[origo]
Nyomtatás

Őssejtek segíthetnek az inkontinencia leküzdésében
2007. május 29., kedd, 0:02


Világszerte intenzíven vizsgálják az őssejtek gyógyászati alkalmazási lehetőségeit. Ennek egyik legújabb eredményeként amerikai kutatók arról számoltak be, hogy a saját, izomeredetű őssejtek segíthetnek a vizelettartási zavarok, az inkontinencia kezelésében. Csak az Egyesült Államokban mintegy tizenhárommillió ember szenved ettől a problémától, nálunk ez a szám ötszázezer és egymillió közé tehető.


"A vizsgálatba bevont nyolc nőből ötnek részlegesen, egyiküknek pedig teljesen megszűntek a vizelettartási zavarai" - nyilatkozta Dr. Michael Chancellor, a pittsburghi egyetem urológusa egy internetes portálnak. Chancellor az Amerikai Urológus Társaság éves közgyűlésén jelentette be eredményeit. Más kutatók arról számoltak be ugyanezen a konferencián, hogy sikerült izolálniuk zsírszövetből, vizeletből, valamint köldökzsinórvérből is olyan őssejteket, melyek segíthetnek az inkontinencia leküzdésében.

A vizelet visszatartásával kapcsolatos kórképek gyakoribbak nők, mint férfiak esetében. A betegeknél a vizelet leggyakrabban olyankor távozik, ha az inkontinenciában szenvedő személy köhög, tüsszent vagy nevet. A probléma hátterében azoknak a záróizmoknak a gyengesége áll, melyek máskülönben a vizelet akaratlagos ürítését teszik lehetővé. A betegség leggyakrabban szülést követően vagy menopauza idején alakul ki.

Chancellor vizsgálataiban olyan felnőtt szervezetből származó őssejteket tanulmányozott, melyek segítségével pótolhatóak lehetnek a sérült záróizmok izomsejtjei. "Az utóbbi tíz évben izomeredetű őssejtekkel foglalkoztunk" - mondta. A kutatók izombiopsziát vesznek, abból izolálják a megfelelő sejteket, amelyeket sejtkultúrákban felszaporítanak, végül beültetik őket a beteg személybe.

"Átlagosan másfél évig követtük a kísérletbe bevont személyeket a beavatkozás után. Több mint felük három hónapon belül javulásról számolt be, állapotuk tíz hónap elteltével tovább javult. Ezek azonban még csak kezdeti vizsgálatok." A kísérleteket a torontói egyetemen végezték a kanadai előírások teljes betartásával.

Chancellor szerint igencsak szükség van új módszerekre az inkontinencia kezelésében. Jelenleg az orvosok a gátizmok edzését, intim tornagyakorlatokat javasolnak, illetve súlyosabb esetben szükség lehet műtéti beavatkozásra is.

Tom Lue, a kaliforniai egyetem urológusa szerint zsírsejtek is alkalmasak lehetnek egyszer az inkontinencia gyógyítására. A zsírsejtek alkalmazása a záróizmok táplálására nem új elképzelés - mondja -, a zsírszövetből származó őssejtek viszont annál inkább. "Már 1994-ben egy közlemény javasolta a zsírsejtek alkalmazását az inkontinencia kezelésére. De ha magukat a zsírsejteket juttatjuk be, azok hamarosan elpusztulnak. Az őssejtek azonban sokkal tovább életben maradnak." Állatkísérletei alapján a zsírszövetből származó őssejtek nemcsak zsírsejteket, hanem izom- és érsejteket is létrehoztak. "A beteg saját őssejtjeit használva pedig elkerülhetőek az immunológiai és etikai problémák."

Habár a saját őssejtek kinyerésének leggyakoribb forrása a valamilyen szövetből vett ún. biopszia, egy kutatócsoport arról számolt be, hogy sikerült őssejteket izolálnia emberi vizeletből. Anthony Atala, a Wake Forest University kutatója kilenc ember vizeletéből gyűjtött sejteket, és szaporította fel azokat. Beszámolója szerint egerekbe ültetve azt tapasztalta, hogy a sejtek megőrzik a tulajdonságaikat. Az eredmény további megerősítést igényel, mindenesetre a vizelet tartalmaz élő sejteket, melyek egykor majd talán épp urológiai problémák megoldására lesznek alkalmasak.

Egy másik kutatócsoport emberi köldökzsinórvér-őssejeket vizsgált meg az inkontinencia szempontjából. A dél-kaliforniai egyetem kutatója, Chester Koh Dél-Koreában végezte kísérleteit: harminckilenc inkontinenciában szenvedő nőnek adott be köldökzsinórvér-őssejteket. Egy hónap elteltével a nők nyolcvan százaléka arról számolt be, hogy életminősége ötven százalékkal vagy még nagyobb mértékben javult.

A vizsgálatok tehát ígéretesek, de még nagyon kezdeti stádiumban vannak. Hogy mikor lesznek az új módszerek széles körben elérhetőek? Roger Dmochowski, a Vanderbilt Egyetem urológusa szerint leghamarabb három, de valószínűbb hogy öt-hét év múlva.

Regenerációs medicina és köldökzsinórvér

Napról napra növekszik az őssejt-átültetésre váró betegek és azon betegségek száma, ahol gyógyulást remélhetünk az őssejtektől. Ezeket az új, kísérleti gyógyítási módszereket regeneratív medicina néven ismeri az orvostudomány. A regeneratív medicina egyik fő lehetősége, ha magukat az őssejteket juttatják be a beteg szervezetbe. Ezek az őssejtek lehetnek saját és más szervezetből származó őssejtek is. Néhány betegség esetében már a nyugati világban is megkezdődtek a klinikai vizsgálatok e tekintetben, azaz már embereken próbálják az eljárást. Fontos, hogy ezekben az esetekben egyelőre csak szöveti (nem embrionális) őssejteket alkalmaznak, amelyek egyik fontos forrása a köldökzsinórvér.

A köldökzsinórvérben lévő őssejtek kinyerését nem kísérik olyan etikai aggályok, amilyenek az embrionális őssejteknél jellemzőek. Ugyanakkor még sokkal "rugalmasabbak" a kifejlett szervezetben lévő őssejteknél. Mindezek miatt a jövő gyógyászatának alapvető bázisát jelenthetik, de az őssejttranszplantáció forrásaként ma is egyre szélesebb körben alkalmazzák őket, főleg különböző vérképző- és immunrendszeri betegségek kezelésében.


[origo]