Dubajban kerülne vissza a térképre a magyar lovaspóló

1896-ban szervezték az első lovaspóló-mérkőzést Magyarországon, a válogatott olimpiai negyedik volt 1936-ban, aztán az arisztokrata sportágat a második világháború után elsorvasztották. A rendszerváltás óta újra feléledt a hagyomány, itthon már közel negyvenen lovaspólóznak, egy lelkes csapat pedig az elmúlt két évben döntőt vívhatott a dubaji Nemzetek Kupáján.

Az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Argentína mellett az utóbbi évtizedekben az arab világban is rendkívül népszerűvé vált a lovaspóló, amelyet a nyugati arisztokráciától nagy lelkesedéssel vett át a gazdag arab üzleti és uralkodói elit. Hogy a rajongásnak nyomatékot adjanak, az Egyesült Arab Emírségekben 2009-ben megrendezték az első Nemzetek Kupáját (amelyet Emirates Cup-ként is emlegetnek), a helyszín a helyi Equus Club. Szervezője Ali Albwardy, aki Dubaj egyik vezető üzletembere. A kupa mérkőzésein rendszeresen megjelennek az Egyesült Arab Emírségek legfelső üzleti körei, és olykor a dubaji elit is kilátogat.

A magyar csapat tavaly és tavalyelőtt döntőt játszhatott

Eb-arany és olimpiai negyedik hely

A 2011-es viadalon vett részt először egy magyar csapat Tombor András vezetésével. Nemcsak elindult, de döntőbe jutott, és ezt a bravúrt tavaly is megismételte. Az együttes természetesen ott van a január 16-án induló idei tornán is.

"Amikor belevágtam a lovaspólóba, az a cél vezérelt, hogy helyreállítsam a sportágnak azt a nimbuszát, ami a huszadik század elején megvolt" - nyilatkozta Tombor András, akit már Dubajban értünk utol telefonon.

Magyarországon gróf Andrássy Géza szervezte meg az első pólócsapatot az 1896-os Millennium évében, és a gróf Széchenyi István által alapított lóversenypályán rendezték az első játékot. 1927-ben alakult meg a Magyar Polo Club, a válogatott pedig az 1936-os olimpián negyedik lett úgy, hogy Németországot egy döntetlent követő megismételt mérkőzésen 16-6-ra legyőzte, majd a bronzmeccsen 16-2-re kikapott Mexikótól. A legnagyobb sikert azonban az 1939-es Európa-bajnokság hozta, amelyet Magyarország megnyert.

A második világháborút követő politikai események áldozatává vált a sportág, és csupán ötven év kényszerszünet után alakulhatott újjá.

"A rendszerváltás után ugyan megindult a pólósport-tevékenység, de nem volt túl sikeres. Ennek egyrészt anyagi oka volt, másrészt nem volt megfelelő nemzetközi kapcsolat. Lassú, szívós munkával, és külföldi pólóközpontok, pólószövetségek barátsága révén azonban elindult egy folyamat" - mesélte Tombor.

A Magyar Polo Club manapság a Budapest melletti Tabajdon működik, Magyarországon jelenleg egyedül ez az egyesület képes biztosítani a hazai bajnoksághoz és a nemzetközi mérkőzésekhez előírt szigorú feltételeket. E klub működésének is köszönhető, hogy a magyar válogatott hetven év kihagyás után részt tudott venni a 2010-es ebreichsdorfi Európa-bajnokságon. A lovaspóló-szövetség tagja a Magyar Olimpiai Bizottságnak is.

Egy versenyző, négy ló

Magyarországon jelenleg körülbelül negyven játékos van, a szám nagyon lassan, de azért növekszik. A sportág igazából az elmúlt 5-6 évben vált népszerűvé, de nem könnyű terjeszkedni, hiszen nagyon sok pénzbe kerül.

"Egy versenyzőnek legalább négy lóra van szüksége. Olyan ez, mint a rali: sokan indulnak, de vannak jobb és gyengébb autók. Egy jó ló tízmilliós tételbe kerül, de a magyarországi viszonyokat nézve tízezer dollárért, azaz mintegy két és fél millió forintért már lehet megfelelőt szerezni. De akkor még nincs felszerelve a ló, és felöltöztetve a versenyző. Plusz kell egy játéktér, ami minimum egy háromhektáros, füvesített, karbantartott területet igényel" -magyarázza Tombor.

A Dubajban induló csapatban ő az egyetlen magyar, de mivel ez egy privát szervezésű kupa, a szabályok erre lehetőséget adnak. "Ettől függetlenül mindent magyar színekben csinálunk, az országot képviseljük. Kell is a segítség, hiszen minden lehetőséget meg kell ragadnunk, hogy visszakerüljünk a pólótérképre."

