Vágólapra másolva!
Gyenesei István sportért felelős önkormányzati miniszter szerint nem kudarc, hanem kijózanító valóság a magyar olimpiai csapat pekingi szereplése, ehhez jelentősen hozzájárult a sportegészségügyi és sporttudományos háttér hiánya. Molnár Zoltán, a Magyar Olimpiai Bizottság ügyvezető igazgatója kiemelte, hogy a magyar sport pekingi olimpiai teljesítménye 30 százalékkal esett vissza az athénihoz képest, csak a vízilabdázók és a kajak-kenusok teljesítménye érdemel elismerést.

Erről a Magyar Edzők Társasága által szervezett, Peking után címet viselő konferencián esett szó. Molnár hozzátette: a jól szerepelt sportágak kategóriájába az úszás és a kézilabda tartozik, viszont gyengén teljesített az öttusa, a cselgáncs és az evezés, s összességében 15 sportág nem tudott pontot szerezni.

Az igazgató arra is kitért, hogy Pekingben Magyarországot képviselő 171 magyar sportolóból 74 szerzett pontot. Összességében öt sportág nyert érmet és kilenc lett pontszerző. Molnár Zoltán hangsúlyozta, hogy a kínai fővárosban a legjobb tíz nemzeté lett az aranyak 63 százaléka, s ez kihatott a magyarok teljesítményére is. A konkurencia növekedését jelezte szerinte az, hogy Pekingben összességben 55 ország nyert aranyat, 87 pedig érmet, hasonlóra még nem volt példa az ötkarikás játékok történetében.

A vártnál gyengébb magyar szereplés közvetlen okai között említette a versenyzők rossz mentális felkészítését, kishitűségét, túledzettségét, a honi rivalizáció és az edzőpartnerek hiányát, a sikertelen formaidőzést és akklimatizációt, a hazai és kontinentális versenyeken elért eredmények túlértékelését és a személyes konfliktusokat.

Gyenesei István egyetértett Molnár Zoltánnal abban, hogy a pekingi magyar eredményekhez jelentősen hozzájárult a sportegészségügyi és sporttudományos háttér hiánya. A tárcavezető szerint, ha sportegészségügyben lenne verseny az országok között, akkor Magyarország abban csak a paralimpián indulhatna. Gyenesei jelezte: ezen a területen sürgősen változtatni kell egy nemzeti sportegészségügyi központ létrehozásával, de probléma, hogy a megoldásról az Egészségügyi Minisztériumnak teljesen más az elképzelése, ezért ez ügyben összefogást kért a sportszakma részéről.

A miniszter úgy látja, a pekingi teljesítmény nem kudarc, hanem kijózanító valóság volt, amiből a pozitívumokat kell kiemelni, s ez adhat erőt egy jobb londoni szerepléshez. Gyenesei szerint a sportágak prognózisa túlértékelt volt, amelyet a nagyobb állami támogatás igénye kényszerített ki. Ezt a megállapítását Molnár Zoltán nem osztotta.

Az önkormányzati miniszter arra is kitért, hogy tervezik a sporttörvény módosítását, s véleménye szerint ezen belül megoldható a londoni olimpiai felkészülés anyagi támogatásának biztosítása, s nincs szükség hozzá önálló olimpiai törvényre. Gyenesei elmondta azt is, hogy a magyar sport idén 22 milliárd forint állami pénzhez jutott a szakállamtitkárság költségvetésén keresztül, de más tárcák és az önkormányzatok sportcélú támogatását is beszámítva az állam összesen évi 135 milliárd forinttal támogatja a sportot, ami a teljes magyar költségvetés 1,6 százaléka.

Gömöri Zsolt, a Magyar Paralimpiai Bizottság (MPB) elnöke bevallása szerint kudarcként élte meg magyar paralimpiai szereplést, a csapat egy arany- és öt bronzéremmel 49. helyen végzett a csaknem 150 ország versenyében. A sportvezető kijelentette: túlértékeltnek érzi a magyar paralimpikonok jutalmazási rendszerét, mert az több mint az MPB négyéves költségvetésének összege, s ez véleménye szerint gyengíti a hazai versenyzési rendszert. Gömöri Zsolt azt is hozzátette, hogy az eredményesebb londoni szereplés érdekében már idén megtartják az MPB tisztújító közgyűlését.