelmében a Magyarországról jogellenesen elvitt vagy külföldön elrejtett gyermek visszajuttatása kérdésében annak a külföldi államnak a hatósága hoz döntést, amelynek területére a gyermeket vitték. Döntésénél azonban a magyar jogot kell alkalmazni annak eldöntésében, hogy a külföldre vitel, illetőleg a külföldön tartás jogellenes-e.


[origo]