Tombor András, a csapat kapitánya

A sportágnak van pár alapszabálya, de a szervezők szabad kezet kapnak a lebonyolítást illetően. Tavaly például hat csapat indult, így két háromcsapatos csoportban játszottak a felek, és a csoportgyőztesek mérkőztek meg a döntőben.

"Most öt csapat indul, négy helyi (köztük a dubaji emír lányának együttese), és mi, magyarok. Ezúttal körmérkőzéses rendszer lesz, azaz négy mérkőzés után alakul ki egy állás. Az első kettő vívja majd a döntőt, a harmadik-negyedik pedig játszik egy újabb meccset a harmadik helyért."

A sportágat elsősorban füves pályán játsszák, a szabályos pálya mérete 300x200 yard (270x180 méter). A csapatokat négy-négy játékos alkotja, akik a kezükben lévő, 120-130 centiméteres ütővel próbálják az ellenfél kapujába ütni a kilenc centiméter átmérőjű labdát. Egy mérkőzés 4-6 mérkőzésrészből (chuker) áll, amelyek egyenként hétpercesek. A mérkőzést az a csapat nyeri, amelyik több gólt üt az ellenfél kapujába. A játékosok minden gól utáni középkezdésnél térfelet cserélnek. A játékosok speciálisan tenyésztett és képzett lovakon ülnek. Egy mérkőzés alatt a játékosok több lovat használnak, minden mérkőzésrészhez lovat cserélnek. Ahogy a lovassportokban szokás, a pólóban is koedukált csapatok indulhatnak. Néha szoktak külön női tornát is rendezni. (Magyarországon, a Magyar Polo Clubban 2009-ben rendeztek először női tornát).

Dubajban nagy a lovaspóló presztízse

A Közel-Keleten a lovak szeretete ősidők óta tradíciónak számít, az ott kitenyésztett arab telivér világhírű. A lósport az Arab Emirátusokban is nagyon fontos, így az utóbbi években egyre nagyobb figyelem fordult a sportág felé. A bőséges anyagi források miatt jelentős a fejlődés, egy ilyen viadalon a legjobb játékosok és a legjobb lovak indulnak.

"Úgy gondolom, Argentína, Nagy-Britannia és az Egyesült Államok után itt van a legnagyobb presztízse a lovaspólónak, óriási dolog, hogy magyarként itt lehetünk, hiszen egy-két év, és ez lesz az egyik legrangosabb verseny. Már a tavalyi mezőny is óriási volt, az Argentin Open győztes csapatából három játékos is szerepelt, nekem már az csodaszámba ment, hogy lóhátról nézhettem, ahogy ezek a klasszisok játszanak" - mesélte Tombor.

A helyszínen, csak egy edzési nap áll rendelkezésre, így a csapattagok itthon készülnek a versenyre. A lovak szállítása igen bonyolult és költséges lenne, ezért a csapat a helyszínen kölcsön kapja, vagy béreli a lovakat.

A lovaspólóban nincs világranglista, a játékosokat úgynevezett hendikeppontok alapján rangsorolják. A kezdők mínusz 2-ről indulnak, a legjobbak +10-esek. "Én nulla vagyok" - mondta nevetve Tombor. "Sohasem fogom elérni a +10-et, de a +3-at se. Viszont ahhoz, hogy jobb legyek, egy ilyen versenyen való indulás szuperiskolának számít." A dubaji versenyt úgy próbálják kiegyensúlyozottá tenni a szervezők, hogy egy csapat játékosainak összértéke nem haladhatja meg a 10-12 hendikeppontot.

A lovaspóló 1936-ig olimpiai sportág volt, Európa-bajnokság van, de világbajnokság nincs. Itt nem a klasszikus sportszervezési elvek érvényesülnek, hanem a három nagy lovaspóló-szövetség égisze alatt rendezik a kupákat. Az Argentin Open a legnagyobb, de komoly versenyek vannak az Angliában, az Egyesült Államokban és Spanyolországban is.

"Hogy előrelépjünk, áldozni kell ezekre a kupákra. 2011-ben például eljutottunk a leghíresebb, legrégebben, 1902-ben alapított angliai versenyre, amelyet megnyertünk. Egy évig őrizhettük a vándorserleget, amelyen minden addigi győztes neve szerepelt, Magyarország viszont csak most került fel rá."

A dubaji Nemzetek Kupája szerdán rajtol, kétnaponta lesznek mérkőzések, amelyeket rendszeres társasági események egészítenek ki. A döntőre január 25-én kerül sor.

A lovaspólósport a közép-Ázsia sztyeppés pusztáin lakó népek lovasjátékából fejlődött ki, még időszámításunk előtt. Perzsiában, majd Kínában, Japánban és Indiában terjedt el. Indiából hozták el a sportágat az angolok Európába, majd innen került tovább az Egyesült Államokba és végül Argentínába.