Miért nem jut sztárfizetésekre a dollármilliárdokból?

Az észak-amerikai profi jégkorong-bajnokságban (NHL) lockoutot hirdettek egy hete, a hokisok egymás után szerződnek Európába, elsősorban az orosz bázisú KHL-be. Korábban az amerikaifocistákat és a kosarasokat is többször kizárták a szerződésükből. Mindhárom liga dollármilliárdos profitot termel, a játékosok fizetését mégis rendszeresen csökkentenék a klubtulajdonosok. Sokszor műbalhénak és marketingfogásnak tűnik a lockout, csakhogy városokról és több ezer ember sorsáról dönthetnek az illetékesek. Mi az a lockout, és kinek jó?

A tengerentúlon az amerikaifutball-bajnokság (NFL) viszonylag simán elindult, csupán a játékvezetők és az NFL között megy a vita a béremelésről, de ez a szezon rajtját nem befolyásolta. Nem volt ez mindig így, tavaly hónapokig egyezkedtek a bérekről és a meccsek számáról, és mivel sokáig nem sikerült megújítani a kollektív szerződést (a játékosok átigazolását, fizetését, valamint a munkavállalási feltételeket szabályozó keretmegállapodás), a klubtulajdonosok kizárták az amerikaifocistákat a szerződésükből. Ez azt jelenti, hogy a játékosok az edzőterembe vagy a pályára sem mehettek le edzeni - ezt nevezik lockoutnak. Később sikerült megegyezni, a bajnokság időben elindult. Előtte egyetlen alkalommal, 1987-ben sztrájkoltak a játékosok, de akkor is csak egy forduló maradt el az NFL-ben.

Tavaly az NBA-ben is hasonló sztrájk volt, szintén kihirdették a kosárlabdázóknál a lockoutot, néhány meccs el is maradt a szezon elején, 82 helyett csak 66 alapszakasz-fordulót rendeztek. Az öt hónapig tartó vita itt is a pénzen ment. Az NBA-ben ez volt a negyedik lockout, 1995-ben és 1996-ban nem csúszott a szezon rajtja, 1998-ban azonban a hat hónapos kizárás után ötvenkörösre rövidítették az alapszakaszt.

A harmadik nagy amerikai liga, az NHL az idénre időzítette a bajnokság negyedik lockoutját. A jégkorongozók a legmakacsabbak a három nagy liga közül, a lockoutok az NHL-ben mindig jóval komolyabb eredménnyel zárultak, valószínűleg azért, mert a többi ligától eltérően a hokiban a játékosok fizetése a legnagyobb tétel a klubok költségvetésében. A lockout miatt 1992-ben harminc, az 1994/95-ös szezonban 468 meccs maradt el, a teljes 2004/2005-ös teljes idényt törölték. Mióta Gary Bettman áll az NHL élén - 1993 óta -, ez már a harmadik lockout a ligában.

Gary Bettman

Jól jár valaki a sztrájkkal?

"Szerintem senki, a sportágnak legalábbis biztosan nem tesz jót" - válaszolta a fenti kérdésre Zsédely Péter közgazdász, sportmarketinges. "Az egész egy hatalmi harc, aminek a lényege, hogy a klubtulajdonosok szeretnék lefelé szorítani a játékosok részesedését a bevételből, ők azonban ezt nem tudják elfogadni, hiszen azt látják, hogy nyereséges a liga." Az NFL évente tízmilliárd dollárnyi profitot termel, de az NBA és az NHL is három-négymilliárd dollár körüli nyereséggel üzemel. Zsédely Péter szerint ugyanakkor a tulajdonosokat is meg lehet érteni, ők is szeretnék a saját profitjukat növelni.

"A most lejáró kollektív szerződést az NHL-ben nyolc évvel ezelőtt kötötték, az teljesen más gazdasági helyzet volt, csak utána jött csak a válság. Természetes, hogy meg kell újítani, teljesen új alapokra kell helyezni. Csak azt nem értem, miért az utolsó pillanatban kell elkezdeni tárgyalni, hiszen ezeket a szerződéseket évekre előre kötik" - utalt Zsédely arra, hogy sokszor a szerződés lejártakor ülnek le a felek tárgyalni, 10-12 órákat töltenek el az asztal körül, majd kijönnek, és közlik, hogy nem sikerült megállapodni, nem is közeledtek az álláspontok.

Mi történhet a négy fal között?

"Azt soha nem fogjuk megtudni" - jött a válasz Szilvási Györgytől, a TD Magazin amerikaifoci-szaklap szakírójától. "Azok az emberek, akik ott bent tárgyalnak, élet-halál urai, egy teljesen más világban mozognak. Az igaz, hogy az NFL-ben most a játékvezetők és a liga között csupán egy-két millió dolláron megy a vita, ám a lockoutoknál  általában félelmetes pénzekről, több milliárd dollárról döntenek, hiszen évekre előre kötik meg a szerződéseket. Városok sorsa dőlhet el egy-egy lockouton, dollármilliárdokba kerülő stadionokról, több ezer munkahelyről is döntenek ilyenkor."

