Botticelli-festmény, kódexek, karnevál, majolika - kiállításdömping a reneszánsz jegyében

Az erőteljes kampány már tavaly elkezdődött, így valószínűleg sokan tudják, hogy a 2008-as évet az Oktatási és Kulturális Minisztérium a reneszánsz korszakának szenteli. A Mátyás király trónra kerülésének 550. évfordulójára szervezett nagyszabású, éves programsorozat összesen 17 nagykiállítást fog össze, kiegészülve tucatnyi fesztivállal, különböző rendezvényekkel, illetve kapcsolódó projektekkel. Reneszánsz IWIW, tokajiaszú-kiállítás, majolikaművészet, varázslatos lények, régi játékok, élményház, borlakoma, történelmi séták, karnevál - annyi program sűrűsödik össze, hogy nem árt rendet vágni az egész éves dömping ajánlatai között. Cikksorozatunk első részében a téli rendezvényeket vesszük sorra.

550 éve történt, hogy Hunyadi Mátyás, ez az ellentmondásos történelmi figura trónra került. Úgy maradt meg emlékezetünkben, mint az "igazságos király", aki napközben álruhában tevékenykedik szeretett népe körében, esténként meg Európa egyik legműveltebb uralkodójaként kódexeket lapozgat a tűz mellett. Ehhez képest ő volt az is, aki adóreformjával még nagyobb terheket rótt népére, szigorú kézzel verte le az ellene szerveződő lázadásokat, diktatórikus módszerekkel uralkodott, és meglepő tehetséget árult el a politikai marketing területén: udvari könyvtárosával, Galeotto Marzióval íratott magáról költeményeket, sőt, nem kizárt, hogy a róla keringő, mesébe illő történetek kitalálásában is részt vett.

Akámilyen is volt a hazai történelmi személyiségek népszerűségi listáját ma is vezető Mátyás igazi énje, uralkodása egybeesett a szellemi felfrissülést hozó reneszánsz időszakával. A Reneszánsz Évet szervező Oktatási és Kulturális Minisztérium nem is elsősorban legendás uralkodónkat, hanem inkább a korszak kezdeményező, kreatív kultúráját, szellemi pezsgését és összeurópai szellemiségét szeretné felidézni rendezvényeivel. Éppen ezért a programsorozat gerincét adó kiállításokon kívül gasztronómai rendezvényeket, zöld programokat, nagyszabású közösségi játékot terveznek a programiroda munkatársai. A reneszánsz szellemiséget - azaz a minden korban érvényes újító vállalkozókedvet - képviseli a programsorozat frissen alakult Társadalmi Védnöki Testülete, tagjai között Hankiss Elemér szociológussal, Ormos Mária történésszel, Parti Nagy Lajos íróval, Vekerdy Tamás pszichológussal vagy éppen Várszegi Asztrik pannonhalmi főapáttal.

A Reneszánsz Év hivatalosan január 24-én a Szépművészeti Múzeum A Mediciek fénykora című kiállításának megnyitójával és Medici Korcsolyabállal indul. A nagyhatalmú, művészetpártoló Medici-családot bemutató tárlat a javarészt olasz múzeumokból kölcsönzött közel 200 festmény, rajz, szobor, dombormű, egykori viselet, falikárpit bemutatásával a reneszánsz kultúra bölcsőjébe, Firenzébe kalauzolja a látogatót.

A két részre elkülönülő tárlat a Medici-család fénykorának két évszázadát mutatja be, a XV. századot, amikor a família vezető gazdasági és politikai vezető szerepet töltött be a város életében, ám befolyásuk címben, rangban még nem fejeződött ki, és a XVI. századot, amikor vezető szerepük már nyílttá válik, a köztárságot monarchiává alakítják, és hercegek, majd nagyhercegek lesznek.

