[origo]
Nyomtatás

Nádasdy: A magyar nem nehéz
2003. november 26., szerda, 19:33


A Társalgó vendége volt Nádasdy Ádám nyelvész, költő, a Mindentudás Egyetemének előadója, akitől megtudhattuk, mi is a Horger-törvény és hogy a nyelvész miért nem gondolkodik értékkategóriákban.

 

 

 

 

 


A nyelv kell a gondolkodás kialakulásához

Fotó: Varga Ferenc - [origo]Van arra valamiféle kimutatás, kutatás, hogy milyen kapcsolatban állnak a nyelvek a (logikus) gondolkodással és annak kialakulásával? (adam77)
-  Az mindegy, hogy milyen nyelvről van szó, de a nyelv kell a gondolkodás kialakulásához. Ezért például a süketen születettek gondolkodási fejlődése hagyományosan nehezebb volt. Azt nem tudjuk, hogy az ősembernél a gondolkodás segítette a nyelv kialakulását, vagy fordítva. Alighanem párhuzamosan történt, bár erről csak nagyon homályos elképzeléseink vannak.

Mindegy tehát, hogy mi az ember anyanyelve, ez alapvetően nem befolyásolja gondolkodásmódját? (adam77)
- Ezt a kérdést a 20. század első felében élénken vizsgálták. Az ún. "nyelvi relativizmus" elmélete azt mondta, hogy igen, befolyásolja. Ma inkább azt tanítjuk, hogy nem, mert a kétnyelvűség, a fordíthatóság (pl. Biblia) azt mutatja, hogy minden nyelv beszélői el tudják gondolni mindazt, amit a többiek.

Állítólag az angolban kb. 1000 szó teszi ki a beszélt nyelv kb. 75%-át, a németben ezt a 75%-ot jóval több szó teszi ki. Mi melyikhez állunk közelebb? (adam77)
 -  Ezeket az adatokat nem tudom kommentálni, a statisztikával vigyázni kell ("mi mennyi").


A nyelvészet nem tud visszalépésről

Fotó: Varga Ferenc - [origo]Milyen hatása lehet a beszélt nyelvre az SMS-ezésnek? (rövidítések használata) (cool)
- Semmilyen. Legfeljebb egy-két szó bekerül a nyelvbe, ugyanúgy, ahogy a cukrászatból a sztracsatella.

Mennyire lehet észrevenni a mindennapi nyelvben azon rövidítések, mozaikszavak és egyéb 'szakzsargonok' megjelenését, amelyek bizonyíthatóan az internetről erednek? (Pasi_25_Bp)
- Kevéssé. Attól függ, ki mivel foglalkozik. Aki pl. agronómus, az nyilván az új búzafajták nevét használja.

Várható-e, hogy az SMS-ezés során használt kifejezések bekerülnek az értelmező szótárba? Amennyiben bekerülhet, ez a nyelvi fejlődés szempontjából előrelépésnek vagy visszalépésnek tekinthető? (holger61)
- Várható, hiszen minden kellően elterjedő új szó előbb-utóbb be kell, hogy kerüljön egy ideálisan nagy szótárba. A nyelvészet nem tud sem előrelépésről, sem visszalépésről, mert ezek értékkategóriák, a nyelv se nem javul, se nem romlik. Hogy mi kerül bele egy szótárba (így például az értelmezőbe), az nem annyira tudományos, mint inkább praktikus kérdés, mint például egy atlasz készítésekor, hogy a kisebb folyók, patakok közül mit tüntessünk fel.

Mi a véleménye a manapság kialakult szlengekről és hogy egyre jobban elterjednek a közéletben a más nyelvekből átvett szavak? (Toxyc)
- A nyelvésznek ilyesmiről nincs "véleménye", feladata, hogy a nyelvi jelenségeket vizsgálja, leírja. A manapság kialakult szlengek ugyanolyanok, mint a régiek, de azokról persze keveset tudunk - a dolog természete folytán. A más nyelvekből átvett szavak évszázadok, sőt évezredek óta terjednek a magyarban, ez minden kultúrnemzet nyelvével így történik.

Azt mondta, hogy a nyelvváltozás természetes folyamat, és a nyelvőrzés értelmetlenség, mert honnan lehet tudni, hogy mi jó, mi nem. Én azt kérdezném, hogy a nyelvőrzés ugyanúgy nem természetes folyamat. Mindig is volt, mindig is lesz. A nyelv olyan, mint egy város, nem tudjuk meghatározni, hogyan változzon, de azért próbálunk vigyázni a régi épületekre. (mazetto)
- A nyelvőrzés fontos és értelmes dolog, mint minden őrzés, mint minden figyelem, amit a régi értékekre fordítunk. Én csak azt mondom (és ezt mondja a nyelvtudomány), hogy nincs nyelvészeti alapja annak, hogy adott kor, adott közösség mit tart megőrzendőnek.

Ön szerint miért alakulnak ki a szlengek? (zAcC)
 -  A kisebb csoportok összetartozását, egyfajta belső cinkosságot fejeznek ki, például "mi diákok / katonák / papnövendékek / szoftveresek tartsunk össze". Ez a kialakulás külső oka, a belső oka az ember nyelvi teremtőkészsége, játékossága, hiszen a szleng többnyire kreatív metaforákat használ, pl. lenyúl, nyomul, rácuppan.

Ön szerint a szlengek mikor vállnak a nyelv elfogadott részévé? Hiszen vannak divatos és már nem divatos szövegek, de hiába régi, mégis mindenki ismeri. (cool)
- Ez titokzatos. Mivel a szleng a szókincset érinti, ugyanúgy esetleges a sorsa, mint a szókincsé, nem igazán nyelvszerkezeti jelenség. Valóban: a "kaja" mindmáig használatos, de a "fazon" (ember) már nem.


