Szemérmes múmia és négyezer éves kő a Szépművészetiben

Már nagyon hiányzott Budapestre egy igazi, átfogó egyiptomi kiállítás, hisz nálunk gyakorlatilag több mint harminc éve nem volt hasonló. Az izgalmasabb helyeken takaros fehér lepellel letakart múmia és a nagy múzeumi ritkaságnak számító, négy és fél ezer éves palermói kő legalább olyan izgalmas, mint az osztrák főváros szenzációként hirdetett Tutanhamon-kiállításának aranytárgyai.

Az augusztus 8-án nyíló budapesti kiállítás mind a szakmaibeliek, mind a laikusok szívébe belopja magát, ráadásul érdekesebb is, mint bécsi társa. Legalábbis a Szépművészetiben látható egyiptomi tárlat egyik kurátora, az olasz Francesco Tiradritti így véli.

Hogy mitől lesz kuriózum a magyar kiállítás? A furcsa nevű (Reneszánsz a fáraók Egyiptomában) tárlatra sikerült a világ legrangosabb múzeumainak gyűjteményeiből kölcsönözni műkincseket: érkeztek tárgyak Londonból, Párizsból, Bécsből, Firenzéből, Rómából és Zágrábból. Ezek a felbecsülhetetlen értékű leletek alkotják a 150 darabból álló kiállítás kétharmadát. A Szépművészeti Múzeum rangos egyiptomi gyűjteményének darabjai egészítik ki a nemzetközi anyagot.

Ráadásul eszi az irigység a világ legnagyobb múzeumait, a Louvre-tól kezdve a British Múzeumig, hisz a négy és fél ezer éves palermói követ eddig még egyetlen múzeum sem kaparintotta meg, habár jó páran pályáztak már rá, hogy bemutassák különböző, egyiptológiai tárgyú kiállításaikon. Óriási dolog, hogy most, amikor először hagyta el otthonát, a palermói régészeti múzeumot, éppen a Szépművészeti Múzeumban láthatjuk először.

Ez a külsőre nem kifejezetten pompás, feketés színű kődarab az egyik legfontosabb egyiptomi emlék: nemcsak kora miatt, hanem sok rárótt, historikusok számára hasznos információ miatt. A nagy bazalttábla ugyanis az ókoriak történelemkönyveként működött. A királyi krónikások szorgalmasan fölvésték egy-egy év nagy eseményeit, például azt, hogy melyik fáraó lépett trónra, melyik halt meg, ki indított háborút, hány fogoly érkezett, hogy halad a flottaépítés, mennyire magas a Nílus vízállása, és hány birkát áldoztak Rének. A királyi évkönyveknek nevezett tábla nélkül jóval nehezebb lenne rekonstruálni Egyiptom amúgy is homályos történelmét. A hieroglifákkal telerótt tábla egy részét őrzi csak a palermói múzeum, a töredék többi része a kairói múzeum, illetve a londoni British Museum tulajdonában van.

A palermói kő Francesco Tiradritti kurátorral | Nézz még képeket a kiállításról!

Annak ellenére, hogy a Reneszánsz a fáraók Egyiptomában című tárlat kifejezett szándéka szerint csupán a Kr.e. I. évezred közepének egy rövid, de annál izgalmasabb korszakára, a 25-26. dinasztiára fókuszál, a kiállított műtárgyak az egész egyiptomi történelembe bepillantást engednek az Óbirodalomtól kezdve (i.e. 2700 és 2200) egészen a római korig, amikor a Római Birodalom meghódította Egyiptomot.

A labirintusszerűen berendezett Dór terem szépen végigvezet minket az Óbirodalomtól az egyiptomi kultúra kései hatásáig. E háromezer éves birodalom még ennyi idő távlatából sem unalmas. Felejtsük el a piramisokat - a kiállítás teljesen új képet ad a virágzó egyiptomi kultúráról.

HONNAN VAN A MAGYAROKNAK EGYIPTOMI KINCSÜK?

