Vágólapra másolva!
A pekingi olimpia után vita kerekedett a legjobbak premizálásáról, többek között az aranyérmes Vajda Attila és Sári Nándor edző is sérelmezte az elosztást, illetve azt, hogy több esetben emelték az előzetesen megállapított összeget. Bár a Pekingből három aranyéremmel hazatért magyar sportolók nem végeztek az éremtáblázaton az élmezőnyben, állami jutalmazásuk ugyanakkor a nemzetközi összehasonlításban az élvonalba sorolható. Olimpiai életjáradékra pedig alig akad példa külföldön.

Az augusztusi ötkarikás játékokon a magyar bajnokok közül Kovács Katalin érdemelte ki a legtöbb pénzt, ezüstérmével és negyedik helyezésével együtt összesen 39,2 millió forintot kapott. A csúcskereső a háromszoros ezüstérmes Cseh László volt 54 millióval. Az egyéni aranyéremért 20 millió forint járt.

Az MTI által végzett felmérés során kiderült, hogy a legnagyobb adakozó a Dominikai Köztársaság kormánya: Felix Diaz ökölvívó, aki hazájának egyetlen olimpiai bajnoki címét szerezte, busás - 31,3 millió forintnak megfelelő - összeget vágott zsebre.

Spanyolország ugyancsak bőkezűen bánik a pekingi hősökkel, Rafael Nadal és négy társa ugyanis átszámítva 23 millió forintot kasszírozott. Oroszországban fejenként 18,5 milliót kap a 23 olimpiai győztes. A Belgium egyetlen bajnoki aranyát elérő magasugrónak, Tia Hellebautnak 12,2 millió jár, míg az 51 arannyal taroló kínai házigazdák fejenként 11,9 millióval dotálták a sikert.

A képzeletbeli rangsor hátsó fertályában két nagy sportnemzet "kullog": az Egyesült Államok részéről darabonként 4,2 milliót ér a 36 arany, a németek pedig mindössze 3,6 milliót juttatnak a legjobbaknak.

Az olimpia előtt a nemzetközi rangsor hátsó felében szerénykedő országok kormányaitól hihetetlen ígéretek láttak napvilágot, melyek azért hiúsultak meg, mert az érintett sportolók arany nélkül tértek haza. Így hiába kínáltak Peruban 7,6, Guatemalában 10, Kolumbiában 12,8, a Fülöp-szigeteken 50, Malajziában 55, Szingapúrban pedig 120 (!) millió forintnak megfelelő összeget a diadalért, a pénz az államkasszában maradt.

Utólag érthető volt a tadzsik kormány visszafogottsága: a közép-ázsiai ország - a nehéz gazdasági helyzetre hivatkozva - előzetesen mindössze 1,7 milliót szánt a győztesek jutalmazására, de végül azt is máshová csoportosíthatta át.

A Magyarországon honos életjáradék - amely egy arany után jelenleg havi nettó 185 ezer forint a 35. évüket betöltött olimpiai bajnokoknak - külföldön nem számít bevett szokásnak. A Koreai Köztársaságot és Szerbiát leszámítva egyetlen vizsgált országban sem dívik - igaz, a kínaiak már fontolgatják a bevezetését.

Az orosz olimpiai aranyérmesek idén feltehetően 100 ezer dollárt - csaknem 15 millió forintot -, a második helyezettek 60, a harmadikok 20 ezer dollárt kapnak a pekingi olimpiát követően.

Erről csak annyit lehet tudni, hogy Leonyid Tjagacsov, a nemzeti olimpiai bizottság elnöke még júliusban kérte Vlagyimir Putyin kormányfőtől, hogy az athéni olimpia után fizetett 50, 30, illetve tízezres pénzjutalmakat duplázzák meg. Arról nem érkezett információ, hogy életjáradékot kapnának az orosz olimpiai érmesek.

Ezzel szemben a minap a pekingi olimpián nyújtott teljesítményük elismeréseként mindannyian kaptak Dmitrij Medvegyev elnök ígéretének megfelelően egy-egy jó autót, méghozzá a hírek szerint BMW-t. Az athéni olimpia után Mercedes terepjáró volt az ajándék.

Emellett a jobb módú szövetségek - például amelyek élén valamely dúsgazdag oligarcha áll - maguk is díjazzák sportolóik olimpiai teljesítményét: így a győztes ökölvívóknak fejenként fél millió dollár ütötte a markát.

Nem szólva arról, hogy az olimpikonok szép ajándékra számíthatnak szülővárosuktól, lakhelyüktől is: akárcsak Athén után, idén is sokan kaptak ajándékba lakást.