A család első otthona, a Palazzo Medici még visszafogott tekintélyről árulkodik

A két szembeállított évszázad művészettörténetileg is elkülönül, a quattrocento az érett reneszánsz korszaka a teremtés titkait fürkésző, harmonikus, légies Leonardóval és a magasztos eszméket formázó ifjú Michelangelóval; a cinquecento azonban már a reneszánsz túlburjánzása, az ún. manierizmus időszaka, amikor az eddigi kiegyensúlyozott kompozíciókat szétveti a feszültség és a nyugtalanság. Ebben a korszakban lesz fontos a szellemes ötlet, a meghökkentés, a játékosság. Míg a XV. században a Mediciek Brunelleschit, Donatellót, Leonardót, Raffaellót alkalmazták, addig a XVI. században Bronzinóval a manierizmus udvari művészetként konszolidálódott.

A Palazzo Medici után 130 évvel rendelte meg a család Vasaritól az Uffizi grandiózus épületének terveit

A kiállításra számos művészettörténeti csemegét gyűjtött össze a Szépművészeti Múzeum: szintén az Uffizi kölcsönzi számunkra Botticelli egyik híres képét, a fönt látható Pallasz Athéné és a Kentaúr-t, amelyet együtt szoktak emlegetni a híres Tavasz-szal, mivel mindkettő Giovanni di Pierfrancesco, Lorenzo il Magnifico unokatestvérének gyűjteményében szerepelt. Sokak szerint éppen a fejedelem adta nászajándékba rokonának a Szépművészetiben kiállított Pallasz Athéné-képet.

A kiállítás másik szenzációja Leonardo da Vinci Kócos nő-je lesz: a festő valószínűleg a 16. század elején készítette a rajzot, amelyet már nem fejezett be, de amelynek figurája továbbél a híres Sziklás Madonná-n. Mindkét változaton: ugyanis a Sziklás Madonna két változatban ismert, a korábbi 1483-1486 között készülhetett, és a párizsi Louvre őrzi, a későbbit 1495-1508 közé teszik a kutatók, és a londoni National Galleryben található. (Fönt látható mindkettő.) Nézzük csak meg a képeket - mindkettőn ugyanúgy hajtja a fejé a nőalak, mint a Kócos nő-n.

Leonardo da Vinci:a Kócos nő és a két Sziklás Madonna-változat

Igazi Michelangelo-művet is megcsodálhatunk majd a tárlaton: a kiállított rajz a fiatal művész egyik legkorábbi kísérlete a vörös kréta technikájával. A tanulmány valószínűleg az Uffiziben látható, kör alakú Doni-tondó-hoz készült, amely a Szent Családot ábrázolja, és Agnolo Doni firenzei textilmágnás rendelte meg házasság alkalmából. A művészettörténeti kutatás azonban kész krimi: felmerült például is, hogy a rajz inkább a Sixtus-kápolna Jónás prófétájához készült tanulmány volna. Ugyanígy rejtélyek övezik a Santa Maria del Fiore dóm egyik fiatornyáról származó szobrocskát, amely valószínűleg Donatello munkája - perdöntő bizonyíték azonban egyelőre nincs rá.

Íme, itt látható az említett Bronzino két képe: a legismertebb műve, a londoni National Gallery-ben található Vénusz, Cupido és az Idő, amelyről egy kis részlet, Cupido kis lába a bal sarokban bizonyára ismerős mindenkinek: a Terry Gilliam-féle Monty Python-kollázsokban a főcímet tapodja össze; a másikat, I. Cosimo arcképé-t közelről is megszemlélhetjük, egyenesen az Uffiziből érkezik Budapestre.

Agnolo Bronzino két képe: Vénusz, Cupido és az Idő, illetve I. Cosimo arcképe

Láthatunk majd Giorgio Vasaritól, a reneszánsz festők nagy életrajzírójától és az Uffizi építészétől is egy allegorikus művet, amely Francesco de' Medici herceg Palazzo Vecchio-beli dolgozószobájába készült.

A május 18-ig nyitva tartó kiállítást számos kísérőrendezvény színesíti, a megnyitó napján, január 24-én este a Műjégpályán Medici korcsolyabál várja a látogatókat, január 31-én csütörtökön, a Múzeum+ rendezvénysorozat keretében pedig egy XVI. századi olasz komédiát, Ruzante A csábító pillangó - félrelépés szünet nélkül című előadást láthatjuk.