Schmitt Pál, a NOB környezetvédelmi bizottságának - és egy személyben a világkonferencia - elnöke elmondta: "Hasznos, sikeres volt a tanácskozás, amelyen az ENSZ különböző szervezetei, valamint 19 nemzetközi sportszövetség is képviseltette magát".
Az egyetlen napirendi pontként az 1992-ben kidolgozott Agenda XXI. akcióprogram sportban történő alkalmazásáról tárgyaltak. Az akció célja a környezet fokozott mértékű fenntarthatósága a jövő században élők érdekében.
A tanácskozáson számos javaslat hangzott el, hiszen világszerte hetente több tízezer sporteseményt rendeznek, több millió a sportlétesítmények száma, s ha a rendezők és tulajdonosok gondolnak a környezet védelmére, ez már rendkívüli hozzájárulást jelenthet a világméretű akció sikeréhez.
Az olimpiai játékok házigazdái számára már környezetvédelmi szabályokat írnak elő, amelyeket Lillehammerben és Naganóban be is tartottak. De Sydney, Salt Lake City és Athén - a három soron következő ötkarikás esemény színhelye - is csak bizonyos feltételek teljesítésével kapta meg a rendezés jogát. Ennek lényege: az olimpia lebonyolítása semmiképpen se okozzon károkat a környezetben.
Schmitt Pál hangsúlyozta, hogy az egyhangúlag elfogadott zárónyilatkozatban olyan feladatokra hívták fel a sportvilág figyelmét, mint az energiával és vízzel való takarékoskodás, a légszennyezés elkerülése, a nagy rendezvények közlekedésének megszervezése, a hulladék és szemét kezelése, a zajártalom csökkentése s a visszahasznosítható, újrafelhasználható anyagok előtérbe helyezése.
A világkonferencián fontos tényezőként emelték ki a nevelés kérdését: a sportban érdekelteket tudatos környezetvédelemre kell ösztönözni, s ebben a világsztárok, az olimpiai bajnokok jó példával járhatnak elöl. Szorgalmazzák továbbá, hogy valamennyi nemzeti olimpiai bizottság, nemzetközi sportszövetség alakítsa meg környezetvédelmi bizottságát.
(MTI)