[origo]
Nyomtatás

Új látnivalók az Állatkertben
2006. április 20., csütörtök, 10:40


A Fővárosi Állat- és Növénykert idén ünnepli fennállásának 140. évét. A jubileumi emlékév során az intézmény számos programmal emlékezik meg gazdag múltjáról, az Állatkerthez kötődő hagyományokról. Az évadnyitó keretében felavatták az Állatkert legújabb létesítményeit, a Pápuaröpdét, illetve a Papagáj-lak névre keresztelt állatházakat és a hozzájuk tartozó röpdéket.


A jubileumi emlékév megnyitása: harang és emléktábla

A jubileumi emlékév az Állatkert harangjának megkondításával vette kezdetét április 13-án. A 8,7 kg-os bronz harangot felirata szerint Walser Ferenc öntötte a "Budapesti Állat Kerti Társulat" számára 1893-ban, ám tudomásunk szerint legalább kilencven éve nem kondították meg.

Leleplezték azt az emléktáblát is, amelyet a kert 140 éves történetének emlékére, és a nagy elődök tiszteletére készíttetett el az Állatkert igazgatósága. Az emléktábla egyébként az Állatkert legrégebbi épületére, a Bagolyvárra került. (A Bagolyvárat 1866-ban, vagyis az Állatkert alapításakor építették. Eredetileg a kert egy másik pontján állt, 1912-ben helyezték át mai helyére.)

A világ egyik legrégebbi állatkertje

Napjainkban több ezer állatkert működik világszere. A többségük csak néhány évtizedes múltra tekint vissza, de a világ legrégebbi állatkertjei száz esztendőnél is régebb ideje léteznek. A megnyitás sorrendjét tekintve a ma is létező állatkertek az alábbiak szerint következnek egymás után:

Bécs/Schönbrunn (1752), Madrid (1774), London (1828), Dublin (1831), Bristol (1835), Manchester (1836), Amszterdam (1838), Antwerpen (1843), Berlin (1844), Marseilles (1855), Rotterdam (1857), Párizs II. (1858), Frankfurt am Main (1858), Koppenhága (1859), Philadelphia (1859), Köln (1860), Drezda (1861), Melbourne (1862), Moszkva (1864), New York/Manhattan (1865), Szentpétervár (1865), Hannover (1865), Wroclaw (1865), Karlsruhe (1865), Budapest (1866).

A Fővárosi Állat- és Növénykert tehát egyike a világ legrégebbi állatkertjeinek, kapuit 1866. augusztus 9-én nyitotta meg. A népszerű intézmény idén 140 éves, régebb óta létezik, mint Budapest, amely előbb Buda és Óbuda, illetve Pest egyesítésével lényegében csak 1872-73-ban jött létre.


Ínyencségek a kert történetéből

Az Állatkert első medvéjét Kristófnak hívták: ő volt Deák Ferenc kedvence;

Az 1866-os útmutató szerint a rétisas korabeli neve csonttörő harács, a fakókeselyűé pedig fakó dögöncz volt; a papagájokat kajdácsoknak nevezték;

Az 1870-es és 1880-as években az Állatkert területe még városszéli övezetnek számított, így telente megesett, hogy rókák szabadultak be a kertbe, megtizedelve a kert szárnyasait;

Az 1928-ban, 12 ezer német márkáért vásárolt három orangutánnak nemcsak keresztneveket adtak a gondozók (Péter, Ida és Pista), hanem - emberszabásúakról lévén szó - családnevet is (Góliát Péter, Góliát Ida és Góliát Pista);

Az 1929-ben érkezett, Pityu nevű orrszarvúnak lenolajjal ápolták a bőrét gondozói;

A Sanyi nevű Bennett-kenguru 1965-ben, 19 évesen pusztult el: ennek a fajnak ő volt a legidősebb ismert képviselője;

Dúc, a ma is a kertben élő feketepárduc régi budapesti család leszármazottja: már az üknagymamája is itt született, egészen pontosan 1956-ban;

Jelenleg Johnny, a fehérfejű rétisas az Állatkert legidősebb tollas lakója: 1970-ben, nem egészen egyéves korában került ide, idén tavasszal tehát már 36 éves, ami ennél a fajnál ugyancsak tekintélyes kornak számít. 


