Bűnösökről fekete-fehéren

A határon átcsempészett, menthetetlenül rongyosra nézett Pif (merthogy franciául akkoriban csak a diplomatagyerekek értettek), aztán az itthoni kiadásban megjelenő Füles, a szép emlékű Kockás - a nyolcvanas évekhez szigorúan hozzátartozott, hogy az ember szabadidejében képregényantológiát lapozgat. Erre ismét van lehetőségünk, ráadásul a Fekete-fehér című gyűjtemény elsősorban a külföldön is napirenden lévő képregényekből merít. Játsszon velünk és nyerje meg a sorozat első részét!

A címének megfelelően valóban fekete-fehérben megjelenő képregényantológia tartalomjegyzékét böngészve elsőre az jut eszünkbe, hogy a kiadvány kifejezetten érzékenyen reagál a filmpiac apró rezdüléseire. A hazai mozikban nemrégiben mutatták be a Keanu Reeves főszereplésével készült Consantine - a démonvadász című filmet, a Jan Kounen rendezte Blueberry - A fejvadász-nak a múlt héten volt a premierje, a Frank Miller-féle Sin City-re pedig már csak június 2-ig kell várnunk - a filmet egyébként a londoni bemutatót megelőzően játsszák majd Budapesten, a hivatalos premier előtt pedig természetesen az [origo] filmklub is műsorra tűzi. Addig is mindhárom film képregény-eredetijéből találunk részleteket a Fekete-fehér antológiában.

A filmipar nem véletlenül ezt a három képregényt értelmezte újra a vásznon: a rettentően erős, semmivel össze nem téveszthető képi világgal rendelkező comicok nemcsak az antológia húzódarabjai - nemzetközi viszonylatban is kiemelkedő alkotások. Noha a Fekete-fehér albumot egyértelműen a borítón is szereplő Sin City adja el (ezt érthetjük szó szerint is, hiszen az antológia kevés változtatással egy korábbi Sin City-album borítóját kapta fedőlapnak), az említett klasszikusok mellett is találunk érdekességeket: a Spirit beválasztását felfoghatjuk az év elején elhunyt Will Eisner előtti tisztelgésnek, az utolsóként közölt Batman pedig újabb példa a film és a képregény közös halmazára - az Egyesült Államokban június 15-én mutatják be a denevérember előéletét feldolgozó egész estés filmet.

Mindemellett magyar képregényeket is találunk: az antológia készítői által meghirdetett pályázat legjobbjai kerültek be a gyűjteménybe, két ígéretes kezdeményezés. Tartalmilag tehát meglehetősen színes képet mutat az album, talán ez a legnagyobb hátránya is egyben: hiányzik belőle az az egységes szervezőelv, amitől valóban antológia lesz, és nem egy összeállítás egymástól egyébként meglehetősen idegen stílusú és témájú alkotásokból.

Ez a sokszínűség már csak azért is zavaró, mert a folytatásokban megjelenő képregényeket olvasva belénk mar a felismerés: a kevesebb ebben az esetben is több lett volna. Az egyébként jó ízléssel kiválogatott képregények épp akkor érnek véget, amikor kezdenénk átadni magukat a hangulatuknak, amikor szemünk már nem kockáról kockára, hanem folyamatában követné a történetet. Épp ezért félő, hogy az éppen aktuális antológiát kézbe véve mindig vissza kell majd lapozni az előző gyűjteményeket is, hiszen tíz-tizenöt képregényoldalnyi cselekmény általában kevés ahhoz, hogy mélyen rögzüljön bennünk.

Mindez azonban elhanyagolható bosszúság, hiszen a Fekete-fehér antológiában tizenkét olyan képregényt találunk, melyeket még soha nem adtak ki Magyarországon. Az itthon is egyre nagyobb számban megjelenő albumokhoz képest a hasonló gyűjtemények sokkal nagyobb változatosságot tudnak bemutatni. Kicsit olyan ez, mint a Pop, csajok, satöbbi enyhén neurotikus szereplőinek vitája a szerzői albumokról és a válogatáslemezekről - mindkét kategóriának megvannak az előnyei és hátrányai, épp ezért egy jól működő piacon mindkettőre szükség van.

Fekete-fehér képregényantológia, Míves Céh Kiadó, ára: 1890 Ft