[origo]
Nyomtatás

Vádemelési javaslattal zárult a Postabank-nyomozás
2003. május 14., szerda, 16:28


Vádemelési javaslattal továbbította a Fővárosi Főügyészségre az Országos Rendőr-főkapitányság a Postabank-ügyet. A kihallgatások során hatvanezer oldalnyi nyomozati anyagot készítettek a nyomozók. A vádemelési javaslatban nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanúja is megfogalmazódik. Princz Gábor, a pénzintézet volt vezetője akár nyolc év börtönbüntetést is kaphat a vádemelési javaslatban foglaltak alapján.


Németh Lajos, az ORFK helyettes szóvivője az [origo]-nak elmondta, vádemelési javaslattal továbbították a Postabank-ügyet a Fővárosi Főügyészségre. A rendőrség hűtlen kezeléssel gyanúsítja Princz Gábort, mert a pénzintézet elnök-vezérigazgatójaként felelősnek tartják a bank vagyonvesztéséért. Princz Gábor ügyvédje, Nehéz-Posony István az [origo]-nak elmondta, hogy hatvanezer oldalnyi vizsgálati anyagról van szó, ezért szerinte a vádemelésre csak jövő tavasszal kerülhet sor.

A Postabank-ügy az utóbbi hetekben többször is látványos fordulatot vett, és heves politikai vitákat váltott ki. Március elején a rendőrség egyszer már bejelentette, hogy lezárta a nyomozást, visszaéléssel gyanúsítja Princz Gábort, és vádemelési javaslattal átküldi az iratokat az ügyészségre. Ezek után azonban az ügyészség a vizsgálatok folytatására utasította az ORFK-t. Öt újabb tanú, köztük Járai Zsigmond, az Orbán-kormány pénzügyminiszterének a kihallgatását kérte a Fővárosi Főügyészség. Több olyan könyvvizsgálót idéztek be a rendőrségre, akiket már az eljárás során évekkel azelőtt meghallgattak.

Márciusban még csak két konkrét ügyben nyomozott a rendőrség, egy kétmilliárdos és egy kilencmilliárdos céltartalék felszabadításának ügyében. A gyanúsítás szerint a két céltartalék felszabadításával fiktív nyereségre tett szert a Postabank, és ezzel megtévesztették a részvényeseket. Ekkor még Princz legfeljebb két év börtönbüntetést kaphatott volna a gyanúsítás alapján. Később azonban 36,5 milliárd forintos hűtlen kezeléssel gyanúsították meg a volt bankvezért. A rendőrséget az ügyészség utasította arra, hogy gyanúsítsa meg súlyosabb bűncselekményekkel is Princzet, mert őt tették felelőssé a Postabank vagyonvesztéséért. Ráadásul emellett a Budai Hengermalom ügyében a Központi Ügyészségi Nyomozó Hivatal egy új eljárás keretében 121 millió forintos vagyoni hátrány okozása miatt szintén hűtlen kezeléssel gyanúsította meg március közepén.

Eközben nyilvánosságra került egy titkosított Kehi-vizsgálat, amely szerint túlkonszolidálták a Postabankot Princz leváltása után. A dokumentum alapján vitathatóvá vált, hogy Princz vezetése alatt mekkora vagyont vesztett a bank, megkérdőjelezte a bankvezér elleni gyanút, és felvetette több, az Orbán-kormány alatt pozícióba került pénzügyi vezető felelősségét. A dokumentum alapján Keller László közpénzügyi államtitkár feljelentést tett.

Az Állami Számvevőszék néhány héttel később nyilvánosságra hozott jelentése szerint viszont nem kapott a szükségesnél több pénzt az Orbán-kormánytól a Postabank.

A jelentések kiszivárogtatása, illetve az ügyészség és a rendőrség közötti egyre nyilvánvalóbb konfliktus miatt - a rendőrség szerint az ügyészség iratok visszatartásával lassította a nyomozást - ellenzéki és kormánypárti politikusok között is többször heves szóváltásra került sor. Áder János, a Fidesz frakcióvezetője figyelemelterelő hadműveletnek nevezte a titkos Kehi-jelentést. Szerinte Keller a rendőrség közreműködésével segít a büntetőügyben gyanúsított Princz Gábornak, hogy politikai ellentámadást indítson, és így a sajtó ne Princz Gábor ügyeiről beszéljen - mondta márciusban egy parlamenti vitában Áder János.

Lamperth Mónika belügyminiszter akkori válasza szerint viszont a rendőrség szakmai alapon járt el, amikor a jelentéstervezet minősítése után elrendelte a nyomozást. A viták mellett áprilisban döntött a parlament az SZDSZ kezdeményezésére a Postabank konszolidációját vizsgáló bizottság létrehozásáról.

A Postabank-ügy előzménye, hogy az 1998-as kormányváltás után több állami szerv büntetőfeljelentést tett a Postabanknál az előző ciklusban bekövetkezett, több mint 150 milliárdos vagyonvesztés felelőseinek felkutatása érdekében. Princzet először 1999 júliusában gyanúsította meg a rendőrség gazdasági társaság vezető tisztségviselőjének visszaélése bűntett gyanújával.

Komáromi Gergely