A Szépművészeti Múzeum néhány kiemelkedő Egyiptom-mániás tudósnak köszönheti, hogy bár nem háborúzott Egyiptomban, és gyarmati birodalmat sem épített arrafelé, mégis figyelemreméltó (4000 darabból álló!) egyiptomi anyaggal büszkélkedhet. Mahler Ede professzor volt az, aki élete felében azért kardoskodott, hogy alapítsanak egy átfogó Egyiptomi Gyűjteményt(1939-ben nyílt meg). Back Fülöp csak egy jómódú kereskedő volt, de neki köszönhetően indult 1907-ben nagy magyar expedíció Sarunába és Gamhudba. Kákosy László egyiptológus a nyolcvanas évektől kezdve vezetett ásatásokat Egyiptomba.

A legkorábbi darabok is lenyűgözők, változatosak a formák, csodálatos a régi obeliszk (ősi napszimbólum), de érdekes azzal is szembesülni, a kor haladtával hogyan változtak a normák és a művészeti megoldások. Ezek a változások egyértelműen visszaköszönnek a kiállított darabokon is, mások például a Középbirodalom termében kiállított fáraók szobrai, mint a későbbiek. Persze bizonyos jellegzetességek ott vannak mindegyik fáraószobron: hosszúkás arc, távolba merengő szemek és a nemesz, azaz a fáraók fejkendője.

Érdemes figyelmesen bejárni a lesötétített termeket, a tárlat legerősebb darabjai ugyanis csendesen bújnak meg a többi kincs között. A kiállítás egyik szenzációja például II. Ramszesz a londoni British Múzeumból érkezett, szinte életnagyságú mészkőszobra. Már életében példaértékű fáraó volt, így nem csoda, hogy később sokan követni akarták, az utókorban több fáraó vette fel az ő nevét (tizenegy volt belőlük, de a büszke "Nagy" jelzőt csak II. Ramszesz kapta meg). A nagyok szerencsét hoztak az utódokra, legalábbis ezt hitték, így nem volt ritka, hogy ellopták egy-egy nagy fáraó nevét, sírját, szobrát és sajátként tüntették fel - tudtuk meg a magyar kurátortól, Liptay Évától.

Ő a dicső II. Ramszesz | Nézz még képeket a kiállításról!

A kiállítás legmöghökkentőbb pontja, amikor szembetalálkozunk a fényképezőgépek kereszttüzében szemérmesen pihenő, fekete, aszott alakkal. A római korban balzsamozták be, egykor egy ezer évvel korábbi koporsóba temetkezett, remélve, hogy ő is olyan nagyra viszi, mint a koporsó előző tulajdonosa. Végül kiállítási darab lett.

A kiállítás gyerekeknek szülői felügyelettel ajánlott | Nézz még képeket a kiállításról!

Már négyezer évvel ezelőtt létezett romantika - erről tanúskodik a bécsi múzeumból származó házaspárszobor. Fejeik ugyan hiányoznak, de fogják egymás kezét. A férfit előre lépő pózban ábrázolják (ez tipikus egyiptomi férfiábrázolás), ő az, aki kézen fogva vezeti szerető hitvesét.

Az asszony jobban elvesztette a fejét... | Nézz még képeket a kiállításról!

A kiállítás egyik legértékesebb darabja bizony hazai műtárgy: egy 18 centis bronzszobor, amely Imhotepet, Dzsószer fáraó legfőbb tanácsosát ábrázolja. A főpap kifejezés nélküli arccal, mereven, kezeit combjára szorítva, tiszteletteljesen ül trónján. Hihetetlen, de még apró körmeit is nemesfémberakásokkal díszítették, nem véletlenül, a tanácsnokot még kétezer év elteltével is istenként tisztelték.

A hölgyeknek fog tetszeni a firenzei gyűjteményből érkezett kis kozmetikai szett, amely csak azt bizonyítja, hogy az egyiptomi Újbirodalom hölgyeinek is fontos volt a sminktáska. Még a túlvilágon is, ahova ez a kedves előkelő hölgy, aki életében a fáraó lányának szoptatós dajkája volt elcsomagolta. Igazi nő: sírba vitte szemfestékes edényét és bronztükrét.

Női mütyür: tükör és tokja | Nézz még képeket a kiállításról!

Reneszánsz a fáraók Egyiptomában, Szépművészeti Múzeum (XIV., Hősök tere), 208. augusztus 8 - november 9. Jegyár: helyszínen 2200 Ft, elővételben 1800 Ft.