Programok, események

  • A jubileumi emlékév programjainak keretében látogatható a Barlangteremben az a fotókiállítás, amely az Állatkert 140 éves múltjából elevenít fel néhány jellegzetes látképet és érdekes pillanatot, archív felvételek segítségével.
  • Április 13-tól találkozhat a közönség azzal a táblarendszerrel, amely néhány állatfaj, élőlénycsoport budapesti történetével ismerteti meg az érdeklődő látogatókat. A táblákról kiderül például, hogy mióta élnek vízilovak a Városligetben, hogy miként került Pestre az első zsiráf, és hogy melyik állat volt Deák Ferenc kedvence 1866-ban. A táblarendszerhez egyébként játék is tartozik, főként az ifjabb állatkert-látogatók számára.
  • A kert két pontján már jelenleg is látható azok a bronz szobrok, amelyek - a hozzájuk tartozó Braille-írásos tábla segítségével - a vakok ismeretszerzését segítik. A Székely Kata iparművész hallgató által készített szobrok közül az egyik orrszarvút, a másik makit mintáz. Az év során a kert több pontján állít fel az Állatkert hasonló kisplasztikákat, ilyen módon segítve a vakok állatkerti ismeretszerzését.
  • Az újra hagyománnyá vált állatkerti nyáresti koncertek idén is megrendezésre kerülnek, de nem feledkezik meg az Állatkert a szokásos "jeles napokról" (Föld napja, Állatok világnapja stb.) sem.
  • Természetesen a tulajdonképpeni 140. születésnapot is kiemelt külsőségek közepette fogja megünnepelni az Állatkert augusztus 9-én, az őszi hónapokban pedig iskolás csoportoknak meghirdetett rendezvények, illetve hétvégi családi programok kapcsolódnak majd a jubileumi emlékévhez.

Rekonstrukció

Az év során folytatódik a Fővárosi Állat- és Növénykert rekonstrukciója. Ennek keretében hamarosan átadható állapotba kerül a műszakilag lényegében már kész Sarkvidéki panoráma, amelynél jelenleg próbaüzem, illetve az állatok beszoktatása zajlik.

Forrás: Bagosi Zoltán

Már láthatóak az új Krokodilház kialakításával kapcsolatos munkálatok. Ez a létesítmény részben az 1930-as években lebontott régi épület mintájára épül fel. Kialakítására azért van szükség, mert a krokodilok lényegében kinőtték a pálmaházi férőhelyüket. Az épülő Krokodilház a tervek szerint a Nagy-tó víztükre felé nyúlik, emiatt az építés ideje alatt a tó vizének jelentős részét le kellett engedni. Annak érdekében, hogy a vízimadarak mégsem szenvedjenek hiányt szabad vízfelületben, a tó medrének egy, nyúlgáttal elrekesztett részét árasztották el.

A szalagos varánusz is kinőtte a helyét, így a Pálmaházon belül ő is új helyet kap az év folyamán.

Idén megkezdődik a Nagyszikla várva várt rekonstrukciója is, ezért az elkövetkezendő hetekben több olyan állatot is áthelyeznek majd az állatkerti szakemberek, amelyek jelenleg a Nagyszikla térségében laknak. Az 1912-ben átadott, 34 méter magas, vasbeton vázon álló cementbeton műszikla felújítása várhatóan 2007-ben fejeződhet be.

Az orrszarvúak védelmében

Az egész Európára kiterjedő orrszarvúvédelmi kampányt az Európai Állatkertek és Akváriumok Szövetsége (EAZA) hívta életre a "Save the Rhinos International" elnevezésű orrszarvúvédelmi szervezettel együttműködve. A kampányban lényegében valamennyi jelentős európai állatkert, így az EAZA tagságába tartozó Fővárosi Állat- és Növénykert is részt vesz.

Forrás: EPA/Kisbenedek Attila

A kampány célja felhívni a nyilvánosság figyelmét az orrszarvúak természetvédelmi helyzetére, a fennmaradásukat fenyegető veszélyekre, valamint arra, hogy mit lehet tenni az orrszarvúak védelme érdekében. Az ismeretterjesztő munkán kívül a célok között szerepel az is, hogy a szabad természetben élő orrszarvúak védelmébe bevonják az európai állatkerteket évente felkereső mintegy 125 millió látogatót. A résztvevő állatkertek adományokat gyűjtenek a szabad természetben folyó orrszarvúvédelmi programok közvetlen támogatására.

