Vágólapra másolva!

Röviden, Jordan nélkül - szinte új liga indul

1900. január 01. 00:00

Michael Jordan helyett Dávid Kornél miatt maradunk ébren, mindössze 50 meccset játszanak 82 helyett az alapszakaszban, nem is ugyanaz ez az NBA

A pálya fölötti két-három méteres légtér üres lesz, hiszen elbúcsúzott a királya. Van helyette nagytestű-nagyszájú Shaquille O'Nealünk, hosszúkezű-houstonos Scottie Pippenünk, álompár Stockton-Malone-unk, száz közepes tehetségű sztárunk, Reggie Millerünk, Gary Paytonunk, Kobe Bryantünk, talán még egy-két évig Charles Barkleynk és Hakeem Olajuwonunk, esetleg egy félig(féreg)filmsztár Dennis Rodmanünk - és egy magyarunk. Egy csak egy, aki valaha odakerült, hogy húszezres csarnokokban, filmvászonnyi kivetőtökön, legendák mellett és ellen kosarazzon.

Michael Jordan helyett Dávid Kornél miatt maradunk ébren, vesszük az újságot, böngésszük az NBA.comot. Magyarországnak kifejezetten jól jött mind MJ visszavonulása, mind a lockout. Ugyanis ez a két tényező sokat segített Dávidnak eljutni oda, ahol előtte nemcsak hazánkból, de környákünkről is csak az égimeszelő Gheorghe Muresannak sikerült (a délszláv és litván sztárokat leszámítva, velük nem vagyunk egy súlycsoportban).

Milyen lehet ötven meccset játszani hat hónap szünet után úgy, hogy éveken, évtizedeken keresztül edződtél a 82-höz? Nem olyan könnyű, mint azt a számok mutatják. Így is kétnaponta kell pályára lépni, közte esetleg egy ötezer kilométeres repülőúttal. Ezek a srácok atléták.

Grant Hill - tudják, az a szimpatikus fiú a Sprite-reklámból - utoljára a főiskolán érezte így magát: "Ha egyet elveszítesz az ötvenből, máris lecsúsztál a tabellán. Máskor ki lehet kapni 25 meccsen, de most ki akarja .500-ről kezdeni a rájátszást?"

Ez a felfokozott tempó - amiből természetesen hiányzik a szokásos pihenés az All-Star hétvégen, amit még azelőtt töröltek, hogy a lockout végét valaki is előre látta volna - és a szabadügynökök népvándorlása teljesen nyílttá teszi a bajnokságot. És akkor még nem szóltunk a "hatpernyolcas" Chicago Bullsról. "A dinasztia halott" - állapítja meg a Sportsline kolumnistája. Mintha tiszta lappal indulna neki a National Basketball Association. Ember legyen a talpán, aki megjósolja, ki nyer idén.

A Del Harris irányította LA Lakers, ahol az ifjú sztárok, O'Neal és Bryant uralják a pályát? A az egymás után kétszer nagydöntőt játszó Utah Jazz, ahol az NBA történetének talán legjobb duója, John Stockton és Karl Malone fut neki még egyszer (és talán utoljára)? A hasonló cipőben (elnézést) csoszogó Houston Rockets, ahol az egy leköszönt (Clyde Drexler) és a két aktív (Hakeem Olajuwon, Charles Barkley) nagyágyú mellé Michael Jordan jobbkezét, Scottie Pippent igazolták? Vagy a Seattle SuperSonics, akik egyben tudták tartani a Vin Baker, Detlef Schrempf, Gary Payton fémjelezte gárdájukat? Netán az egyre érettebb és egy legenda keze alatt formálódó Indiana Pacers Reggie Millerrel? A San Antonio Spurs, akik az Ikertornyok, Tim Duncan és David Robinson mellé apró gólgyárosokat, Steve Kerrt és Mario Elie-t igazoltak? Vagy a New York Knicks, a főtárgyaló Patrick Ewing oldalán bizonyítani vágyó Latrell Sprewell-lel?