Újra ég az olimpiai láng Melbourne-ben

Újabb magyar sportkiválóságok érkeztek Melbourne-be, a fél évszázaddal ezelőtti nyári olimpia évfordulós ünnepségeinek színhelyére, ahol vasárnap fellobbant az olimpiai láng, s a nemzeti lobogó mögött bevonult a magyar csapat is.

A delegáció szálláshelyén szombat este csatlakozott a társakhoz Bodó Andrea és Korondi Margit. Személyükben a női tornászok csapata két "amerikás" aranyérmessel gyarapodott. Ugyancsak a tengeren túlról befutott Tábori László is, aki 1500 méteren volt negyedik az 1956-os olimpián.

Volt csalódás is, amikor a csapatvezetés számba vette az immár valószínűleg végleges összeállítást. Az ötven évvel ezelőtti ötkarikás történések alighanem legemlékezetesebbjének szenvedő főhőse, a vízilabdázó Zádor Ervin ugyanis - akinek vérző arcáról a magyar-szovjet meccsen készült fotó bejárta a világsajtót - az előzetes híreket cáfolva végül nem tudott eljönni Amerikából Ausztráliába. A hivatalos indoklás szerint a közelmúltban szívproblémák jelentkeztek nála, s ezt követően döntött úgy, hogy nem indul el a hosszú útra. Nem érkezett meg Sydneyből az ott élő Rozsnyói Sándor sem - aki ötven éve ezüstérmet szerzett a 3000 méteres akadályfutásban -, noha eredetileg hajlott arra, hogy átjöjjön Melbourne-be.

Az ott levőkről elmondható, hogy nagyon jól érzik magukat. Vasárnap a csapat busza az egykori olimpiai stadionba - amelynek helyén az MCG krikettstadion áll - szállította a küldöttséget. A nagyméretű díszteremben a délelőtti órákban egy egészen rövid protokollt leszámítva mindenki azt csinált, amit akart. Miközben valamennyi megjelentet lefényképezték, folyamatosan zajlottak a nagy felismerésekkel fűszerezett beszélgetések. Megkerült többek között az a Hartmann Cecília is, aki annak idején kajak egyesben lett negyedik. Ott volt Varasdi Géza, az 1954-ben Európa-bajnokságot nyert 4x100 méteres futóváltó tagja, a 62 kilóban versenyzett többszörös magyar bajnok, szabadfogású birkózó Galántai Róbert, a sajnálatosan tolókocsiba kényszerült kajakozó, Szigeti Zoltán, továbbá Hódy László, az 1955-ben, Budapesten Európa-bajnok férfikosárlabda-válogatott tagja is.

Hódy szerepe különösen érdekes, személye ráadásul át is vezet a délutáni ünnepséghez. A látványos bevezető betétszámok után ugyanis az 1956-ban résztvevő csapatok képviselői vonultak be a stadion zöld műgyepszőnyegére. Valamennyi ország zászlaját egy-egy korábbi ausztrál olimpiai bajnok vitte. A magyar nemzeti lobogót viszont kivételként Hódy Lászlóra bízták, aki 1952-ben, Helsinkiben magyar, 1964-ben, Tokióban pedig már ausztrál színekben indult az ötkarikás küzdelmekben. A helyszíni beszámoló szerint a majdnem kétméteresre nőtt, mára már "hetvenes fiatalember" meghatottan vitte a valamennyi között legszebbnek bizonyult zászlót.

Maga az ünnepség kellemesen zajlott le, a bevonulást követően az olimpiai esküt az a John Landy ismételte meg, aki annak idején is ebben a kitüntetésben részesült. Majd a fő attrakció - a láng behozatala és fellobbantása - újabb ismétlést hozott, hiszen az egykori világrekorder hosszútávfutó, az ausztrál Ron Clarke - akinek az olimpia nem úgy sikerült, ahogyan azt szerette volna - ez alkalommal is megkapta a lehetőséget.

A legrangosabb hozzászóló Jacques Rogge, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) elnöke volt, aki azonban az előzetes ígérettel szemben nem érkezett meg. Így csak a stadion nagy kivetítőjén láthatta a mintegy tízezres publikum és a 24 országból érkezett háromszázhatvan, egykori olimpikon, amint Rogge felolvasta a buzdító-elismerő szavakban nem szűkölködő üzenetét.

A program természetesen hétfőn zajlik tovább. A magyarok számára délelőtt az egykori heidelbergi olimpiai falu lesz a legközelebbi állomás, majd további, ötven évvel ezelőtti versenyhelyszínekre is ellátogatnak, este pedig a Magyar Házban folytatódik az emlékidézés.