A kampánynyitó rendezvényen hirdette meg az Állatkert zoopedagógiai csoportja az orrszarvúvédelmi kampányhoz tartozó, "Minden orron legyen szarv" elnevezésű alkotói pályázatot. A pályamunkákat hat nevezési kategóriában (rajz, fotó, film, kisplasztika, irodalom, oktatóanyag), lehetett beküldeni, az értékelés négy korcsoportban történt. A pályázatra a március 27-i beadási határidő lejártáig 532 pályamunka érkezett. A résztvevők jelentős része (141 pályázó) budapesti, de összesen 38 településről érkeztek alkotások, közülük 26 a határon túlról, egészen pontosan Szabadkáról. Az alkotói pályázat kategóriánkénti első helyezettjei - összesen 17 díjazott - a jubileumi emlékév megnyitó rendezvényén vehették át a díjakat és a nyereményeket.


Új látnivalók

A Madárház környéke

A Madárház, Parasztudvar és Dél-Amerika Ház közötti háromszögletű terület 1912 óta különféle madárröpdéknek, illetve tájkertészeti célra hasznosított füves területeknek adott otthont. A régi röpdékkel azonban több gond is volt. Egyrészt elavultak, így felújításuk, vagy újakkal való kiváltásuk műszaki szempontból is szükségessé vált. Másfelől az eredeti formájukban sok madárnak nem nyújtottak ideális elhelyezést, a röpdékhez ugyanis nem tartozott fűthető épület, ezért az itteni madarak teleltetését csak úgy lehetett megoldani, hogy ősszel egy a kert másik pontján álló telelőhelyre vitték, tavasszal pedig újra visszahozták őket. Az ilyen befogás az állatok szükségtelen zavarásával járt, ráadásul nem is volt lehetőség arra, hogy az időjárás alakulásának megfelelően (szokatlanul meleg téli, szokatlanul hideg nyári) rugalmasan lehessen változtatni az állatok kültéri és beltéri lehelyezését.

Forrás: Bagosi Zoltán

A most átadott létesítmények lényegében a régi, könnyű szerkezetes röpdék helyén felépült, teljesen új állattartó helyek. Ezek közül a Pápuaröpde és a Papagáj-lak fűthető belső térrel rendelkezik, a harmadik létesítmény pedig egy kör alaprajzú röpde a barátpapagájok részére. A Papagáj-lak 26 millió, a Pápuaröpde 18 millió forintos beruházással valósult meg, és további 8 millióba került a barátpapagájok új röpdéjének kialakítása. A környező terület rendezésére 10 millió forintot fordított az Állatkert.

Papagáj-lak

Az egyterű épület télen, a hozzá tartozó röpde pedig nyáron biztosít helyet az itt bemutatott négy papagájfajnak. A belső térbe a nagyközönség üvegfelületeken keresztül láthat be, így nem kellett az épületben a madarak férőhelyének rovására látogatóteret kialakítani.

Forrás: Bagosi Zoltán

Az itt bemutatott fajok:

  • örvös papagáj (Pisttacula krameri) - Afrika, Ázsia;
  • Sándor-papagáj (Psittacula eupatria) - Ázsia;
  • Nemespapagáj (Eclectus rostratus) - Délkelet-Ázsia, Új-Guinea;
  • Nimfapapagáj (Nymphicus hollandicus) - Ausztrália.

Pápuaröpde

Ez az épület egyik emblematikus lakójáról, a pápua szarvascsőrű madárról kapta a nevét, jóllehet nem csak új-guineai elterjedésű fajoknak ad otthont. A fűthető épülethez egyik oldalról kisebb röpde tartozik, amelyet a pápua szarvascsőrű madár használ, a másik oldali nagyobb röpde pedig a többi itt lakó madárfaj lakhelye. Ez a röpde egyúttal egy emlősállat, az apró termetű kínai muntyákszarvas otthona is.

Forrás: Bagosi Zoltán

Az itt látható fajok:

  • pápua szarvascsőrű madár (Aceros plicatus) - Új-Guinea;
  • kariáma v. kígyászdaru (Cariama cristata) - Dél-Amerika;
  • vörösnyakú lúd (Branta ruficollis) - Ázsia;
  • kínai muntyákszarvas (Muntiacus reevesi) - Ázsia.


[origo]