Vágólapra másolva!
2010-ben az utánpótláskorú sportolókat és a diákolimpiák résztvevőit próbálja elérni A Magyar Antidopping Csoport (MACS), amelynek vezetője, Tiszeker Ágnes szerint tévhit, hogy a doppingellőrök a nyílt utcán csapnak le a sportolókra.

"A versenyzőknek minden nap egy 60 perces időszakot kell megjelölniük a holléti nyilvántartásban 6 és 23 között, amikor felkereshetik őket a doppingellenőrök. Ez az időszak egybeeshet az edzési idővel is, azaz azzal, amikor a sportoló úgymond dolgozik" - mondta Tiszeker Ágnes az MTI-nek, megpróbálva árnyalni a MACS-ról kialakult nem túl kedvező képet. Az utóbbi években ugyanis több ismert sportoló is arról panaszkodott, hogy minden pillanatban készenlétben kell állniuk, és akár este 10 órakor is becsöngethetnek hozzájuk az ellenőrök.

"A holléti nyilvántartást három hónapra előre kell kitölteni, de természetesen lehet rajta módosítani. A félreértés ott van, hogy a doppingellenőrök a megjelölt egyórás időszakon kívül is felkereshetik a sportolót, de ha ekkor nem találják meg, az természetesen nem számít elmulasztott ellenőrzésnek. Ugyanis könnyű kijátszani az ellenőrzést, ha a sportoló tudja, mikor vesznek mintát tőle. Tavaly a Nemzetközi Atlétikai Szövetség (IAAF) ezért a következőt találta ki: ellenőrizték a sportolót az általa megadott időpontban, majd délután váratlanul visszatértek hozzá, és újra tesztelték. Meglepő módon az első minta negatív, a második pozitív eredményt hozott."

A MACS vezetője hozzátette, hogy igyekeznek kerülni a szélsőséges, abszurd helyzeteket, ezért eleve felhívják a sportolók figyelmét, hogy ne jelöljenek meg ellenőrzésre alkalmatlan helyet és időt. "Szólunk, hogy például amikor iskolában vannak, ne adják meg azt az időszakot elérhetőségnek. Munkahelyre sem szoktunk kimenni, mert a vér- és vizeletvételhez bizonyos körülmények elengedhetetlenek. A doppingellenőr nem fejvadász, aki a nyílt utcán csap le a szegény sportolóra."

Tiszeker Ágnes szerint ugyanakkor a dopping sokkal inkább veszélyezteti a fiatalokat vagy a szabadidős sportolókat, mint a profikat. "Tudományos célú mintavétellel végeztünk felmérést a hobbisportolók között, hogy mekkora a doppingfertőzöttség, és azt kell mondanom: magas. A körkérdés során arra voltunk kíváncsiak, hallott-e már az illető a doppingról, szed-e valamilyen teljesítményfokozót, tud-e a károsító hatásokról. Egy testnevelő tanár behozott hozzám egy 16 éves fiút, aki elmondta, hogy milyen egyszerűen és nem is drágán lehet megrendelni a tiltott szereket az interneten, majd kitett elém az asztalra tízféle gyógyszert. Sajnos a Távol-Keletről ömlik az ellenőrizhetetlen áru. A fiatalok pedig erről semmit sem tudnak, csak szedik, mert valaki az edzőteremben azt mondta nekik, hogy ez jó. A profi sportolók laborháttérrel, orvosi háttérrel doppingolnak, ahol sok pénzt fordítanak az elfedés mellett a mellékhatások kiküszöbölésére is. A szabadidős sportolók sokkal kiszolgáltatottabbak. Ezért igyekszünk elmondani a testnevelőknek, figyeljék, ha egy gyereknek hirtelen jelentősen megváltozik a testfelépítése vagy erős hangulatváltozásai vannak, depressziós lesz, agresszívvá válik. Ezek a dopping leggyakoribb mellékhatásai" - magyarázta.

A MACS tavaly azt tűzte ki célul, hogy a felvilágosítás során a kisebb sportágakhoz, a strandröplabdázókhoz vagy a jet-skisekhez is eljussanak. Idén az olimpiai sportágak utánpótlása és a diákolimpiák résztvevői jelentik a célcsoportot, illetve rajtuk keresztül az iskolák.

Tiszeker tisztában van vele, hogy a doppingszerek kifejlesztése, a doppingolás mindig előrébb fog járni, mint az ellenőrzés, hiszen hatalmas üzletről van szó. Az elmúlt években az összes levett minta három százaléka hozott pozitív eredményt, a kimutathatóság az utóbbi időben visszaesett 1,5 százalékra.

"Néhány szernél nagyon rövid a felezési idő, gyorsan kiürül a szervezetből. A növekedési hormont például mindössze 36 órán át lehet kimutatni, a hatása viszont ennél jóval hosszabb. Új módszert jelent az úgynevezett bioútlevél, amikor a sportoló saját paramétereihez képest figyelik a változást. Ehhez azonban nagyon sok, 30-40 mintavételre van szükség egy versenyző esetében. Ilyenkor nagyobb a lebukás esélye, viszont csak egy szűk körhöz tudunk eljutni. Viszont hozott már eredményt, többek között így sikerült elkapni a pekingi olimpia előtt hét orosz atlétát, köztük világcsúcstartókat, akiknek mintájuk DNS-egyezést mutatott - azaz mindegyik egy embertől származott."