Még Obama is bukhatja az olimpiát

Pénteken este fél hétkor Koppenhágában jelenti be a Nemzetközi Olimpiai Bizottság, hogy a versenyben maradt négy város közül melyik rendezheti a 2016-os olimpiát. A Chicago, Rio de Janeiro, Tokió és Madrid alkotta négyesből nincs egyértelmű esélyes, talán csak a spanyol főváros lóg ki a sorból a 2012-es londoni rendezés miatt. Barack Obama látogatása döntő lehet, ha Madrid nyer, Budapesten 2028-ig nincs értelme olimpiáról beszélni.

Minden idők egyik legkiélezetebb szavazása előtt áll a Nemzetközi Olimpiai Bizottság, a tagok pénteken Koppenhágában döntenek arról, hogy melyik város rendezheti a 2016-os olimpiát. Négyen maradtak versenyben a játékokért, minden pályázatért neves politikusok lobbiznak, gyakorlatilag kiszámíthatatlan, hogy melyik metropolisz lesz a befutó.

Tavaly január 14-ig lehetett jelentkezni a 2016-os játékokra a NOB-nál, sokáig Budapest is kacérkodott a rendezés lehetőségével, de a megvalósíthatósági tanulmányok végül kizárták, hogy a magyar főváros nyári olimpiáról álmodozzon. Hét város nyújtott be pályázati anyagot, Tokió, Chicago, Rio de Janeiro, Madrid, Prága, Doha és Baku közül a papírformának megfelelően utóbbi három esett ki első körben.

A NOB technikai értékelésén Tokió lett az első Madridot megelőzve, Doha és Chicago holtversenyben a harmadik helyen végzett. Végül azért kellett búcsúzniuk álmaiktól a kuvaiti város vezetőinek, mert a NOB szerint egy félmilliós város egyszerűen nem elég nagy ahhoz, hogy olimpiát rendezzen.

Maradt tehát Chicago, Rio de Janeiro, Tokió és Madrid, a felsorolás sorrendje nagyjából meg is felel az előzetes esélylatolgatásoknak. Noha Madrid egyike azoknak az európai fővárosoknak, amely még soha nem rendezett olimpiát, most is szerény reményekkel pályázhat a rendezésre. A spanyol főváros a NOB rotációs elvének áldozata lehet, ugyanaz a kontinens kétszer egymás után kis eséllyel lehet házigazda, márpedig 2012-ben London rendezi az olimpiát.

Az utolsó prezentációkat pénteken tartják a küldöttségek, de aki számít, már a hét elején Koppenhágába érkezett. Az utolsó napok a NOB-tagok megdolgozásáról szóltak, teljesen kiszámíthatatlan, hogy ki mit vetett be és ígért az utolsó pillanatban. Pénteken reggel 8.45-kor kezdődik a program, a versenyben maradt városok félórás szünetekkel tartják 70 perces végső prezentációjukat, Chicago kezd, majd Tokió, Rio de Janeiro és Madrid következik, utóbbi előtt másfél órás szünet lesz, hogy a NOB tagjai megebédelhessenek.

Madrid győzelme feleslegessé tenné a budapesti pályázatot

Magánszemélyként ott van Koppenhágában Szalay-Berzeviczy Attila, a 2020-as budapesti olimpia előmozdítására alakult BOM civil szervezet vezetője, aki Tokiónak és Chicagónak adja a legnagyobb esélyt a győzelemre. "Kulcsár Krisztiánnal, a BOM operatív igazgatójával utaztunk ki megfigyelőként Koppenhágába, ahol csatlakozott hozzánk Vajda László, a 2016-os tokiói pályázati bizottság tagja is. Tapasztalatot kell ugyanis szerezni, hiszen optimális esetben négy év múlva már Budapestnek kellene prezentálnia. Ahhoz pedig fontos, hogy ne csak tartalmilag legyen ütős a pályázatunk, de tudjuk, hogy azt hogyan kell meggyőzően eladni a Nemzetközi Olimpiai Bizottság döntéshozóinak" - mondta Szalay-Berzeviczy.