Nincs egyszerű nyelv

Fotó: Varga Ferenc - [origo]Próbálkoznak-e új nyelvek kialakításával, illetve alakulnak ki új nyelvek? (KunyA)
- Mesterséges nyelvekkel már nem, mert az ilyen irányú kísérletek (pl. eszperantó) nem voltak igazán sikeresek. Olyan viszont van, hogy valamely soknyelvű területen egy keveréknyelvet igyekeznek a sztenderd szintjére emelni, például Új-Guineában az angol-kínai alapú pidzsint.

Ön hisz-e egy egységes nagy nyelvben, amelyet majd Európa-, ill. világszerte használni fognak? (Angol efelé halad) (KunyA)
 -  Ez nem hit kérdése. Olyat már láttunk, hogy valamely nyelv igen nagy területen elterjedt, kiszorítva a helyi nyelveket (ókorban a latin, középkorban az arab).

Mi a véleménye az eredeti vagy ősnyelvről? (mazetto)
 -  Van olyan elmélet, hogy minden mai nyelv egyetlen ősnyelvből származik (monogenézis), de olyan is, hogy több helyen egymástól függetlenül alakult ki nyelv (poligenézis). Ennél többet nem tudok.

Ön szerint melyik a világ legegyszerűbb nyelve? (A cigányon kívül) (KunyA)
- Nincs egyszerű nyelv, a cigány pont olyan, mint a többi. A magyarnál gazdagabb a cigány pl. abban, hogy van benne hímnem és nőnem (mint a franciában), valamint egyszerű és folyamatos múlt (mint ugyancsak a franciában).

Arra van példa, hogy egyes nyelvek egyszerűsödtek, például a latin. Ellenkező folyamatra van példa? (mazetto)
- Sem egyszerűsödésre, sem bonyolódásra nincs példa, az olaszt, franciát nem lehet egyszerűbbnek tekinteni, mint a latint. Bevezették pl. a névelőt vagy a "cs", "dzs", "ü", "ö" hangokat, ami a latinban ismeretlen volt. Az alaktant egyszerűsítették, a mondattant (szórendet) bonyolították, lásd francia tagadás.

Minden nyelvben ennyire kevés alapszó van, mint a magyarban, és a többi 'összelopkodás'? (mazetto)
- Nem. Az ógörögben, szanszkritban, gótban (azaz az "elsőgenerációs" kultúrnyelvekben) meglepően kevés. Amely nyelvek már másokkal együtt civilizálódtak vagy pláne környezetüknél később (mint a francia, magyar, cigány), ott igen sok a jövevényszó.


"Tud Ön oroszul...?"

Fotó: Varga Ferenc - [origo]Ön szerint miért van a magyarban a legtöbb káromkodás? Más nyelvekben sokkal kevesebb csúnya szót használnak (KunyA)
- Ezt miből gondolja? Tud ön oroszul...?

Ön hogyan mondja: korház vagy kórház? (Neszojjabe17)
- Korház.

Ön megrögzött finnugrista? Én pont akkor bizonytalanodtam el, amikor alaposabban tanulmányoztuk a nyelvtörténetet. Miért nem engednek más hangoknak? (mazetto)
- Ha arra gondol, hogy finnugor eredetű nyelv-e a magyar, akkor igen, ez nyilvánvaló. A hangváltozások és a nyelvtani szerkezet öröklött volta más nyelvcsoporttal való rokonítást jelen tudásunk szerint nem tesz lehetővé. Azaz: túl jól működik a finnugor rokonítás, és túl rosszul bármi más.

Ön szerint van alapja annak, hogy a magyart nehéz nyelvnek tartják? (vera_lynn)
- Nincs. A magyar szókincs kevés egyezést mutat az ismert európai nyelvekkel. Pl. echo = magyar visszhang. Ezért a szókincs megtanulása az idegen ajkúak számára fáradalmas.

A tévében láttam, hogy azt mondta, hogy a Horger-törvénnyel foglalkozik mostanában. Erről mondana pár szót? Mit jelent, és miért érdekes? (mazetto)
- Horger Antal 1908-ban írta le, hogy az ómagyarban kiestek a rövid magánhangzók, ha nyílt szótagban álltak, és utánuk is nyílt szótag következett (ezért hívják "két nyíltszótagos" tendenciának is). Például szláv ma-li-na - magyar málna, azaz az "i" kiesett. Azért érdekes, mert Horger és társai ezt magánhangzóváltozásnak nevezték, de az újabb elméletek szerint igazából a szótagszerkezet átalakulását jelenti, azaz a nyelv elkezdte preferálni a kevesebb, de bonyolultabb szótagot.

Hány magyar szó van, és ebből mennyit használ egy mai átlag értelmiségi? Mennyit használt egy száz évvel ezelőtti értelmiségi, és mennyit fog száz év múlva? (itat)
- 60-100 ezer között, de mit jelent az, hogy "használ"?  Egy átlag értelmiségi egyévi beszédét gondolatban rögzítve, kb. 25-30 000-féle szó fordulna elő.
 
Ön hány idegen nyelven beszél? (Zombinyusza)
- Miért idegen? - tudok olaszul, angolul, németül és franciául.

Ki a kedvenc költője? :) (Darkheart)
- Kosztolányi.

Köszönöm mindenkinek az érdeklődést, és kellemes nyelvhasználatot kívánok!


[origo]