Hollywood is lecsapott a sztrájkra

Az Egyesült Államokban az 1987-es NFL-lockoutról filmet forgattak, a Cserecsapat című remek moziban Gene Hackman és Keanu Reeves játszotta a főszerepet. Al Pacinónak a Minden héten háborúban látható klasszikus monológjához ugyan nem ér fel, de íme a film egyik legjobb jelenete:

Vannak összeesküvés-elméletek, amelyek szerint néhány lockout csak a marketingről szól, azaz szándékosan generálnak a szezon előtt olyan űrt, amellyel kiéheztetik a szurkolókat. A megállapodás után, közvetlenül a bajnokság előtt így megrohanják a drukkerek a shopokat, és bevásárolnak az adott klub mezeiből, ajándéktárgyaiból. Az NBA-ben volt olyan lockout, amely után december 25-én, karácsonykor indult a szezon, és több csapatnál rekordokat döntött a mez- és a bérleteladás.

Mindent a marketingért

"Én hiszek abban, hogy minden ligában elképesztően tudatos az amerikai üzletpolitika, de azt azért erősnek érzem, hogy csupán a marketing miatt elmenjenek a lockoutig" - mondta Szilvási György. "Persze hallunk olyan pletykákat is, hogy teljesen érthetetlen helyzetekben azért kérnek időt az edzők, mert a tévétársaságnak el vannak adva a reklámok, ezért előre megmondják nekik, hogy mikor kell a time-out. Ha ezt vesszük, akkor lehet, hogy van abban valami, hogy a marketingért mindent."

A Chicago hokicsarnokában most nincsenek edzések

A lockoutok idején a kosarasok és a jégkorongozók gyakran Európába igazolnak (Jason Strudwick és Rob Niedermayer például a Ferencvárosba szerződött 2004/05-ben, néhány meccs erejéig, nagy felbolydulást keltve), néhány amerikai blogoldalon azt lehetett olvasni, hogy ezzel is csak népszerűsíteni akarják az NBA-t és az NHL-t Európában, tehát a lockout tudatos marketinghúzás.

Az NHL-ből a svéd másodosztályba

Az NHL idei lockoutja miatt folyamatosan érkeznek a nagyobbnál nagyobb sztárok Európába. Például a Pittsburgh Penguins két orosz világbajnoka, Jevgenyij Malkin és Szergej Goncsar is az orosz bajnokságban (KHL) szereplő Metallurg Magnyitogorszkba szerződött. Malkin tavaly az NHL legjobbja lett (MVP), a pontkirályi címért járó Art Ross Trófeát is megkapta, és a játékostársak is őt választották a szezon legjobbjának. Rajtuk kívül szintén a KHL-be igazolt Alekszandr Ovecskin, Pavel Dacjuk és Ilja Kovalcsuk, hazatért Csehországba Jaromir Jagr és Tomas Plekanec, Svájcban hokizik tovább a Rick Nash, Joe Thornton, Jason Spezza kanadai szuperhármas, de a tavalyi NHL-bajnok Los Angeles Kings legjobb játékosa, a csapat tavalyi pontkirálya, a szlovén Anze Kopitar is inkább visszajött Európába, ahol meglepetésre egy svéd másodosztályú együttesben játszik majd.

"A legnagyobb amerikai ligáknak olyan programjuk van, amely tartalmazza azt is, hogy Európában, sőt Ázsiában is népszerűsítsék az adott sportágat, elég csak arra gondolni, hogy rendszeresen játszanak kosár-, amerikaifoci- és hokimeccseket is másik kontinensen. Szerintem ehhez nincs szükség lockoutra, sőt többet buknak a klubok az elmaradt meccseken, mint amennyit nyernek a különböző külföldi túrákon" - mondta Zsédely Péter.

A Kansas City amerikaifoci-csapatának edzőközpontja a tavalyi lockout idején

Hogy az NHL mostani lockoutját mennyire kell komolyan venni, az egyelőre kérdéses, de az tény, hogy a felek álláspontja jottányit sem került közelebb az egyik legfontosabb kérdésben: a 3,3 milliárd dollárra taksált bevétel elosztását illetően. A múlt szombaton lejárt kollektív szerződés szerint a játékosokat a bevételek 57 százaléka illette meg, a klubtulajdonosok az új kontraktusban 47 százalékra akarják csökkenteni ezt az arányt. A hokisok szeptember 21-től kezdték volna meg a felkészülést, majd következne az előszezon, amely azonban így elmarad. Az NHL alapszakasza október 11-én rajtolna.