"Nálam nagyjából egybeesik a várakozás a reményeimmel, tehát Tokió és Chicago a két toronymagas favorit, Rio és Madrid pedig valahol utánuk jön. A mi szempontunkból Chicago győzelme a legideálisabb, Madrid viszont azt jelentené, hogy nagyjából 2028-ig lekerülhet az olimpia kérdése a napirendünkről." (MTI)

1986 óta csak kétszer fordult elő, hogy már az első körben kiderült a nyári, illetve téli játékok rendező városának kiléte. 1995-ben éppen Budapest volt az egyik helyszín, ahol Salt Lake City nyerte nagy többséggel a 2002-es téli játékokat. Négy évvel később Moszkvában is gyorsan véget ért a procedúra, a 2006-os téli játékokra benyújtott torinói anyaggal senki nem tudott komolyan versenyezni.

Barcelona 1986-os diadalához három, Atlantáéhoz (1990) öt, Sydney-éhez (1993) és Athénéhoz (1997) négy, Pekingéhez (2001) két, Londonéhoz (2005) pedig négy fordulóra volt szükség. Tekintettel a négy versenyben maradt pályázóra, idén legfeljebb három kör lesz, de meglepő is lenne, ha hamarabb véget érne a procedúra.

Minden szakértő és elemző egyetért abban, hogy nüánszok fognak dönteni a rendező kilétéről, és bár szinte lehetetlen megjósolni, ki lesz a győztes, első számú esélyes azért van. Ez pedig Chicago, amelynek sikeréért a világ talán legbefolyásosabb embere, az amerikai elnök, Barack Obama is kampányol. Obama 25 évet élt a városban, alkalmasint ezért is korteskedik olyan nagy elánnal a chicagói pályázat mellett.

Obama a pénteki prezentációra is Koppenhágába utazik, hogy erősítse az egyébként felesége által vezetett delegációt, ez pedig sporttörténeti esemény: korábban egyetlen amerikai elnök sem jelent meg személyesen olimpiáról döntő szavazáson. Vonultassanak fel bármilyen rangos politikusokat az ellenfelek, Obama és a mögötte álló háttér lobbierejét nehéz lesz felülmúlni. Ezt az elméletet csak erősíti, hogy elemzők szerint a legutóbbi két voksolásnál egyértelműen két karizmatikus politikus, Tony Blair (2012) és Vlagyimir Putyin (2014) személye volt az, ami győzelmet hozott Londonnak és Szocsinak.

A brazilok csábították el Obamát

A brazil köztársasági elnök azt mondta, az ő ötlete volt, hogy Barack Obama amerikai elnök ott legyen a pénteki szavazáson. Luiz Inácio Lula da Silva azt állítja: szólt Obamának, hogy jöjjön el. "Ő azt mondta, hogy a felesége, Michelle jön. Erre azt feleltem: fontos, hogy ott legyen, mert én viszem a feleségemet, Marisát. És ekkor kettő az egy ellen lett volna" - elevenítette fel a történteket da Silva.

Ibéria tartományfőnöke és Madrid polgármestere is az olimpia mellett kampányol

A másik három pályázó várost is országaik első számú politikusai támogatják majd a helyszínen: Madrid mellett I. János Károly spanyol király és Jose Luis Zapatero miniszterelnök, Rio sikere érdekében Luiz Inácio Lula da Silva brazil köztársasági elnök, Tokióért pedig Hatojama Jukio japán kormányfő korteskedik majd. Korábbi sikeres sportolók is bevetik magukat, a rióiak például Pelével, a chicagóiak pedig Michael Johnsonnal és Nadia Comaneci-csel kampányoltak az utolsó héten.

A fogadóirodák szerint gyakorlatilag kétesélyes a küzdelem, a tekintélyes William Hill Chicago sikerére mindössze 1,8-szeres nyereményt fizet, míg a riói diadal a feltett tét 2,62-szorosát éri. Az oddsok alapján outsidernek tűnik Tokió és Madrid, a japánok győzelme kilencszeres pénzt ér, míg a legnehezebb helyzetben lévő Madridra 17-szeres nyeremény reményében lehet fogadni.